Mindenki Matula bácsija, akiből véletlenül lett színész

115 éve született Bánhidi László színész. Lehet, hogy az ország Matulája ő volt, ám megannyi parádés szerepe mellett is érdemes egy pillanatra megállni.

Karakter

2021.03.11 | olvasási idő: kb. 5 perc


1906. március 11-én Szatmárnémetiben született. Az első világháború idején szüleivel Szatmárban nehéz körülmények között éltek, egy apró kertet béreltek egy sásos tó partján. Itt kezdődött akácvesszővel, cérnazsinórral, tűből hajlított horoggal minden. Később a Szamosra, a Jelinek strand végében lévő sűrű indás vízre járt horgászni mogyoróvessző bottal. Édesanyjától elcsent selyem cérnából sodorta a zsinórt, a kaszából vágott horogkészítést patkószegverő cigánytól tanulta. Soha életében nem fogott nagy halat. „Életem legszebb emlékei a vizek partjához és a vízen élő emberekhez, történeteikhez kötődnek” – vallotta Bánhidi. 

1957. március 26. Komlós Juci Regina és Bánhidi László Engstrand szerepében Henrik Ibsen Kísértetek című drámájának próbáján a Magyar Néphadsereg Színházában. A darabot 1957. március 28-án mutatják be Both Béla rendezésében. (MTI Fotó: Horváth Tamás)

A színész színpadi és filmes pályája még a második világháború előtt indult. Eredetileg teológiát tanult, a színészet nem érdekelte. A legenda szerint egy ismerősét kísérte el a Színművészeti Akadémia felvételijére, azt hitték, ő is jelentkező. Behívták, elmondattak vele egy verset, felvették. Csortos Gyula, a rendezők réme és a közönség kedvence egy általa nem kívánt inas szerepét inkább átadta Bánhidinak azzal a felkiáltással: „Az a hegyes orrú kapja meg a szerepet!

Bánhidi László a temetőőr szerepében Vészi Endre: Árnyékod át nem lépheted című darabjának próbáján. (MTI Fotó: Keleti Éva)

Bánhidi 1938-ban szerepelt először mozifilmen (Pillanatnyi pénzzavar), addigra már évtizedes színházi tapasztalattal a háta mögött. Pályája ötven éve alatt tucatnyi vidéki és fővárosi társulatnál megfordult és olyan színészóriásokkal dolgozott együtt, mint Sulyok Mária, Darvas Iván, Sinkovits Imre vagy Mádi Szabó Gábor.

Budapest, 1972. augusztus Kibédi Ervin (b1), Bánhidi László (b2), Harkányi Endre (b3) és Darvas Iván (b4) az Aranyborjú című tv-film forgatásán. (MTV Fotó: Kiss Júlia)

Bánhidi László remekül megformált filmes epizód- és karakterszerepei nem kevésbé maradnak emlékezetesek. Visszatérő rémálma volt, hogy miközben főszerepet játszik egy ötfelvonásos tragédiában, a negyedik felvonás előtt a nézők szó nélkül kivonulnak a színházteremből, és hiába kiabál utánuk, a nézőtér teljesen kiürül. 

Budapest, 1972. augusztus Harkányi Endre (Barangó) és Bánhidi László (Pamlényi) (b-j) az Aranyborjú című tv-film egy jelenetében. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. (MTV Fotó: Kiss Júlia)

Ő volt a Fekete István regényéből készült Tüskevár című filmsorozat szűkszavúan bölcs - Fekete István által egy valós emberről formált - Matulája, az Indul a bakterház furfangos öreg Koncz bácsija, a Huszárik Zoltán által rendezett Szindbád Búcsú bácsija, és nem utolsó sorban az 1980-as években a Bujtor István főszereplésével forgatott krimivígjátékok (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik) ravasz nyugdíjasa, Matuska. Jellegzetes hanghordozását, iróniáját, humorát szinte mindegyik karakterfigura megformálásában remekül használta - szinte hallani is Bánhidi hangját és ízes beszédét.

Részlet az Indul a bakterház című filmből (1980., Bánhidi László és Olvasztó Imre)

Bánhidi mesélte egyszer egy interjúban, hogy egyszer épp akkor tért be a halászcsárdába a forgatás szünetében, de már a szerepre beöltözve, amikor a gátat javító vízügyesek is ott voltak és kérdezték tőle: ”Maga is a vizesektől van?”– „Nem. Én a fröccsösöktől” – érkezett a válasz amolyan önironikus Bánhidi-hangsúllyal.

Ócsa, 1980. november 3. Koncz Gábor (b) és Bánhidi László (j) jelenete a Fábián Bálint találkozása Istennel című magyar filmdráma forgatásán. (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A színpad mellett élete nagy szerelme a vízpart és a horgászat maradt, szinte az utolsó pillanatig. Sokszor kint maradt a forgatás idején éjszakára is, a szabad levegő és a víz közelsége miatt. Megannyi horgásztörténetet ismert, mindent tudott a halászléről, a halsütésről. Azon kevesek közé tartozott, akik jogot kaptak halfogásra a Duna csepeli szakaszán. Nyugdíjasként vásárolt egy kis vízparti telket a Csepel-szigeten, innen járt be a színházba és a filmgyárba. Hiába hunyt el 1984-ben, 78 évesen, a vele készült filmek, színházi előadások és általa megformált karakterek megunhatatlanok és örökérvényűek. 

Borítókép: 1966-ban Bánhidi László (b) Matula bácsi, Seregi Zoltán (k) Ladó Gyula Lajos (Tutajos) és Barabás Tibor (j) Bütyök szerepében a Tüskevár című televíziós filmsorozat egyik jelenetében. Készítette: -Tulajdonos: MTV Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-851262

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál

További cikkek:

„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”

Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.

Égető hiányt enyhített a megújult híd

75 éve adták át teljes szélességében a forgalomnak az újjáépített Margit hidat, melyet a második világháború során robbantottak fel a német megszállók.

Nézzenek velünk Sztankay-filmeket!

Sztankay István idén töltené be 85. életévét. A feledhetetlen színművész és sármőr tiszteletére az m3.hu és a Mozgóképarchívum több filmmel is készül, nézzék csak!

A színész, aki a telefonkönyvet is megénekelte

Mackós bája, virtuóz szövegmondása a legnagyobb nevettetők közé sorolta. Huncut tekintete fölött címerként virító kopaszságával a 110 éve született Kazal László a magyar komikusok táborának – termetében is – kimagasló egyénisége volt.