Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával
Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
2019.08.15
Ha akarnánk, sem tudnánk megkerülni Szabó Magda életművét, az ünnepi hétvége műsorával pedig - a művein alapuló műsorokon keresztül - kicsit őt is ünnepeljük. Beszélhetnénk gyermekkönyveiről, a művein alapuló mozifilmről, mi mégis azokat választottuk, melyekkel a hosszú hétvége során az M3.hu nézői is találkozhatnak. Időtlen klasszikussá váltak művei, legyen szó meséről, ifjúsági regényről, családi krónikáról, történelmi drámáról vagy a felnőtt lét útkeresését és problémáit boncolgató bármely könyvéről, s gyakorlatilag nincs olyan témája, melyről úgy írt volna, hogy az ma - és valaha bármikor - ne lenne érvényes. Igazi halhatatlan.
Szabó Magda otthonában 1988-ban
Az államalapítás ünnepi programjában egy pogány dal első sora a címadója az Az a szép, fényes nap című történelmi drámájának, melynek témája Géza és Vajk korának Magyarországa és a keresztény Európa viszonya, a történelmi helyzet, amely olyan kérdéseket vet föl, melyeket hosszas vívódás és áldozatok árán lehet csak jól és felelősséggel megválaszolni. Ezt a komplex és izgalmas időszakot mutatja be a történelmi dráma filmváltozata, melyben Gézát Koncz Gábor, Vajkot, a későbbi államalapító Szent Istvánt pedig Kovács Titusz alakítja.
Kortalan és megunhatatlan sorozat az 1977-ben forgatott Abigél, amelyen generációk nőttek föl és egy színésznemzedék művésznőit indította el a pályán az ismertség és elismertség felé. A Zsurzs Éva rendezte epizódokban persze nem csak ifjú színészeket láthatunk: Básti Lajos - akinek a sorozat utolsó szerepei közé tartozik -, Garas Dezső, Tábori Nóra vagy Schubert Éva nevét már 1977-ben sem kellett senkinek bemutatni, hiszen koruk sztárjai voltak. Bármikor tűzzék is műsorra a Szerencsi Éva főszereplésével készült, második világháború alatt intézetben játszódó történetet, az biztos siker a nézők - és nem csak a fiatalság - körében.
Zsurzs Éva rendező beállítja a szereplőket az Abigél forgatásán
Szintén Szabó Magda tollát dicséri a Régimódi történet, amelynek ezúttal nem filmes, hanem színpadi változatát láthatják a nézők. Családregény ez a javából, s az Anselmus és Jablonczay felmenők kalandos élettörténete mellett Jablonczay Lenke, az írónő édesanyja áll a történések középpontjában, akinek halála után a gyászmunka kézzel fogható eredménye, "végterméke" lett ez a mű. Akik már olvasták, azért ne hagyják ki az előadást, akik pedig még nem, azért. A szigorú nagymama szerepében Sulyok Mária látható, Jablonczay Lenkét (és gacsáry Emmát) Almási Éva kelti életre a színpadon Lengyel György rendezésében.
Az író, a rendező és művészek a Régimódi történetről beszélnek egy közönségtalálkozón 1978-ban.
S ha mindez még nem lenne elég, ráadásként a Lehetelen? vendége a szerző, Szabó Magda, aki lényével és személyes emlékeivel varázsolja el a nézőket.
Érdemes tehát az ünnepi hétvégén is az M3.hu-ra kapcsolni, ahol a kultúra és a kikapcsolódás méltó módon találkozik.
Borítókép: Budapest, 1978. március 11. Szabó Magda író otthonában. MTI Fotó: Molnár Edit
Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas (1978), Prima Primissima díjas (2003) magyar író, költő, műfordító.Készítette: Molnár Edit, azonosító: MTI-FOTO-879648
Yves Montand magyar falevelei – Világsztárok Budapesten
A 100 éve született sármos énekes-színész zenés előadóestjeivel beutazta Európát, így a magyar közönséggel is találkozhatott. Hazai koncertjének az Erkel Színház adott otthont, ahogyan számos más világsztár fellépésének is. (Fotóválogatás és bennfentes színházi kulisszatitkok cikkünkben!)
Örvendetes állománygyarapodás
Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.
Bajor Gizi rejtélyes halála
A legendás színésznő halálát máig titkok övezik. Egy elborult elméjű férj, öngyilkosság vagy összeesküvés állt a háttérben?
Röpül, fölszáll a páva
50 évvel ezelőtt egy másik népzenei tehetségkutató, a Nyílik a rózsa nyomán indult országos hódító útjára a Röpülj páva, melyben az ország legjobb népdalénekesét keresték. Javában tombolt a beatkorszak, népszerűségi csúcsokat döntött a Táncdalfesztivál. Sokan szkeptikusak voltak, amikor Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió akkori elnökhelyettese kitalálta, hogy közvetítsenek népdaléneklési versenyt.