A Margit-sziget dallamos vize

A Margit-szigeti zenélő kút felújítva csalogatja dallamaival a látogatókat. A mintájául szolgáló marosvásárhelyi Bodor-kút idén lenne kétszáz éves.

Városi séták

2020.10.02 | olvasási idő: kb. 4 perc


Van gyógyvíz és hétköznapi szomjoltó. De gyönyörködtető víz jóval kevesebb akad. Legjobb példája ennek az 1936 óta a Margit-sziget északi részén található Zenélő kút, mely a friss víz mellett dallamaival a kultúrszomj kielégítését is szolgálja. Nem csoda, hiszen a Margit-sziget régóta becses helye a kikapcsolódni vágyóknak, az egykori költők és írók pihenőhelye ma sem feledkezik meg nemes hivatásáról.
A Bodor-kút avagy zenélő kút az őszi napsütésben a Margit-szigeten (1966) (MTI Foto: Sziklai Dezső)
2014 ősze óta újra régi pompájában csodálható és hallgatható a sziget éke. A felújítás során rendbe hozták az 1930-as évek dereka óta a Margit-sziget északi részén található Zenélő kutat, mely a Marosvásárhely főterén 1820 és 1822 között felépített Bodor-kút hű másolata. Az 1911-ben lebontott eredeti kút Bodor Péter székely ezermesterről kapta a nevét.
A Margit-szigeti Zenélő kút Bodor Péter székely ezermester 1820-22-ben Marosvásárhelyen épített kútjának másolata (1959) (MTI Foto:: Bojár Sándor)
A népszerű látványosság a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. A zenélő szerkezet az 1997-ben végzett újabb rekonstrukció után lett működőképes. A régi dallamtöredékek alapján megírt, középkori magyar motívumokat felidéző 12 részes zenei anyagot Csányi Attila zeneszerző állította össze. A kupola Neptun-szobra 24 óra alatt fordul körbe, és az alatta található óraszerkezettel együtt a pontos időt mutatja. A szobor forgása összhangban van a Nap mozgásával és mindig arra felé tekint.
Javítják a Margit-szigeti vízesés medrének repedéseit. Hátul a Bodor-kút avagy Zenélő kút (1963) (MTI Foto: Bojár Sándor)
A zenei program igen változatos. Minden egész órában más-más középkori ihletésű magyar dallam csendül fel, minden fél órában négyharsonás szignál szólal meg. Háromnegyed óránként pedig rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik. A Zenélő kút méltán tarthatna számot az idő kútja elnevezésre is, hiszen történelmi korokon átívelően csörgedezett belőle a hűsítő víz. A Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben az építmény oldalán elhelyezett emléktábla össze is foglalja ezt a példás igyekezetet: "E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának. Újraépítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1935–36). Rekonstruálták Páll Andor és Jankó Gyula. Tatarozta és helyreállította a Városi Tanács (1954). Fővárosi Önkormányzat 1997. Tarlós István főpolgármestersége alatt 2014-ben teljesen felújították." A legutolsó felújítást követően a zenélő kutat 2014 szeptemberében adták át a nagyközönségnek – a szintén megújult, vele szomszédos Japánkerttel együtt. A Margit-szigeten az 1970-es években alakították ki a Szikla- és Japánkertet. A Zenélő kút mellett a Margit-sziget déli részén található egy zenélő szökőkút is, melyet a helyreállítást követően 2013-ban adtak át.
A Zenélő kút 2015-ben (MTI Foto: Bojár Sándor)
Borítókép: Budapest, 1959. július 12. A Margit-szigeti Zenélő kút. Készítette: Bojár Sándor, azonosító: MTI-FOTO-809795 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 285 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Kilátó a város felett

A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.

A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.

Ferrari Violetta üstökösszerű pályafutása

Kilencven esztendeje született Ferrari Violetta Jászai Mari-díjas színésznő, akinek tíz éve volt arra, hogy örökre belopja magát a magyar férfiszívekbe.