Az első magyarok, akik átrepülték az Atlanti-óceánt

1931. július 15-én szállt fel Kanadából Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, hogy Justice For Hungary nevű repülőgépükkel első magyarokként repüljék át az Atlanti-óceánt.

Múltidő

2021.07.15 | olvasási idő: kb. 3 perc


A vállalkozáshoz amerikai magyarok gyűjtötték a pénzt, végül Szalay Emil, egy Flint városbeli húsfeldolgozó üzem tulajdonosa pótolta ki a gép vásárlásához hiányzó összeget. 1930-ban Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revízió támogatója 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsőként repül Amerikából Európába; a Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak!) elnevezést is ő javasolta. A merész vállalkozáshoz egy Lockheed Model 8A Sirius repülőgépet vásároltak. A kétüléses, egyfedelű, alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb gépe volt.

Endresz György, Szalay Emil és Magyar Sándor a Justice for Hungary mellett (MTI Fotóarchívum)

Az első világháborús pilótamúlttal rendelkező Endresz György és navigátora, az első magyar légipostajáratot vezető Magyar Sándor 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor szállt fel az új-fundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Hajnalban érték el az európai partokat.

A kényszerleszállást végrehajtó gép Felcsút határában egy kukoricásban (MTI Fotóarchívum)

Az addig kifogástalanul működő gép motorja Győrnél akadozni kezdett, és újabb 70 kilométer után leállt az üzemanyag-ellátás. A gép siklórepülésben landolt egy kukoricásban, a göröngyös talajon megbillent, előrebukott, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor az alcsúti jegyzői hivatalból tájékoztatta a kényszerleszállásról a mátyásföldi repülőteret, ahol a hivatalosságok és az ünneplő tömeg várta őket.

 

A mezőn összesereglett emberek a vállukra emelik Endresz Györgyöt (MTI Fotóarchívum)

Útjuk során több világrekordot is megdöntöttek: a Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat 25 óra 20 perc alatt teljesítették, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességet értek el, és előttük senki sem hatolt ilyen mélyen Európa belsejébe. A világsajtó beszámolt a magyar óceánrepülésről, és egyetlen napilap sem mulasztotta el kihangsúlyozni, hogy a vállalkozást a nagyszerű aviatikai teljesítmény mellett nemzeti célok, az igazságtalan trianoni békediktátum elleni tiltakozás vezérelte.

Endresz György és Magyar Sándor köszöntése a budapesti Hősök emlékművénél (MTI Fotóarchívum)

Horthy Miklós kormányzó mindkét pilótát kitüntette, július 20-án a Hősök terén tízezrek ünnepelték őket. Endresz György egy évvel később, 1932. május 21-én az óceánrepülők kongresszusára tartva a Róma melletti littoriai repülőtéren légi baleset áldozata lett, Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. 

A Justice For Hungary utolsó felszállása előtt a Mátyásföldi repülőtéren (MTI Fotóarchívum)

A Déli pályaudvar előtti teret Endreszről nevezték el, de 1945 után a Magyar jakobinusok tere nevet kapta. A pilóták bravúros teljesítményéről legközelebb csak 1991-ben emlékezhettek meg újra. 2006-ban az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet avattak a Felcsút és Csákvár között elterülő mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották.

A Lánchídon át halad a gyászmenet a szerencsétlenül járt pilóta és rádiósa koporsójával (MTI Fotóarchívum)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

Borítókép: Felcsút határa, 1931. július 16. Endresz György a repülőgép első ülésén a megérkezést követő napon. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-751693

További cikkek:

A pillangókisasszony

„A víz az nekem dalol, és mindig úgy dalol, ahogy én akarom…” mesélte egy interjúban Székely Éva, az egykori olimpiai bajnok mellúszó.

A fényképezés 185. születésnapjára

1839. január 7-én mutatták be a Francia Tudományos Akadémián a fényképezőgép elődjét, a dagerrotípiát. Ennek kapcsán néhány fotótörténeti érdekességet és emblematikus magyar művészképeket hoztunk önöknek.

Tolnay Klárira emlékezünk

25 éve távozott a sokoldalú kétszeres Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész, aki számtalan emlékezetes szereppel írta be magát színháztörténetünk legendái közé, és akinek intellektusát, humorát és humanizmusát azóta is szeretettel emlegetik. Fotóválogatásunkkal az ő alakját idézzük meg.

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.