Csákányi László 100!

Csákányi László, a XX. századi magyar színjátszás feledhetetlen alakja, emellett a gyerekek és mindannyiunk örömére Foxi Maxi és Kovakövi Frédi hangja száz esztendeje, 1921. január 13-án született.

Karakter

2021.01.13 | olvasási idő: kb. 5 perc


Németújváron (ma: Güssing, Ausztria) született. Apja papnak szánta, tízévesen a kőszegi internátusba került. Egy iskolai színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, elhatározásához végül szülei támogatását is elnyerte. A Színiakadémiára 1939-ben vették fel, osztálytársai között volt Szemere Vera és Zenthe Ferenc. A Nemzeti Színházba hívták, de az oklevéllel katonai behívóját is kézhez kapta. A szovjet hadifogságból 1948-ban tért haza.

A királyt alakítja Török Tamás Az eltüsszentett birodalom című színjátékában (MTI Fotó: Várkonyi László)

A Nemzeti már nem tartott rá igényt, paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket. A Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a budapesti Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése.

Csala Zsuzsával Szenes Iván Hajrá, Magyarok! című kabaréjának próbáján (MTI Fotó: Tóth István Csaba)

Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, melyben Melchior doktorként elénekelte a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj című dalt. Még évtizedek múlva sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ne követelte volna tőle a dalt. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből.

Falsacappa szerepében Jacques Offenbach Banditák című operettjének próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

A tévében vidám jelenetek állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral évekig ők bolondoztak a két krahácsi atyafi szerepében. Szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját. Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című rajzfilmsorozatban.

A Flintstone család egyik jelenetét adják elő a Népstadionban (1969): Csákányi László Frédi, Psota Irén Vilma, Váradi Hédi Irma, Márkus László Béni jelmezében (MTI Fotó: Szebellédy Géza)
Frédi és Béni az 1977-es szilveszteri műsorból

Filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánc- és illemtanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában.

Csákányi László (Buga Jóska), Horváth Teri (Banya), Pécsi Ildikó (Csámpás Rozi), Haumann Péter (Patás) Az Indul a bakterház tévéfilm egyik jelenetében (MTV Fotó: Sárközi Ágnes)

Negyven évet töltött a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. 2013-ban az ő nevét vette fel a százéves jubileumát ünneplő szentgotthárdi filmszínház. Lánya Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

1957. május 20. Bara Margit Lonci és Csákányi László Ottmár szerepében Vészi Endre: Fekete bárány című művének próbáján. MTI Fotó: Horváth Tamás, azonosító: MTI-FOTO-795992

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Kaszárnyából a színpadra

A 130 éve született, legendásan szép hangú Makay Margit 98 évet élt, és még 93 évesen is játszott. Korengedménnyel és szülői engedéllyel került tizenöt évesen a színiakadémiára, Jászai Mari „apródja” volt, és még színdarabot is írt és rendezett.

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.

Az ember, aki táviratban gúnyolta ki Sztálint

Ezen a napon született Királyhegyi Pál író, akit a humor átsegített a nehéz pillanatokon.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.