Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?

2019.05.06


Mert a Família Kft. más, mint a többi sorozat. A szituációs komédia műfaját hozta be a magyar televíziózásba, ráadásul nem akármilyen szereplőgárdával (kezdetben Szombathy Gyula és Balázs Péter játszottak benne, később átadták helyüket a két családfőt alakító Ádám Tamásnak (Szép Károly) és Nagy Zoltánnak (Kövér Lajos).

A szituációs komédia - ahogyan neve is mutatja - a szereplőket nagyjából állandó környezetben, folyamatosan változó élethelyzetekben mutatja. S hogy mi lehet ebben a vicces? Szinte bármi. Az, hogy ezek a helyzetek néha mennyire extrémek, máskor pedig úgy érezzük, akár velünk, nézőkkel is megtörténhetnének. Mindez a rendszerváltás utáni egyébként is képlékeny, sok újdonságot tartogató környezetben különösen újszerű fordulatokat hozott.

 

A sorozat megálmodói Gát György és Szurdi Miklós voltak. A 385 (!) leforgatott epizód végigkövetése során pedig láttuk fölnőni a kezdetekkor 11 éves, bájosan huncut Spáh ikreket (egyikük ma operatőr, másikuk televíziós rendező), igazi nővé érni az állatkertalapító Xantus János ükunokáját, Xantus Barbarát. Kárász Zénó pedig a hab volt a tortán, a tinilányok kedvence. Mindenki megtalálhatta azt a karaktert, akinek szurkolhatott a különféle galibákban, akivel együtt szomorkodhatott a bajban, vagy aki a legjobban mulattatta. A gyerekszereplők és még kevésbé ismert színészek mellett olyan művészek vitték a prímet, mint a balerinából lett színésznő, Esztergályos Cecília, azaz „anyci”, Bod Teréz és Suka Sándor.



Bod Teréz és Esztergályos Cecília

Mellettük epizódszereplőként a kor legnépszerűbb, legsikeresebb színészei is felbukkantak, például Bajor Imre, Lorán Lenke, Kautzky Armand, Bárdy György, Hernádi Judit, Bodrogi Gyula vagy Hirtling István.

Miben rejlik a Família Kft. sikere? Mi az oka annak, hogy 20 év elteltével szívesen nézzük újra az epizódokat, amelyek a ’90-es években milliókat ültettek a tévé elé? Talán az, hogy mindenből van benne egy csipetnyi, ami egy szórakoztató műsortól elvárható: humor, csínyek, szerelem és útkeresés, szerethető szereplőkkel és megoldható konfliktusokkal.

Aki föl szeretné eleveníteni élményeit, a megújult M3-on megteheti: minden nap 2 epizódban találkozhat a Szép és Kövér családokkal és kalandjaikkal.

 

További cikkek:

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából

A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott (Rádióarchívum)[https://archivum.mtva.hu/radio] oldalon.