Bárdy György… 100?!

Az ügyeletes intrikus, akit a közönség imádott gyűlölni. A nők kedvence. A remek teniszező. Mindannyiunk Jumurdzsákja, „Antoniustól Gugyerákig” mindent el tudott játszani, színészi játéka pedig ma is modernnek hat.

Karakter

2021.05.26 | olvasási idő: kb. 6 perc


A sportkocsis sármőr

A Wartburg 313-1 típusú sportkocsiból csupán hármat hoztak be hazánkba az 1950-es évek végén, és mindhárommal legendás színészek hódítottak az utakon: Rajz János, Kazal László, és leginkább Bárdy György, akinek CR-831-es rendszámú járgánya fehér volt, ami bizonyára nagyon jól illett napsütötte bőréhez, elegáns, mégis laza fellépéséhez.

A Harminc ezüstpénz című darabban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A szerencse fia

A szegénységben nevelkedett kispesti fiú a színészi hivatás vágyát dédelgette magában. Hobbiból szobrászkodott is, és kedvenceiről plakettportrékat mintázott, a Jávor Pálról készültet el is küldte ajándékba idoljának. A régi Nemzeti Színház színészbejárójánál is gyakran sündörgött, főpróbajegyekre vadászva. Amikor kamaszként a színtársulata Földindulás című előadását reklámozó szórólapokat tett egy étteremben Várkonyi Zoltán asztalához, nem sejtette, hogy a színész-rendező veszi a fáradságot, és vacsora után el is megy megnézni a diákelőadást. Várkonyi olyannyira le vont nyűgözve, hogy ott helyben szavát vette a fiúnak, hogy ha egyszer saját színháza lesz, felkeresi. Szerencsésnek érezhette magát akkor is, amikor épségben hazakerült a frontról. A II. világháborúban az ukrán frontra került repülősként, és többször járt közel a halálhoz, egyszer még repülője is lezuhant

A külföldről hazatérő jóbarátot, Jávor Pált üdvözli a vasúti kupéban. (1957) (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

A pártfogolt

A Don-kanyarból hazatérve első útja valóban Várkonyihoz vezetett, aki a legendás Művész Színházat igazgatta. Felfedezője már tette is elé a szerződést. Egy életre szóló barátság és munkakapcsolat vette kezdetét. Először A makrancos hölgyben léphetett színpadra Grumio szerepében. Petrucchio nem más, mint Jávor Pál volt. Ezt talán maga Shakespeare sem komponálhatta volna meg jobban. A fiatal színész lakás híján titokban gyakran a színházban aludt, mégpedig kedvence fürdőszobával is felszerelt sztáröltőzőjében. Jávor érkezése előtt mindig kereket oldott, egyszer azonban még javában húzta a lóbőrt, amikor hazánk legnépszerűbb férfi színésze megérkezett. A méreg hamar gondoskodásba váltott át, amikor Jávor megtudta az okot, és már telefonált is feleségének, Olgának, hogy szabadítsa fel a vendégszobát fiatal barátjuknak. Bárdy évekig lakott Jávor Pasaréti úti villájában és példaképével örök barátok lettek. Ő kísérte ki Jávort a vonathoz, mikor külföldre távozott, és ő is várta haza tizenegy évvel később a Nyugati pályaudvaron.

A Művész Színházbeli kezdést követően négy évadra átcsábult a Vígszínházba, majd a Vidám Színházhoz került olyan kollégák mellé, mint Somogyvári Rudolf, Kiss Manyi vagy Komlós Juci. Ezt követően a Madách Színház, majd a Nemzeti következett. Jávor mellett olyan színészegyéniségek voltak példaképei, mint Csortos Gyula vagy Timár József. Utóbbi beszédartikulációja csodált példa volt számára.

Sinkovits Imrével az Egri csillagok című film pilisborosjenői forgatásán (MTI Fotó: Tormai Andor)

Jumurdzsák és más gonosztevők

Jellegzetes karakterére, markáns vonásaira és tehetségére első perctől kezdve szükség volt a vásznon és a televízióban is. A Valahol Európában című filmben játszott első negatív szerepétől kezdve sorra kapta a felkéréseket gonosz, kegyetlen, számító figurák megformálására. Legjobb gyerekkori olvasmánya az Egri csillagok, kedvenc karaktere pedig az a Jumurdzsák volt, akit ő keltett filmen életre. (A filmbéli zöld köves talizmános pecsétgyűrűt a forgatás után meg is kapta ajándékba, de később a tárgy leltári jellegére hivatkozva visszakérték tőle). Olyannyira jól alakította az intrikusokat, hogy alig tudott ebből a szerepköri skatulyából kiszabadulni.

A szívtipró „tökös Rómeó”

Kevesen tudják, hogy még szerelmes hőst, Rómeót is játszott, ahogyan ő maga fogalmazott: „ezzel a pofával, több mint hatvanszor…”. A kedves néző úgy emlékszik, hogy Bárdy ebben a darabban Tybaltot játszotta? Bizony jól emlékszik! Egy hét alatt azonban a főhőst játszó kollégája távolléte miatt a címszerepbe is be kellett ugrania. Aggódott a szerepköri váltás miatt, de Timár József megnyugtatta: „Tudod, Gyuri, ez egy olyan kis tökös Rómeó!”.

Tolnay Klárival a Rómeó és Júliában, 1953-ban (MTI Fotó: Várkonyi László)

A tékozló fiú

1963-ban - három év kihagyás után - Kecskeméten tért vissza a színpadra Az ember tragédiája Luciferjeként. Várkonyi Zoltán ismét színre lépett, és pár év után visszacsempészte régi felfedezettjét a Vígszínházhoz, ahol gyakran állt együtt színpadra a Ruttkai Éva – Darvas Iván – Bárdy György alkotta nagy hármas. Kellemes bariton hangja és jó énekhangja humorával párosulva vígjátéki, zenés művek szellemes és csábító szerepeire is alkalmassá tette. Alig várta ezeket, és lubickolt az olyan előadásokban, mint a Szerelem, ó!, a Bolha a fülbe vagy az Osztrigás Mici. Akkoriban Darvas Iván volt a legjobb barátja. Tomanek Nándorral viszont úgy játszottak végig négyszáz előadást a Furcsa pár című darabból, hogy nem voltak beszélőviszonyban, mert rendszerető partnere nem vette jó néven, hogy Bárdy Sztanyiszlavszkijra hivatkozva minden előadásba valami újat és szokatlant akart belevinni.

Neil Simon: Furcsa pár című vígjátékának próbáján. (MTI Fotó: Keleti Éva)

„Gugyerák Lajos, ly-nal, leginkább…”

Remekül parodizálta a nagy színészelődöket, a Magyar Rádió híres Pagodájában előadott korabeli standupjaira mindig köré gyűltek a kollégák, ahol saját maga örömére és az ő szórakoztatásukra egy nap kitalálta a lökött Gugyerák figuráját, akire rövid időn belül lecsaptak a rádiókabaré-rendezők, és nem volt megállás. Bárdy úgy járt vele, mint Kiss Manyi a habos süteménnyel. Amikor Németh László Széchenyijében játszott komoly szerepe közben egy előadáson egy néző elváltoztatott hangon „felgugyerákozott” neki a színpadra, Várkonyi – akinek már az elején sem tetszett a dolog – ultimátumot adott, így Gugyeráknak mennie kellett. Bárdy pedig egy életre megjegyezte, hogy bármennyire komoly szerepet is játsszon bármilyen nagy színész, a nézőnek óhatatlanul is a „blődlije” fog elsőre eszébe jutni.

Otthonában, íróasztalánál. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Szenvedélye: a tenisz, a pipa és Anna, a lánya

Legfőbb hobbija tizenéves kora óta a tenisz volt, igazolt versenyzőként sportolt, és közel nyolcvan évesen lett győztes a színészbajnokságon a fiatal kollégával, Salinger Gáborral párosban. Élete egyik legszebb élményének tartotta, hogy Jimmie Connors párjaként játszhatott a londoni Queen’s Club jótékonysági teniszgáláján. 
Az igaz szerelemre második felesége személyében talált rá. Hatvannégy évesen lett apa, és imádta Anna lányát. Remek fizikai kondícióját nyolcvan felett is megőrizte, kilencvenedik születésnapját egy nagy vígszínházi partival ünnepelteFél életét a vörös salakon, másik felét pedig ezernyi figura bőrébe bújva töltötte.

Az évfordulót május 26-án az Archívum m3.hu oldala 20 óra 30 perces kezdettel az emlékezetes Antonius és Gugyerák című szórakoztató Bárdy-esttel, előtte a Társasjáték című, könnyed, franciás tévéjátékkal köszönti, 23:20-tól pedig ünnepeltünk szuggesztív versmondása csendül fel a Pódium című irodalmi összeállításban.

Borítókép: Siófok, 1968. július 11. Bárdy György sportkocsija volánjánál ül Siófokon, ahol a Nemzeti Színház üdülőjében nyaral. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-858755

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 299 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

Műsorok a javából!

Egy éve annak, hogy 2019. május 1-jén az (m3 adása)[https://archivum.mtva.hu/m3] online térbe költözött. Ez alkalomból különleges kínálattal jelentkezünk, válogatva az elmúlt évtizedek legnagyobb kedvenceiből és az elmúlt egy év legnézettebb műsoraiból.

Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából

A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott (Rádióarchívum)[https://archivum.mtva.hu/radio] oldalon.

Csalok, de jól csinálom!

110 éve született Rodolfo, aki egy szerencsés életmentés miatt lett bűvész, és több mint ötezer trükköt tudott a bűvészet minden területéről. Születésnapja egyben a Magyar Bűvészet Napja is.