Borítékolt remények
A rulett-termek és kártyaszobák világán kívül, a lottó és a totó késleltetett reményein túl, mindenki azonnal megkísérthette a sorsot.
2020.12.18 | olvasási idő: kb. 4 perc
Nem sokkal a II. világháború után, a friss romok árnyékában újra virágzásnak indult a hazai szerencsejáték-ipar. Akik túlélték a világégést, elég szerencsésnek érezhették magukat ahhoz, hogy ráadásként némi kockázatot vállaljanak. A főváros és a nagyobb települések közterületein sorsjegyárusok tűntek föl. Apró izgalom, borítékolt remények, gyors nyeremények. Ennyit kínált a sorsjegy.
A sorsjátékok története a messzi múltba vész. A borítékos sorsjegyek a II. világháború után terjedtek el hazánkban. A tétel egyszerű volt: nyert – nem nyert. A sorsjegyek a boríték felbontása után felfedték mivoltukat, és a kisebb nyereményekhez azonnal hozzá lehetett jutni. Magyarországon 1967 decemberében jelent meg a korszerű, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegy.
A sorsjegyek gyakran öltötték egy-egy nemes cél – újjáépítés, a rászorulók, betegek támogatása – álruháját. Az 1967-ben kibocsátott Olimpia borítékos sorsjegy bevételével a magyar csapat részvételét támogatták az 1968. évi mexikóvárosi játékokon. Így a veszteseknek is meglehetett az a kesernyés öröme, hogy elbukott pénzük legalább jó célt szolgál.
A borítékos sorsjegyért 1977-ig 4 forintot kellett fizetni, ekkor emelkedett 5 forintra az ára. A fődíj 50 ezer forint volt. Akkoriban ezt a „kísértést” mindenki kézzel foghatóvá tehette. A Sport borítékos sorsjegy közkedveltségét jelzi, hogy 1969 tavaszán jó egy hónap alatt 12 millió sorsjegy talált gazdára. Ráadásul a nyeretlen sorsjegyekkel a „vigaszágon” Ofotért nyereményjátékban lehetett részt venni.
A rendszerváltás évei a borítékos sorsjegy történetében is fordulópontot hoztak. Az 1989-ben kiadott 20 forintos szuper sorsjegyből még 30 millió darab került az árusokhoz, az 1990-ben piacra dobott 10 forintos borítékos sorsjegy kibocsátásánál azonban komoly biztonsági gondok merültek fel. Az első sorozat gyártását le is állották, a már kiszállított készletet visszavonták, mert a sorsjegyeket átvilágítva meg lehetett állapítani, melyik a nyerő. Az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság jogutódja, a Szerencsejáték Rt. 1991 tavaszán megjelent első borítékos sorsjegyéből 20 forintos áron 50 millió darabot nyomtak. Ez volt a hattyúdal. A borítékos sorsjegyet 1991-ben kivonták a forgalomból. Nyomába a kaparós sorsjegy számtalan változata lépett.
Borítókép: Budapest, 1946. október 7. Rokkant sorsjegyárus a Teleki téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bass Tibor. Azonosító: MTI-FOTO-756939
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
Nyolc lóerős Tündék
Ráadásul tiszavirág-életűek...
Bozsik József, az első igazi középpályás
Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.
Becsöngetni tilos, a kutya ugat, a gazda harap!
Ez a felirat díszelgett egyik legnagyobb színészünk ajtaján, aki kétszer is megjárta a börtönt; szívesen zongorázott négykezest legjobb barátjával, Tolnay Klárival; és akit sosem hagyott el a hite és a humora. 95 éve született Mensáros László.
„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”
70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.