Budapest egykor és most

Időutazásra invitáljuk olvasóinkat a Fotótár 1900-as évek környékén készült felvételeinek segítségével. A főváros emblematikus tereit, utcáit járjuk be, felvillantva, hogy mennyit változott a környék az elmúlt bő száz évben. Tartsanak velünk!

2019.09.12 | olvasási idő: kb. 6 perc


Vásárcsarnok

Sétánkat az 1897-ben átadott központi Vásárcsarnok épületénél kezdjük, a Vámház körúton, Budapest szívében. Az 1910 körül készült eredeti fotón is jól láthatók a villamos sínei, melyek az 1800-as évek végétől az elavult lóvasutat váltották föl. A historizáló és neogótikus jegyeket is viselő téglaépület 1977 óta műemléki védelem alatt áll. A Vásárcsarnoknak a Duna - és így a szállítási útvonalak - közelsége adta rendkívüli jelentőségét, így lett hosszú időre a főváros központi élelmiszercsarnoka. A csarnok 1949 és 1991 között az átmenetileg a térnek is nevet adó Dimitrov nevét viselte. A macskakövet mára aszfaltozott út váltotta föl, a forgalom pedig - mint mindenütt  - sokszorosára növekedett.

A Nyugati pályaudvar 1900 körül

Az elavult, és a megnövekedett forgalmat kiszolgálni képtelen Pesti indóház helyén épült a Budapest - Vác vonalat kiszolgáló pályaudvar Gustave Eiffel és irodája tervei alapján. A pályaudvar vasszerkezete - akárcsak az 1889-ben felavatott Eiffel-toronyé - valóságos technikai csoda. A vonatfogadó csarnok hossza 146 méter. Az agglomeráció fejlődésével a Nyugati pályaudvar szerepe egyre fontosabbá vált. 1981-ben az M3-as metróvonal megállójának kiépítésével jelentős közlekedési csomóponttá fejlődött. A megnövekedett forgalomterhelés napjainkra szükségessé tenné a modernizációt.

Váci körút (később, 1945-től Bajcsy-Zyilinszky út)

A Váci körút, a Szent István tér és Deák tér közötti szakaszon régen Káposztapiac, azaz Kohl Markt elnevezésű terület a Kiskörút folytatása (mely a Deák Ferenc tér és a Vámház tér között húzódik). Az 1900 körül készült régi fotón balra jól kivehető lipótvárosi plébániatemplom, azaz a Szent István bazilika. Hild József klasszicista terveit halála után Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban dolgozta át, így készült el az 1905-ben átadott katolikus kisbazilika. Az úton végighaladó sínpálya a nagy forgalom miatt már 1896 óta villamosított.

Kálvin tér

A "Calvin tér" 1900 körüli fényképén jól kivehető az egykori neoreneszánsz Danubius kút, amely Ybl Miklós tervezőasztalán született, és a szintén általa megálmodott Első Pesti Hazai Takarékpénztár bérpalotája  - ahol maga a tervező is lakott - előtt pompázott 1883-tól. A szökőkút nagyobbik medencéjéhez fölhasznált kőtömb annyira nehéz volt, hogy szállítását bonyolult volt megoldani, a téma izgalomban tartotta a várost. A kút 1944-45-ben megsérült, helyreállítása után már nem a Kálvin téren, hanem az akkor Engels téren állították föl (ma Erzsébet tér). A mai Kálvin tér régen a Kecskeméti tér, Szénapiac és Széna tér neveket is viselte, 1874-től Calvin, majd Kálvin tér. Az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes palotája helyén ma a sokak által vitatott esztétikájú Kálvin Center nevű üveg irodaház emelkedik, a palota Budapest ostroma során pusztult el.

Borítókép: Budapest, 1890-es évek Az első villamosjárat a Körúton, a Baross utcánál - egykori fénykép. Az eredeti felvétel szerzője és készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján november 28-ára készült el. Engedélyezett sebessége először nagyon alacsony volt, óránként 10 kilométer, amit fokozatosan emeltek feljebb. A Nyugati pályaudvartól a Király utcáig kétszer állt meg. Az Andrássy útnál rendes, a Szondy utcánál feltételes megállója volt. Az Andrássy úti kereszteződésben lovas rendőrnek kellett felügyelni a forgalomra. Az útvonalon két motorkocsi járt, a harmadik tartalékként a pályaudvar előtti kocsiszínben várakozott. A pályaudvar mellett egy üres telken épült fel az áramfejlesztő állomás. Azonosító:MTI-FOTO-749105

További cikkek:

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.