Szegedi dóm, az újrakezdés szimbóluma

Az 1879-es szegedi Nagyárvíz után a városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy biztos alapokra új székesegyházat emelnek annak ígéreteként, hogy fokozatosan újjáépítik az egész várost is. Innen származik az 1930-ban felszentelt dóm közszájon forgó Fogadalmi templom elnevezése.

2020.10.24 | olvasási idő: kb. 4 perc


A Tisza felemás szabályozása miatt 1879. március 12-én éjjel két órakor pusztító árvíz tört Szegedre, teljesen romba döntve a várost. A víz három hónap alatt a 6800 házból mindössze 265 épületet hagyott talpon. A katasztrófa híre bejárta az egész világot, ezért Európán kívül szinte a világ minden pontjáról, köztük Kínából, Indiából és Afrikából is érkeztek adományok az újjáépítésre. Ebben az időszakban épült fel a Szegedi Nemzeti Színház, a Piarista Gimnázium, a Törvényszéki Palota és a Dóm-téri Magyarok Nagyasszonya-székesegyház is.

A szegedi Fogadalmi templom és a Tisza az 1930-as években (MTI Foto: Haár Ferenc)

Eredetileg a párizsi Sacré Cœur-höz hasonlóan fehérnek álmodta meg a szegedi dómot Schulek Frigyes, a Halászbástya atyja, akit a városvezetés az első tervek elkészítésével megbízott. Később Foerk Ernővel módosíttatta a terveket, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami jelentősen olcsóbb is volt. Építési helyszínként a régi Templom téren álló Szent Demeter-templom telkét jelölték meg. Az épület bontásakor megőrzött Demeter-torony Szeged legrégebbi építészeti emléke, ma a dóm keresztelő kápolnája. Az 1914. június 21-i alapkőletétel után az első világháború, a forradalmak és az infláció miatt a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház felszentelésére csak 1930. október 24-én kerülhetett sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. Az ünnepi szentmisére a zenét Dohnányi Ernő komponálta.

Útburkolat javítás a neoromán stílusban épült Magyarok Nagyasszonya-székesegyház előtt (MTI Foto: Vigovszki Ferenc)

Juhász Gyula költő 1926-ban vetette fel, hogy Szeged egy nagyszabású szabadtéri kulturális rendezvénysorozat otthona legyen. A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadást, a Magyar Passiót, Hevesi Sándor rendezésében 1931. június 13-án mutatták be. Ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. Az első sikeres évek után, a második világháború kezdetétől húsz évig csendes volt a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára.

Szeged, 1961. június 26. Férfiak szerelik a nézőtér hangszóróit az ülések alá a Szegedi Szabadtéri Játékokra a Dóm téren a Fogadalmi templom előtt (MTI Foto: Keleti Éva)

A dóm lépcsőin üldögélve, szemben, a tér épületének falába épített zenélő óra játékát hallgathatjuk. A Magyarországon egyedülálló alkotás Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma.

Az ország egyetlen bábos harangjátéka a Dóm téren (MTI Foto: Tóth Béla)

1929-1932-ben épült a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, melynek árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok áll a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjaival. A Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza jelenleg hazánk negyedik legnagyobb katolikus temploma.

A szegedi Dóm tér egyik csavart téglaoszlopa és a kerengő, háttérben a fogadalmi templom (MTI Foto: Vadas Ernő)

Borítókép: Szeged, 1973. július 17. Légifelvétel. Szeged látképe a Dóm térrel és a Tiszával. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Készítette: Járai Rudolf Azonosító: MTI-FOTO-871165

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?