Budapest, 1961. május 27. A magyar hajóipar pavilonja a Budapesti Ipari Vásáron, a Városligeti-tavon, balra a Műjégpálya épülete és a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű. MTI Fotó: Járai Rudolf
Az 1950-től szünetelő Budapesti Nemzetközi Vásár városligeti helyszínén a Fővárosi Tanács kezdeményezésére, a tanácsi vállalatok bevonásával 1955-ben indult el a Budapesti Helyiipari Vásár. 1957-ben a vásár fő feladata a komplett hazai ipar eredményeinek bemutatása volt, de kiállított Moszkva, Peking, Berlin, Varsó és Szófia helyiipara is. Ekkor már Budapesti Ipari Vásárnak hívták. 1959-ben a szocialista országok mellett a nyugati kiállítók is megjelentek a vásáron. 1962 őszén a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította Magyarország 1925-ben megszerzett tagságát, a kiállítás 1963-tól ismét elnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet. 1967-től a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda (1990 után Hungexpo Rt., majd Zrt.) szervezi, 1974-től az Albertirsai úti Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban rendezik meg. Az ország első korcsolya-egylete, a Pesti (majd Budapesti) Korcsolyázó Egylet 1869-es megalakulásával egy időben nyitották meg az első fővárosi korcsolyapályát a Városligeti tavon. A műjégpálya első korcsolyacsarnokát Lechner Ödön tervei alapján építették az 1870-es években. A többszörös bővítésen átesett épület mai formáját 1944 után nyerte el. 1926-ban az épület tulajdonosa, a Korcsolyázó Egylet műjégpályát építtetett. Európa első műjégpályáját 1926. november 26-án nyitották meg. A Millenniumi vagy Ezredéves emlékművet 1896-ban kezdték építeni, a honfoglalás ezeréves évfordulóján zajló hatalmas építészeti és városfejlesztési beruházás részeként. Tervezője és kivitelezője Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész volt.