A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

2019.09.05 | olvasási idő: kb. 4 perc


Azt bizonyára sokan tudják, hogy Budapest - büszkeségünkre - a londoni után az európai kontinensen az első nagyváros, ahol metró épült. Az azóta világörökséggé vált, Kisföldalattinak nevezett szakasz a millenniumi világkiállításra készült el. Abszolút világelső ez a vonal abban a tekintetben, hogy a korábban megépült londoni metró még gőzhajtású volt, a Kisföldalatti elektromos hajtásával messze megelőzte korát. Sokáig kalauzok is dolgoztak a metrókocsikban, az önműködően nyitódó-záródó ajtók bevezetésével vált fölöslegessé a munkájuk és kényelmesebbé az utasok élete. Az 1894 és 1896 között épített 1-es metróvonal modernizációjára és meghosszabbítására 1969 és 1973 között került sor, ekkor az eredetileg 3,7 kilométeres szakasz 4,4 km-es lett.


Hosszabbítják a Kisföldalatti útvonalát

Munkanapokon az M3-as metróvonalon több mint 625 ezer, az M2-es vonalon több mint 450 ezer ember utazik. Belegondolni is rossz, milyen lenne a helyzet, ha ők mind a személyautót választanák a metrókocsik helyett. A 2-es vonalra különösen sokáig kellett várni, de érdemes volt. 1955 helyett csak 1972-ben adták át a teljes 2-es vonalat, igaz, nem az eredeti tervek szerinti Népstadion-Déli pályaudvar útvonalon, hanem az Őrs vezér térig meghosszabbítva. A budapesti metróhálózat legalacsonyabban fekvő állomása a Széll Kálmán téren (volt Moszkva tér) található, a felszín alatt félelmetes, 38 méteres mélységben.


Vájárok fúrják a metróalagutat a Moszkva tér (ma Széll Kálmán tér) közelében

Természetesen nem azonos hosszúságú az állomások közötti távolság, az egyes vonalak azonban átlagukban is jelentősen különbözhetnek. Míg a 3-as metróvonalon a 2 állomás közötti átlagos távolság 866 méter, addig a Déli pályaudvar és az Örs vezér tér vonalán ugyanez az átlag több mint 1000 méter. (Itt a legkisebb állomásköz 598 méter, a kék metró vonalán 470 méter a minimum két megálló között.) Összesen mintegy 40 kilométert tehet meg az utazó, ha a föld alatti hálózat 52 állomásán végigközlekedik. A legújabb, 4-es vonal Kelenföldet köti össze a Keleti pályaudvarral, bizonyos pontokon fúrása közben minimális távolságban haladtak el a 3-as metró alagútja fölött. 


Brezsnyev főtitkár is utazott a budapesti metrón

A Nemzeti Fotótár képei segítségével Budapest és Magyarország történetének különleges vagy jelentős epizódjait idézzük föl és mutatjuk meg. A gyűjtemény folyamatosan digitalizált, jelenleg majd' 265 ezres állományában mindenki megtalálhatja a kedvenc képét a múltból vagy a jelenből.

 

 

Borítókép: Budapest, 1970. február 27. Barabás Sándor, a Műanyagtechnika KTSZ dolgozója felrakja a tájékoztató feliratokat a metró Blaha Lujza téri állomásán. Alig több mint egy hónap múlva adják át a forgalomnak a Metró Fehér út és Deák tér közötti szakaszát. MTI Fotó: Bara István, azonosító: MTI-FOTO-864334

További cikkek:

Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

Tiszai árvíz

Másfél évtizede vízszintrekordok dőltek meg, amikor a 2006-os árvíz során hazánk négy nagy folyójának - a Duna, a Tisza, a Körös és a Maros - árhulláma egy időben találkozott.