"Én több vagyok, mint az apám, és kevesebb, mint a fiam..."

Három generációt kapcsol össze, a játék mindháromban rendkívül fontos volt. Benedek Miklós, aki a (szín)játékot is komolyan veszi, ma 75 éves.

Karakter

2021.09.28 | olvasási idő: kb. 4 perc


1946. szeptember 28-án született. Édesapja Benedek Tibor (1911–1963) színész, fiai Benedek Tibor (1972–2020) háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó és Benedek Albert (1980) rendezőasszisztens.

Benedek Miklós főiskolai hallgató, Pap Éva és Kiss Manyi Heltai Jenő Az 1002. éjszaka című tévéjátékának felvételén 1969-ben. (MTI Fotó: Tormai Andor)

Gyakorlatát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán töltötte, melyet 1969-ben végezett el, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969 és 1983 között játszott. Ez alatt az idő alatt jóformán csak kis szerepeket játszott (alabárdos, álarcos. kispap), mígnem elege lett ezekből a kis szerepekből, és minden bátorságát összeszedve odaállt Major Tamás igazgató elé azzal, hogy felmond. 
Major Tamás azt mondta neki erre, hogy “Soha nem mondjuk azt, hogy “felmondok”, hanem mondjuk azt, ”hogyha ez még egyszer ez előfordul". Beszélgetésük eredménye az lett, hogy Major elvette tőle a korábban általa dicsért kispap mellékszerepet, majd megkínálta két nagy szereppel, az Amphitryonnal és A kényeskedőkkel. E két műben nyújtott zseniális alakításaival robbant be a köztudatba.

Benedek Miklós a Csókos asszony című előadásában a Vígszínházban 1987-ben. (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

“Nagyon szeretem a kis szerepeket...Ezeken a kicsi szerepeken tanultam meg az alázatot és a szakmát a színházban. Egy kicsi szerep pontosan olyan fontos egy társulaton vagy színdarabon belül, hogy azt is ugyanolyan jelentős munkával kell megfaragni, mint egy nagy szerepet.”

1983 és 2003 között a Katona József Színházban dolgozott Zsámbéki Gábor rendezővel. Csodakorszakként tartja számon ezt az időszakot Benedek Miklós, megannyi szép élménnyel, előadásokkal (Mirandolina, A manó, Catullus, Boldogtalanok) és erős társulattal. 2003-tól újra a Nemzeti Színház tagja lett, itt többek között Prosperót is alakította. 2009 óta szabadúszó, 2017-től az Orlai Produkciós Iroda társulatának tagja. 

Benedek Miklós és Darnyik Adriann a Szeleburdi vakáció című vígjáték egyik jelenetében 1987-ben (MTI Fotó)

“Azért lettem színész, hogy boldog legyek….Optimizmust kel sugallni a fiataloknak, mert hátha egyszer eljön az idő, amikor nem kell ennyi stresszben játszani.”

Schütz Ila és Benedek Miklós színészek a Színház és Filmművészeti Főiskola IV. éves hallgatóinak vizsgaelőadásán 1969-ben. (MTI Fotó: Keleti Éva)

A televíziózásban is nagyon alkotott: több, mint 63 tévéfilmben és 36 játékfilmben szerepelt. Ki ne emlékezne az Illatszertárra parádés szereposztással Pap Vera, Bodrogi Gyula és Kern András társaságában, ahol Sipos urat alakította? Vagy a Szeleburdi családban a családfőre? Esetleg a Pogány Madonnában az általa alakított Mr. P. Smithre, a finom angol úriemberre? Hangját kölcsönözte többek között a Vukban a farkatlan Sut névre hallgató rókának, és “játszotta” Fritz Teufelt a Macskafogóban.

Részlet az Illatszertár című tévéjátékból
Szacsvay László és Benedek Miklós Pirandello: Az ember, az állat és az erény című színművében 1985-ben. (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Jó egészséget és szerepeket kívánunk a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendezőnek, az érdemes és kiváló művésznek, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjának ezen a jeles napon! Boldog születésnapot, Benedek Miklós!

Borítókép: Benedek Miklós Jaques, nemes a száműzött herceg kíséretében és Udvaros Dorottya Rosalinda, a száműzött herceg lánya szerepében Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékának próbáján a Katona Színházban 1983. február 18-án. Készítette: MTI Fotó - Földi Imre Azonosító: MTI-FOTO-889555 Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg közel 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Jedlik Ányos – egy delejező ember

A bencés rendi szerzetes nevéhez fűződik többek között a villámdelejes forgony (elektromotor), az egysarki villanyindító (unipoláris gép), a csöves villámfeszítő (feszültségsokszorozó generátor) és a savanyavízi készület (szikvízgyártó berendezés) felfedezése, továbbfejlesztése és elkészítése.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.