Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

2019.08.15


Ha akarnánk, sem tudnánk megkerülni Szabó Magda életművét, az ünnepi hétvége műsorával pedig - a művein alapuló műsorokon keresztül - kicsit őt is ünnepeljük. Beszélhetnénk gyermekkönyveiről, a művein alapuló mozifilmről, mi mégis azokat választottuk, melyekkel a hosszú hétvége során az M3.hu nézői is találkozhatnak. Időtlen klasszikussá váltak művei, legyen szó meséről, ifjúsági regényről, családi krónikáról, történelmi drámáról vagy a felnőtt lét útkeresését és problémáit boncolgató bármely könyvéről, s gyakorlatilag nincs olyan témája, melyről úgy írt volna, hogy az ma - és valaha bármikor -  ne lenne érvényes. Igazi halhatatlan.


Szabó Magda otthonában 1988-ban

Az államalapítás ünnepi programjában egy pogány dal első sora a címadója az Az a szép, fényes nap című történelmi drámájának, melynek témája Géza és Vajk korának Magyarországa és a keresztény Európa viszonya, a történelmi helyzet, amely olyan kérdéseket vet föl, melyeket hosszas vívódás és áldozatok árán lehet csak jól és felelősséggel megválaszolni. Ezt a komplex és izgalmas időszakot mutatja be a történelmi dráma filmváltozata, melyben Gézát Koncz Gábor, Vajkot, a későbbi államalapító Szent Istvánt pedig Kovács Titusz alakítja.

Kortalan és megunhatatlan sorozat az 1977-ben forgatott Abigél, amelyen generációk nőttek föl és egy színésznemzedék művésznőit indította el a pályán az ismertség és elismertség felé. A Zsurzs Éva rendezte epizódokban persze nem csak ifjú színészeket láthatunk: Básti Lajos - akinek a sorozat utolsó szerepei közé tartozik -, Garas Dezső, Tábori Nóra vagy Schubert Éva nevét már 1977-ben sem kellett senkinek bemutatni, hiszen koruk sztárjai voltak. Bármikor tűzzék is műsorra a Szerencsi Éva főszereplésével készült, második világháború alatt intézetben játszódó történetet, az biztos siker a nézők - és nem csak a fiatalság - körében.


Zsurzs Éva rendező beállítja a szereplőket az Abigél forgatásán

Szintén Szabó Magda tollát dicséri a Régimódi történet, amelynek ezúttal nem filmes, hanem színpadi változatát láthatják a nézők. Családregény ez a javából, s az Anselmus és Jablonczay felmenők kalandos élettörténete mellett Jablonczay Lenke, az írónő édesanyja áll a történések középpontjában, akinek halála után a gyászmunka kézzel fogható eredménye, "végterméke" lett ez a mű. Akik már olvasták, azért ne hagyják ki az előadást, akik pedig még nem, azért. A szigorú nagymama szerepében Sulyok Mária látható, Jablonczay Lenkét (és gacsáry Emmát) Almási Éva kelti életre a színpadon Lengyel György rendezésében.


Az író, a rendező és művészek a Régimódi történetről beszélnek egy közönségtalálkozón 1978-ban.

S ha mindez még nem lenne elég, ráadásként a Lehetelen? vendége a szerző, Szabó Magda, aki lényével és személyes emlékeivel varázsolja el a nézőket.

Érdemes tehát az ünnepi hétvégén is az M3.hu-ra kapcsolni, ahol a kultúra és a kikapcsolódás méltó módon találkozik.

 

 

Borítókép: Budapest, 1978. március 11. Szabó Magda író otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas (1978), Prima Primissima díjas (2003) magyar író, költő, műfordító.
Készítette: Molnár Edit, azonosító: MTI-FOTO-879648

 

További cikkek:

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!