Csárdáskirálynő – az operettek operettje

Egy évvel a bécsi ősbemutató után, 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban mutatták be Kálmán Imre operettjét.

Karakter

2021.11.03 | olvasási idő: kb. 3 perc


A XIX–XX. század fordulóján az operett a Monarchiában, majd szerte a világon a szórakoztatás alapműfajává vált. A műfajnak Kálmán Imre (1882–1953) mellett több magyar nagysága is volt, mint Lehár Ferenc (1870–1948), Huszka Jenő (1875–1960), Szirmai Albert (1880–1967), Jacobi Viktor (1883–1921), Ábrahám Pál (1892–1960). Kálmán Imre egy siófoki gabonakereskedő fia volt. Tizenöt éves korától járt a Zeneakadémiára, ahol Bartók Béla évfolyamtársa volt. Zeneszerzői pályáját kuplékkal kezdte, a közönség különösen a „Mert a Berta nagy liba” című dalát kedvelte.

Kálmán Imre szobra (Varga Imre, 1997) Siófokon (Faludi Imre felvétele)

Első operettjét, a „Tatárjárás”-t 1908-ban mutatták be. Nem sokkal később a császárvárosba költözött, alkotásait ezután előbb Bécsben mutatták be, majd Budapest következett. Hálás fogadtatásban részesült operettek sorát komponálta: „A bajadér”, „Marica grófnő”, „A cirkuszhercegnő”, „A montmartre-i ibolya”. Nevével azonban minden idők talán legismertebb és legnépszerűbb operettje, a „Csárdáskirálynő” forrott egybe.

A Csárdáskirálynő egyik jelenete (MTI Fotó: Keleti Éva)

A német nyelvű szövegkönyvet Leo Stein és Jenbach Béla írta 1914-ben, Kálmán Imre ennek alapján komponálta meg a zeneművet. A történet dióhéjban: egy pesti orfeumi énekesnőbe beleszeret egy trónörökös. A bécsi premierre 1915. november 17-én került sor a Johann Strauss Theaterben, és a darab a „Die Csárdásfürstin” címmel indult el a világsiker felé.

Németh Sándor és a tánckar a Csárdáskirálynő egyik jelenetében (MTI Fotó: Keleti Éva)

Egy évvel később, 1916. november 3-án a budapesti Király Színházban is előadták a művet, immár „A Csárdáskirályné”, majd Csárdáskirálynő” címmel. A librettót Gábor Andor fordította. A később világsikert aratott mű főszerepeit Kosáry Emmi, Szentgyörgyi Ida, Rátkai Márton és Király Ernő alakították. A darabot angol nyelvterületen „Gipsy Princess” címmel játszották. A bécsi bemutatót követő tizenöt évben harmincezer alkalommal adták elő a világon.

Feleki Kamill Miska főpincér és Honthy Hanna Cecília szerepében (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A mű Magyarországon is hallatlan népszerűségnek örvend, fülbemászó betétszámai újra meg újra felhangzanak a televízióban és a rádióban, és több filmváltozata is készült. Az operettet Magyarországon az 1950-es években Békeffi István és Kellér Dezső átírta, és Honthy Hanna parádés lehetőséget kapott Cecília szerepében. A művet csak magyar színpadokon már jóval több mint ezerszer adták elő: az ezredik előadás 1971-ben volt.

Latinovits Zoltán (Miska főpincér), Psota Irén (Cecilia) és Huszti Péter (Lonsdorf kapitány) jelenete a „Csárdáskirálynő” című film forgatásán.

Borítókép: Budapest, 1971. Anna Moffo Vereczky Szilvia szerepében a Csárdáskirálynő című, magyar–NSZK koprodukcióban készült film egyik jelenetében. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-866497

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Rágógumi a szemnek

Világnap nélkül is minden nap ünnep annak, aki kedveli…

Az első magyar holdrakéta

Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.

Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

Budapest egykori fényei

Itt-ott még ma is felbukkannak, de mára inkább viccesek, mint impozánsak. Mutatjuk, milyen volt Budapest a neonreklámok fénykorában.