Szegedi dóm, az újrakezdés szimbóluma

Az 1879-es szegedi Nagyárvíz után a városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy biztos alapokra új székesegyházat emelnek annak ígéreteként, hogy fokozatosan újjáépítik az egész várost is. Innen származik az 1930-ban felszentelt dóm közszájon forgó Fogadalmi templom elnevezése.

Városi séták

2020.10.24 | olvasási idő: kb. 4 perc


A Tisza felemás szabályozása miatt 1879. március 12-én éjjel két órakor pusztító árvíz tört Szegedre, teljesen romba döntve a várost. A víz három hónap alatt a 6800 házból mindössze 265 épületet hagyott talpon. A katasztrófa híre bejárta az egész világot, ezért Európán kívül szinte a világ minden pontjáról, köztük Kínából, Indiából és Afrikából is érkeztek adományok az újjáépítésre. Ebben az időszakban épült fel a Szegedi Nemzeti Színház, a Piarista Gimnázium, a Törvényszéki Palota és a Dóm-téri Magyarok Nagyasszonya-székesegyház is.
A szegedi Fogadalmi templom és a Tisza az 1930-as években (MTI Foto: Haár Ferenc)
Eredetileg a párizsi Sacré Cœur-höz hasonlóan fehérnek álmodta meg a szegedi dómot Schulek Frigyes, a Halászbástya atyja, akit a városvezetés az első tervek elkészítésével megbízott. Később Foerk Ernővel módosíttatta a terveket, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami jelentősen olcsóbb is volt. Építési helyszínként a régi Templom téren álló Szent Demeter-templom telkét jelölték meg. Az épület bontásakor megőrzött Demeter-torony Szeged legrégebbi építészeti emléke, ma a dóm keresztelő kápolnája. Az 1914. június 21-i alapkőletétel után az első világháború, a forradalmak és az infláció miatt a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház felszentelésére csak 1930. október 24-én kerülhetett sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. Az ünnepi szentmisére a zenét Dohnányi Ernő komponálta.
Útburkolat javítás a neoromán stílusban épült Magyarok Nagyasszonya-székesegyház előtt (MTI Foto: Vigovszki Ferenc)
Juhász Gyula költő 1926-ban vetette fel, hogy Szeged egy nagyszabású szabadtéri kulturális rendezvénysorozat otthona legyen. A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadást, a Magyar Passiót, Hevesi Sándor rendezésében 1931. június 13-án mutatták be. Ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. Az első sikeres évek után, a második világháború kezdetétől húsz évig csendes volt a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára.
Szeged, 1961. június 26. Férfiak szerelik a nézőtér hangszóróit az ülések alá a Szegedi Szabadtéri Játékokra a Dóm téren a Fogadalmi templom előtt (MTI Foto: Keleti Éva)
A dóm lépcsőin üldögélve, szemben, a tér épületének falába épített zenélő óra játékát hallgathatjuk. A Magyarországon egyedülálló alkotás Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma.
Az ország egyetlen bábos harangjátéka a Dóm téren (MTI Foto: Tóth Béla)
1929-1932-ben épült a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, melynek árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok áll a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjaival. A Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza jelenleg hazánk negyedik legnagyobb katolikus temploma.
A szegedi Dóm tér egyik csavart téglaoszlopa és a kerengő, háttérben a fogadalmi templom (MTI Foto: Vadas Ernő)
Borítókép: Szeged, 1973. július 17. Légifelvétel. Szeged látképe a Dóm térrel és a Tiszával. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Készítette: Járai Rudolf Azonosító: MTI-FOTO-871165 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Manyika örök

Fordulatos életéből több filmtéma is kitelne. Neve összeforrt a habos süteménnyel, (cikkünkben!) imádta az állatokat, zseniálisan szteppelt, egy időben élő ágyúgolyóként lőtték ki a cirkuszi kupolába, a háború alatt pedig bolondnak tettette magát egy elmegyógyintézetben. 110 esztendeje született és 50 éve távozott az ezerarcú női Chaplin, Kiss Manyi.

Az örökifjú komponista, akinek zenéje máig velünk van

Napjainkban sincs színházi évad legalább egy-két Fényes-operett nélkül. Minden idők legnépszerűbb magyar könnyűzenei komponistája majdnem a világhírnévig jutott, 45 színpadi művet, 131 filmzenét, és több mint 700 dalt hagyott az utókorra. Ma lenne 110 éves.

Ünnepi műsorözön az m3.hu oldalán!

Tartsanak velünk nemzeti ünnepünkön is, hiszen válogatott műsorainkkal, színes kínálattal, méltón emlékezünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire és eseményeire!

„A hang a lelkünkben születik”

Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnőt köszöntjük születésnapján, kinek varázslatos hangján az operairodalom legnagyobb szopránszerepei csendültek fel itthon és a világ legrangosabb operaszínpadain.