Az első magyar holdrakéta

Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.

Múltidő

2020.10.07 | olvasási idő: kb. 5 perc


Kis lépés volt ugyan az emberiségnek, de nagy öröm az apró embereknek, amikor az ELZETT Magyar Lemezipari Művek lemezárugyára 1965 karácsonyán új játékokkal jelentkezett. Köztük a hazai fejlesztésű holdkomppal és holdrakétával - évekkel megelőzve az amerikai Apolló-programot, s az azt megkoronázó 1969-es holdrasszállást. A magyar holdrakéta a csúcsán lévő érintkező megnyomását követően önerőből talpra állt, s automatikusan kinyílt a kabin ajtaja.
A lemezárugyár újdonságokkal készült a karácsonyi játékvásárra (1965) (MTI Foto: Hadas János)
Az 1960-as években már nagy sorozatban és bőséges választékban készültek a felhúzható, lendkerekes magyar lemezjátékok. A járműpalettán az űrhajón kívül más légi járművek – helikopterek és repülőgépek – is feltűntek a verseny- és luxusautók, tűzoltókocsik, motorok, vonatok, rollerek és robogók között. A Lemezipari Művek győri lemezárugyárában akkoriban évente összesen egymillió darabot szereltek össze a különböző típusokból.
Klasszikus kétajtós levehető tetejű modellek minőségellenőrzését végzik a gyártósoron (1961) ) (MTI Foto: Kácsor László)
Az üzem 1965-re már 130-féle játékot gyártott, az újdonságok között szerepelt a szovjet TU–104-es sugárhajtóműves repülőgép modellje, a dodzsem és a holdrakéta. A gyár a máig ikonikus nyugati sportmodell, a James Bond filmekből (Dr.No -1962, Casino Royale -1967) ismerős Jaguár E-type gyártását is megindította. Mindezt akkor, amikor a James Bond filmek hazai mozikban és a képernyőkön való felbukkanásáig – tulajdonképpen a rendszerváltásig - még évtizedeket kellett várni. A lemezből összeállított, kattogó géppisztoly mellett jóval emberbarátibb megoldások is foglalkoztatták a gyár fejlesztőit. A népgazdasági tervezés házias formája, a kicsik takarékosságra neveléséhez megszületett a legendás kutyaház lemezpersely, a blöki nyelvet öltő pénznyelőjével. A rugós megoldások mellett a modern kor követelményeihez illeszkedő módon lassan az elemes működésű, világító, villanymotoros önjáró vagy zsinóros távirányítású portékák is megjelentek az játékboltok polcain.
Az ikonikus kutyanyelves fém pénzpersely (1960) (MTI Foto: Urbán Nándor)
Az ajándékozást követő komoly nyúzópróba során sokszor adódtak orvoslásra váró problémák az elrontott játékokkal. Erre szolgált a lemezárugyár fővárosi, Kecskeméti utcai szervize. Ebbe a játékjavítójába vihették működésképtelenné vált játékszereiket a szülők és a gyerekek. A szervizben – miként az igazi autójavítóban – tartozékokat, pótalkatrészeket is lehetett vásárolni az egyes gyártmányokhoz.
A budapesti játékjavító részlegnek is akadt munkája az ünnep után (1965) (MTI Foto: Kunkovács László)
Az államosítás után győri Fémdoboz és Tubus Művek néven, majd az ELZETT gyáregységeként, később Lemezárugyár néven koncentrált játékgyártó bázist hoztak létre a telephelyen. Az ELZETT Művekhez tartozó lemezárugyár győri telephelyén 1957-ben kezdődött a játékgyártás, bár a Kohó- és Gépipari Minisztérium döntése alapján az ELZETT Soproni üzemében már 1953-tól gyártottak lemezjátékokat.
Forma 1-es Lotus játék versenyautók a Lemezárugyár győri telephelyén (1981) (MTI Foto: Matusz Károly)
Az ötvenes évek végén fejlesztették a gyártástechnológiát, ezután születtek a legendás játékok. Először külföldi minták alapján kezdték előállítani a rugós, bonyolultabb szerkezetű felhúzós játék teherautókat és repülőgépeket. Később ez a komplett gyáregység a Magyar Lemezárugyár név alatt működött tovább, s egy egész generáció nőtt fel a nagy sorozatban előállított termékein. A játéküzem az 1980-as évek végére bezárt, a telep épületeit is elbontották 2008-ban, Győrben.
A győri Lemezárugyár által gyártott Lendület elnevezésű lendkerekes, fém motorkerékpár (1960) (MTI Foto: Urbán Nándor)
Borítókép: Budapest, 1965. november 27. A Lemezipari Művek karácsonyi újdonságai. Készítette: Hadas János. Azonosító: MTI-FOTO-851031
További cikkek:

„Halló, halló, itt rádió Budapest”

1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.

Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.

Sopron – a leghűségesebb város

Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.

Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.