„ A gömb szeretete a tökéletességre való törekvés.”

Ez a ma 95 esztendős Békés Itala Kossuth és Jászai Mari-díjas színésznő hitvallása, aki sokoldalú színpadi és filmes szerepeivel, írásaival igazolja is.

Karakter

2022.03.23 | olvasási idő: kb. 3 perc


Gyermekkorát Debrecenben töltötte, ahol az irodalom, a zene, a tánc és az ének része volt mindennapjainak. Édesanyja olasz filmszínésznő, Rita Furlani, édesapja pedig író, polihisztor, színházi ember volt. Budapestre költöznek, ahol testvéreivel ellentétben nem tanult jól. Édesanyja zárdába íratta, ami meghatározza egész életét: a tökéletességre tanították, a misztikum és vallás lengte körül, ami későbbi pályafutására, hozzáállására, színészi karaktereinek megformálására is kihatott. Ragaszkodott a színészi pályához, szülei pedig ahhoz, hogy polgári foglalkozása is legyen. Így mestersége női szabó, hívatása színész lett. Testvére, Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő, ikertestvére, András pedig Kossuth-díjas rendező.

Kiss Manyi és Békés Itala színésznők egy jelenetben Mihail Sebastian román drámaíró "Névtelen csillag" című vígjátékának próbáján a Madách Színház Kamara Színházában. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be, első szerepét harmadéves főiskolásként kapta a 12 hónap című darabban, melyet édesapja fordított. Amikor megtudta, hogy lánya szerepel benne, annyira nem bízott a sikerében, hogy le akarta tiltatni azt. 

Színészi pályáját az Úttörő Színházban kezdte, ahol főként férfiszerepeket játszott, ebből nehezen tört csak ki. Legemlékezetesebb ilyen szerepei a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije és A Pál utcai fiúk: Nemecsekének drámai alakítása. 

Békés Itala Nemecsek és Szabó Gyula Boka szerepében Molnár Ferenc-Török Sándor A Pál utcai fiúk című művének előadásán. (MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás)

A művésznő pályája a vidám táncos szerepektől a drámai alakításokig terjedt.  Több mint 100 szerepet játszott, filmekben is gyakran kapott fő- és epizódszerepeket. A Heten, mint a gonoszok című tévéjáték volt az egyetlen, ahol testvérével, Békés Ritával együtt szerepelt, de játszott az Abigélben, az Ők is tudják mi a szerelemben, a Nincs többé férfi-ben, melyek Archívumunkban megtalálhatóak. Legutóbb Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című filmjében találkozhattak vele a nézők, amelyről így vallott „A korral haladni kell, és nem a kor kérdése, hogy az ember korszerű színész legyen”.

Egész életétében szerepet töltött be a mozgás. Egyszer azt mesélte, hogy szerepei megformálásában a mozgásból indul ki. Az ember, ha uralja a testét, uralja önmagát.

Békés Itala és Gera Zoltán pantomimjelenete. (MTI Fotó: Bodnár László)

Bátyjával együtt 1957-ben bemutatták  az első hazai pantomimszámot, az „Ujjé Kínó”-t amit 4 és fél hónapig próbáltak napi 12 órán keresztül. Ez egy fantáziajáték, amelynek alapgondolata: minden igaz, amit elképzelek és semmi nem igaz, amit nem képzelek el. Nagy sikerük volt, külföldre is szerződtették őket. Erről hosszabban a Mestersége színész című műsorban beszél, amely itt megnézhető: https://archivum.mtva.hu/m3/open?id=M3-SGVqU3F6cUVDajhyY1lWa0JBMVA5aythbVdSL0cvVVo0ZytxVHFHb2ZhWT0

Békés Itala magánszáma a Vidám Színpad Osztályon felüli kabaré című új műsorában. (MTI Fotó: Keleti Éva)

Azért hozta létre az egyszemélyes színházat, mert tele volt ötletekkel, és úgy érezte, a színpadon nem tud annyi mindent kifejezni, mint szeretne. Az Egyetemi Színpad kérte fel önálló estre, amelyből egyszemélyes színház lett. Ennek megteremtésével találta meg igazi önmagát. „Minden szerepben benne vagyok, de nem minden szerepen keresztül tudok elmondani mindent, és ami bennem marad, így teremtem meg magamnak a lehetőséget, hogy elmondjam. A Nő!? - című produkcióját több mint ezerszer adta elő, így tudta legjobban megmutatni a nők helyzetét, problémáit a társadalomban.  

„Lenni vagy látszani” előadása úgy jött létre, hogy hétköznapi emberekkel beszélgetett, meghallgatta történeteiket és csak annyit kérdezett tőlük: miért?  A válaszokat az irodalomban próbálta megtalálni és ezt egy egész újszerű színpadi megjelenítésben kifejezni. 

Békés Itala, a Madách Színház tagja, akinek az Egyetemi Színpadon rendezett nagysikerű előadóestjét több alkalommal megismétlik. (MTI Fotó: Keleti Éva)

Más művészeti ágakban is kipróbálta magát, Örkény István biztatására írta meg „Hogyan lettem senki” című önéletrajzi regényét, amely korrajz és színháztörténeti leírás egyben. További írásaiban személyes emlékeit és kedves partnereivel történt anekdotáit rögzítette. 

Szerepeinek és írásainak középpontjában is az ember-és önismeret áll, a világról és emberekről szerzett ismereteit, próbálja átadni közönségének, olvasóinak.  Boldog születésnapot kívánunk Békés Italának!

BORÍTÓKÉP: Békés Itala Blanche szerepében, Bernard Slade Romantikus komédia című vígjátékának próbáján. MTI Fotó. Készítette: Ilovszky Béla. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-897828

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 313 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

20 méter munkapálya

Ennyi az út a XIX. századi főúri szalonoktól a hasunkig.

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.

Minden napra Örkény!

110 éve született a magyar groteszk nagymestere, aki mindig aktuális. A születésnapi hét minden egyes napján megidézi az MTVA Archívuma a magyar irodalom egyik legegyedibb hangú és stílusú szerzőjét, aki mindig nagyregényeket szeretett volna írni, mégis az egyperces novellákkal lett megkerülhetetlen igazodási pont.

New York a Nagykörúton

1894 augusztusában adták át az amerikai New York Életbiztosító Társaság palotáját, a híres kávéház október végén nyílt meg.