A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

2019.09.05 | olvasási idő: kb. 4 perc


Azt bizonyára sokan tudják, hogy Budapest - büszkeségünkre - a londoni után az európai kontinensen az első nagyváros, ahol metró épült. Az azóta világörökséggé vált, Kisföldalattinak nevezett szakasz a millenniumi világkiállításra készült el. Abszolút világelső ez a vonal abban a tekintetben, hogy a korábban megépült londoni metró még gőzhajtású volt, a Kisföldalatti elektromos hajtásával messze megelőzte korát. Sokáig kalauzok is dolgoztak a metrókocsikban, az önműködően nyitódó-záródó ajtók bevezetésével vált fölöslegessé a munkájuk és kényelmesebbé az utasok élete. Az 1894 és 1896 között épített 1-es metróvonal modernizációjára és meghosszabbítására 1969 és 1973 között került sor, ekkor az eredetileg 3,7 kilométeres szakasz 4,4 km-es lett.


Hosszabbítják a Kisföldalatti útvonalát

Munkanapokon az M3-as metróvonalon több mint 625 ezer, az M2-es vonalon több mint 450 ezer ember utazik. Belegondolni is rossz, milyen lenne a helyzet, ha ők mind a személyautót választanák a metrókocsik helyett. A 2-es vonalra különösen sokáig kellett várni, de érdemes volt. 1955 helyett csak 1972-ben adták át a teljes 2-es vonalat, igaz, nem az eredeti tervek szerinti Népstadion-Déli pályaudvar útvonalon, hanem az Őrs vezér térig meghosszabbítva. A budapesti metróhálózat legalacsonyabban fekvő állomása a Széll Kálmán téren (volt Moszkva tér) található, a felszín alatt félelmetes, 38 méteres mélységben.


Vájárok fúrják a metróalagutat a Moszkva tér (ma Széll Kálmán tér) közelében

Természetesen nem azonos hosszúságú az állomások közötti távolság, az egyes vonalak azonban átlagukban is jelentősen különbözhetnek. Míg a 3-as metróvonalon a 2 állomás közötti átlagos távolság 866 méter, addig a Déli pályaudvar és az Örs vezér tér vonalán ugyanez az átlag több mint 1000 méter. (Itt a legkisebb állomásköz 598 méter, a kék metró vonalán 470 méter a minimum két megálló között.) Összesen mintegy 40 kilométert tehet meg az utazó, ha a föld alatti hálózat 52 állomásán végigközlekedik. A legújabb, 4-es vonal Kelenföldet köti össze a Keleti pályaudvarral, bizonyos pontokon fúrása közben minimális távolságban haladtak el a 3-as metró alagútja fölött. 


Brezsnyev főtitkár is utazott a budapesti metrón

A Nemzeti Fotótár képei segítségével Budapest és Magyarország történetének különleges vagy jelentős epizódjait idézzük föl és mutatjuk meg. A gyűjtemény folyamatosan digitalizált, jelenleg majd' 265 ezres állományában mindenki megtalálhatja a kedvenc képét a múltból vagy a jelenből.

 

 

Borítókép: Budapest, 1970. február 27. Barabás Sándor, a Műanyagtechnika KTSZ dolgozója felrakja a tájékoztató feliratokat a metró Blaha Lujza téri állomásán. Alig több mint egy hónap múlva adják át a forgalomnak a Metró Fehér út és Deák tér közötti szakaszát. MTI Fotó: Bara István, azonosító: MTI-FOTO-864334


További cikkek:

Robot Robi

Robby the Robot 1956-ban tűnt fel a Tiltott bolygó című amerikai filmben, magyar alakmása, Robot Robi először Szegeden jelent meg 1962-ben, de egy év múlva már a fővárosiak is megismerkedhettek vele.

Igazi férfiak és igazi nők

140 éve született egyik legnagyobb és legnépszerűbb írónk, Móricz Zsigmond. Epikája számos későbbi népszerű filmhez nyújtott remek alapot, amelyek a mai közönség számára is tartogatnak mondanivalót és értéket. Ilyen a Rózsa Sándorról szóló regényből készült film és neki köszönhetjük a Míg tart a szerelmet is. Persze nem csak Móricz műveit hoztuk a hétre. Középpontban a férfiak és a nők kapcsolata remek színészekkel és sziporkázó alakításaikkal, természetesen szórakoztató formában.

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?