Böske, a népszerű

Az elpusztult Erzsébet híd helyett épült ideiglenes Petőfi pontonhidat, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kötötte össze, a tréfás kedvű fővárosiak „Böske” névre keresztelték. Az öt hónap alatt megépült híd majd négy évig volt használatban, és 1949-ben a Lánchíd felújítása miatt bontották el.

Városi séták

2020.11.18 | olvasási idő: kb. 5 perc


1949. június 15. Budapesti látkép lebombázott és épülő Duna-hidakkal (MTI Foto)
1945 januárjában a német hadsereg, a háború biztos elvesztésének tudatában, Budapestről kivonulva négy nap alatt felrobbantotta a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet, a Lánc- és a Margit hidakat. Februárban világossá vált, hogy rövid időn belül egyik sem javítható, így más, azonnali megoldásra lesz szükség a Pest és Buda közti kapcsolat helyreállítására. Ideiglenesen a Margit, a Szabadság és az Erzsébet hidak maradványaira épült alkotmányokon zajlott a forgalom, lépésben. Az újjáépítéshez azonban szükséges volt tehermentesíteni a hidakat, ezért tavasszal a megmaradt építményroncsok felhasználásával megépültek az első szükséghidak.
Épül a „Böske” híd 1945 októberében (MTI Foto: Rózsa László)
A felrobbantott Erzsébet híd maradványaitól északra megépült hajóhíd a romházakból és roncsokból kitermelt vasszerkezettel megerősített első közúti pontonhíd volt, amelynek a parthoz kapcsolódó, 30 méteres hídszakasza a vízállásnak megfelelően mozgott. Kisebb gépjárműveknek is lehetővé vált az áthaladás, de buszforgalmat sohasem irányítottak rá. A hidat 1945. november 18-án nyitották meg a forgalom előtt, és az átkelésért hálás közönség csak Böske néven emlegette.
1946. augusztus 13. Épül a Belvárost és a Tabánt összekötő ideiglenes pontonhíd az Erzsébet híd romjai mellett (MTI Foto)
A Böske igencsak közkedvelt volt, Budapest legforgalmasabb ideiglenes hídja lévén naponta kétszázezer fő kelt át rajta. Névadása nyomán a Margit híd maradványai mellett elkészült híd egyszerűen csak Manciként vált híressé. Az első félállandó híd a Kossuth híd lett, a Szabadság híd megnyitásáig egyben az egyetlen is. A Böske híd kéthavi működést követően, az 1946-os januári jégzajláskor az összes pontonhíddal együtt jelentős károkat szenvedett.
Fiatalok fürdőznek az augusztusi kánikulában a Duna-parton, háttérben a háborúra emlékeztető Petőfi pontonhíd látható 1946. augusztus 11-én (MTI Foto: Cserna Tibor))
A Böske pontonhidat a Lánchíd 1949. november 20-i centenáriumi megnyitása után bontották le, hogy Boráros téri átkelőként szereljék újra össze, ahol a Petőfi híd 1952. november 25-i átadásáig látta el feladatát. Az új Erzsébet-híd Sávoly Pál tervei alapján az eredeti pilléreket hasznosítva, a mülheimi Rajna-híd mintájára épült meg, és 1964. november 21-én adták át.
Ünneplő tömeg az új Erzsébet-híd átadásán (MTI Foto: Pálfai Gábor)
A névrokon Kis Böske (hivatalosan Vásárhelyi Pál híd) a Mosoni-Duna felett átívelő egypilonos gyalogoshíd volt, amely Győrben Révfalut kötötte össze a Sziget városrésszel. A híd szerkezetének építéséhez az Erzsébet-hídból megmaradt kábelanyagot használták fel, illetve megjelenésében is budapesti névadójára emlékeztetett. Borítókép: Budapest, 1945. november Gyalogosok a „Böske” hídon. Készítette: nincs adat Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-FMAFI1945_179005 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Bajor Gizi rejtélyes halála

A legendás színésznő halálát máig titkok övezik. Egy elborult elméjű férj, öngyilkosság vagy összeesküvés állt a háttérben?

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.

István megkoronázása

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.