A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

2019.09.05 | olvasási idő: kb. 4 perc


Azt bizonyára sokan tudják, hogy Budapest - büszkeségünkre - a londoni után az európai kontinensen az első nagyváros, ahol metró épült. Az azóta világörökséggé vált, Kisföldalattinak nevezett szakasz a millenniumi világkiállításra készült el. Abszolút világelső ez a vonal abban a tekintetben, hogy a korábban megépült londoni metró még gőzhajtású volt, a Kisföldalatti elektromos hajtásával messze megelőzte korát. Sokáig kalauzok is dolgoztak a metrókocsikban, az önműködően nyitódó-záródó ajtók bevezetésével vált fölöslegessé a munkájuk és kényelmesebbé az utasok élete. Az 1894 és 1896 között épített 1-es metróvonal modernizációjára és meghosszabbítására 1969 és 1973 között került sor, ekkor az eredetileg 3,7 kilométeres szakasz 4,4 km-es lett.


Hosszabbítják a Kisföldalatti útvonalát

Munkanapokon az M3-as metróvonalon több mint 625 ezer, az M2-es vonalon több mint 450 ezer ember utazik. Belegondolni is rossz, milyen lenne a helyzet, ha ők mind a személyautót választanák a metrókocsik helyett. A 2-es vonalra különösen sokáig kellett várni, de érdemes volt. 1955 helyett csak 1972-ben adták át a teljes 2-es vonalat, igaz, nem az eredeti tervek szerinti Népstadion-Déli pályaudvar útvonalon, hanem az Őrs vezér térig meghosszabbítva. A budapesti metróhálózat legalacsonyabban fekvő állomása a Széll Kálmán téren (volt Moszkva tér) található, a felszín alatt félelmetes, 38 méteres mélységben.


Vájárok fúrják a metróalagutat a Moszkva tér (ma Széll Kálmán tér) közelében

Természetesen nem azonos hosszúságú az állomások közötti távolság, az egyes vonalak azonban átlagukban is jelentősen különbözhetnek. Míg a 3-as metróvonalon a 2 állomás közötti átlagos távolság 866 méter, addig a Déli pályaudvar és az Örs vezér tér vonalán ugyanez az átlag több mint 1000 méter. (Itt a legkisebb állomásköz 598 méter, a kék metró vonalán 470 méter a minimum két megálló között.) Összesen mintegy 40 kilométert tehet meg az utazó, ha a föld alatti hálózat 52 állomásán végigközlekedik. A legújabb, 4-es vonal Kelenföldet köti össze a Keleti pályaudvarral, bizonyos pontokon fúrása közben minimális távolságban haladtak el a 3-as metró alagútja fölött. 


Brezsnyev főtitkár is utazott a budapesti metrón

A Nemzeti Fotótár képei segítségével Budapest és Magyarország történetének különleges vagy jelentős epizódjait idézzük föl és mutatjuk meg. A gyűjtemény folyamatosan digitalizált, jelenleg majd' 265 ezres állományában mindenki megtalálhatja a kedvenc képét a múltból vagy a jelenből.

 

 

Borítókép: Budapest, 1970. február 27. Barabás Sándor, a Műanyagtechnika KTSZ dolgozója felrakja a tájékoztató feliratokat a metró Blaha Lujza téri állomásán. Alig több mint egy hónap múlva adják át a forgalomnak a Metró Fehér út és Deák tér közötti szakaszát. MTI Fotó: Bara István, azonosító: MTI-FOTO-864334

További cikkek:

Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.