Csákányi László 100!

Csákányi László, a XX. századi magyar színjátszás feledhetetlen alakja, emellett a gyerekek és mindannyiunk örömére Foxi Maxi és Kovakövi Frédi hangja száz esztendeje, 1921. január 13-án született.

Karakter

2021.01.13 | olvasási idő: kb. 5 perc


Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) született. Apja papnak szánta, tízévesen a kőszegi internátusba került. Egy iskolai színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, elhatározásához végül szülei támogatását is elnyerte. A Színiakadémiára 1939-ben vették fel, osztálytársai között volt Szemere Vera és Zenthe Ferenc. A Nemzeti Színházba hívták, de az oklevéllel katonai behívóját is kézhez kapta. A szovjet hadifogságból 1948-ban tért haza.

A királyt alakítja Török Tamás Az eltüsszentett birodalom című színjátékában (MTI Fotó: Várkonyi László)

A Nemzeti már nem tartott rá igényt, paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. A Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a budapesti Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése.

Csala Zsuzsával Szenes Iván Hajrá, Magyarok! című kabaréjának próbáján (MTI Fotó: Tóth István Csaba)

Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, melyben Melchior doktorként elénekelte a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj című dalt. Még évtizedek múlva sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ne követelte volna tőle a dalt. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből.

Falsacappa szerepében Jacques Offenbach Banditák című operettjének próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

A tévében vidám jelenetek állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral évekig ők bolondoztak a két krahácsi atyafi szerepében. Szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című rajzfilmsorozatban.

A Flintstone család egyik jelenetét adják elő a Népstadionban (1969): Csákányi László Frédi, Psota Irén Vilma, Váradi Hédi Irma, Márkus László Béni jelmezében (MTI Fotó: Szebellédy Géza)
Frédi és Béni az 1977-es szilveszteri műsorból

Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánc- és illemtanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában.

Csákányi László (Buga Jóska), Horváth Teri (Banya), Pécsi Ildikó (Csámpás Rozi), Haumann Péter (Patás) Az Indul a bakterház tévéfilm egyik jelenetében (MTV Fotó: Sárközi Ágnes)

Negyven évet töltött a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. 2013-ban az ő nevét vette fel a százéves jubileumát ünneplő szentgotthárdi filmszínház. Lánya Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

1957. május 20. Bara Margit Lonci és Csákányi László Ottmár szerepében Vészi Endre: Fekete bárány című művének próbáján. MTI Fotó: Horváth Tamás, azonosító: MTI-FOTO-795992

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.

Karantén a Royal Szállóban

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.

Rádióarchívumot nyitottunk!

Jó hírt hoztunk, melyre régóta és sokan vártak: több száz hangoskönyv válik szabadon hozzáférhetővé az (MTVA Archívumában)[https://archivum.mtva.hu/radio] az (m3.hu)[https://archivum.mtva.hu/m3/open] tartalmas szórakozást nyújtó műsorai mellett.

"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"

Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!