A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

2019.09.05 | olvasási idő: kb. 4 perc


Azt bizonyára sokan tudják, hogy Budapest - büszkeségünkre - a londoni után az európai kontinensen az első nagyváros, ahol metró épült. Az azóta világörökséggé vált, Kisföldalattinak nevezett szakasz a millenniumi világkiállításra készült el. Abszolút világelső ez a vonal abban a tekintetben, hogy a korábban megépült londoni metró még gőzhajtású volt, a Kisföldalatti elektromos hajtásával messze megelőzte korát. Sokáig kalauzok is dolgoztak a metrókocsikban, az önműködően nyitódó-záródó ajtók bevezetésével vált fölöslegessé a munkájuk és kényelmesebbé az utasok élete. Az 1894 és 1896 között épített 1-es metróvonal modernizációjára és meghosszabbítására 1969 és 1973 között került sor, ekkor az eredetileg 3,7 kilométeres szakasz 4,4 km-es lett.


Hosszabbítják a Kisföldalatti útvonalát

Munkanapokon az M3-as metróvonalon több mint 625 ezer, az M2-es vonalon több mint 450 ezer ember utazik. Belegondolni is rossz, milyen lenne a helyzet, ha ők mind a személyautót választanák a metrókocsik helyett. A 2-es vonalra különösen sokáig kellett várni, de érdemes volt. 1955 helyett csak 1972-ben adták át a teljes 2-es vonalat, igaz, nem az eredeti tervek szerinti Népstadion-Déli pályaudvar útvonalon, hanem az Őrs vezér térig meghosszabbítva. A budapesti metróhálózat legalacsonyabban fekvő állomása a Széll Kálmán téren (volt Moszkva tér) található, a felszín alatt félelmetes, 38 méteres mélységben.


Vájárok fúrják a metróalagutat a Moszkva tér (ma Széll Kálmán tér) közelében

Természetesen nem azonos hosszúságú az állomások közötti távolság, az egyes vonalak azonban átlagukban is jelentősen különbözhetnek. Míg a 3-as metróvonalon a 2 állomás közötti átlagos távolság 866 méter, addig a Déli pályaudvar és az Örs vezér tér vonalán ugyanez az átlag több mint 1000 méter. (Itt a legkisebb állomásköz 598 méter, a kék metró vonalán 470 méter a minimum két megálló között.) Összesen mintegy 40 kilométert tehet meg az utazó, ha a föld alatti hálózat 52 állomásán végigközlekedik. A legújabb, 4-es vonal Kelenföldet köti össze a Keleti pályaudvarral, bizonyos pontokon fúrása közben minimális távolságban haladtak el a 3-as metró alagútja fölött. 


Brezsnyev főtitkár is utazott a budapesti metrón

A Nemzeti Fotótár képei segítségével Budapest és Magyarország történetének különleges vagy jelentős epizódjait idézzük föl és mutatjuk meg. A gyűjtemény folyamatosan digitalizált, jelenleg majd' 265 ezres állományában mindenki megtalálhatja a kedvenc képét a múltból vagy a jelenből.

 

 

Borítókép: Budapest, 1970. február 27. Barabás Sándor, a Műanyagtechnika KTSZ dolgozója felrakja a tájékoztató feliratokat a metró Blaha Lujza téri állomásán. Alig több mint egy hónap múlva adják át a forgalomnak a Metró Fehér út és Deák tér közötti szakaszát. MTI Fotó: Bara István, azonosító: MTI-FOTO-864334

További cikkek:

Aki világsztár táncos-komikus lehetett volna, mégis hazatért

Ifj. Latabár Árpádot magas termete és lenyűgöző színpadi mozgása emelte a legnagyobbak közé, holott egy közismert színészdinasztia tagjaként, közkedvelt fivére árnyékában nem volt könnyű dolga. 120 éve született a Mágnás Miska legendás Mixi grófját is alakító színművész.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

Yves Montand magyar falevelei – Világsztárok Budapesten

A 100 éve született sármos énekes-színész zenés előadóestjeivel beutazta Európát, így a magyar közönséggel is találkozhatott. Hazai koncertjének az Erkel Színház adott otthont, ahogyan számos más világsztár fellépésének is. (Fotóválogatás és bennfentes színházi kulisszatitkok cikkünkben!)

Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.