
Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja
1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.
Városi séták
2021.08.20 | olvasási idő: kb. 3 perc
A reformkorban Kossuth Lajos is arról ábrándozott, hogy a vidékies Pesten egyszer palotákkal szegélyezett fasorban lehet majd kikocsizni vagy kisétálni az árnyas Városerdőbe. A Sugárút megépítésével a szűk Király utca forgalmát akarták csillapítani, és a belső városrészeket szerették volna összekapcsolni a Városligettel. Andrássy Gyula miniszterelnök 1868-ban vette kézbe a város fejlesztésének ügyét, többek között a városközpontot és a Városligettel összekapcsoló útvonal kiépítése is az ő hatáskörébe került.
Az akkori Terézváros elhanyagolt külváros volt, keskeny utcákkal, földszintes házakkal, a Felsőerdősoron túl krumpliföldekkel, egy-két nyaralóval. Andrássy felkérésére Reitter Ferenc mérnök elkészítette a Budán és Pesten végrehajtandó legfontosabb városfejlesztési teendőket tartalmazó emlékiratot, amely az építés és a kisajátítás várható költségeit is tartalmazta. Az uralkodó, Ferenc József 1870. december 26-án szentesítette a budapesti Sugárút építését kimondó 1870:LX. törvénycikket, amely erre a célra 3,3 millió koronát és 4,9 millió forint hitelt irányzott elő.

A feladatok elvégzésére és összehangolására létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely 1871-ben nemzetközi pályázatot írt ki, és a nyertes pályaművek alapján elkészítette a főváros szabályozási tervét. A Sugárút kiépítése 1872-ben kezdődött meg, és négy évet vett igénybe. 1876-ra teljes hosszában elkészült az útvonal, augusztus 20-án ünnepélyesen átadták a Sugárutat. Az úttestet a lovak patáit védelmezendő fakockákkal borították, a járdát aszfalttal burkolták.

Az átadáskor még csak negyven épület állt, főleg a Sugárút külső részén, a villanegyedben építkeztek a módosabb polgárok. Később a kor neves építészei pazar neoreneszánsz és eklektikus stílusú palotákat emeltek, amelyek arisztokratáknak és bankároknak szolgáltak lakhelyül. Az Opera épületét 1884-ben adták át. A Sugárút átadása után húsz évvel, 1896 májusában indult meg földalatti, amely az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) teret kötötte össze a Városligetben megnyitott milleniumi kiállítással.
Borítókép: Budapest, XIX. század vége. A korabeli Sugárút torkolata, a mai Andrássy út Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződése. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749263
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Az utolsó aranyágacska
Árpád vezértől származtatjuk azt a dinasztiát, amely 1301-ig fejedelmeket és királyokat adott a magyar trónra. Ez az időszak teremtette meg a magyarság számára azt a jogot, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé váljon, múltja és jelene összefonódjon egész Európa történelmével.
10 érdekesség Somló Tamásról - kvíz
Ma lenne 75 éves a budapesti születésű énekes-zenész, ennek apropóján játékra invitáljuk Önöket. Ki mennyit tud Somló Tamásról?
Kaszárnyából a színpadra
A 130 éve született, legendásan szép hangú Makay Margit 98 évet élt, és még 93 évesen is játszott. Korengedménnyel és szülői engedéllyel került tizenöt évesen a színiakadémiára, Jászai Mari „apródja” volt, és még színdarabot is írt és rendezett.
Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska
A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.