Egy mesés élet: a TV Macitól Frakkig

Bálint Ágnes író, tévés szerkesztő és dramaturg számos kiváló művészt, írót, bábtervezőt, rajzfilmest és rendezőt ösztönzött a közös képernyős munkára, a mesékért pedig nemzedékek rajonganak mind a mai napig. Frakk például a Magyar Posta bélyegsorozatán is helyet kapott!

2020.11.04 | olvasási idő: kb. 5 perc


A Duna mellett, Adonyban született 1922. október 23-án. Korán megmutatkozott élénk képzelete és rajztehetsége. Ötéves korában megtanult olvasni, hatéves korától írt és rajzolt meséket. Első meseregényét, a Fánni, a modern tündért tizennégy éves korában saját rajzaival folytatásokban közölte egy gyermekújság. A budapesti angolkisasszonyoknál tanult, majd Bécsben folytatott könyvillusztrátori és plakáttervezői tanulmányokat. 1941-ben a Dante Kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd egy év múlva a második, Cimborák címmel.

Cicamica és Böbe baba a Mi újság a Futrinka utcában? című tévés mesesorozatban (1963) (MTI Foto: Patkó Klári)

A Magyar Televízió létrejöttével szinte egy időben érkezett, 1958-tól volt tagja az induló csapatnak. A Gyermek- és Ifjúsági Osztály szerkesztő-dramaturgjaként, 1965-tól 1986-ig főmunkatársként eltöltött három évtized alatt többek közt olyan közkedvelt sorozatok és mesealakok fűződnek a nevéhez, mint a Futrinka utca, Böbe baba és Cicamica alakja, vagy a TV Maci és Frakk.

Manócskát és Mazsolát Bölöni Kiss István és Havas Gertrúd kelti életre (1964) (MTI Foto: Keleti Éva)

Mesealakjai közül talán legismertebb az első: Mazsola. A televíziós bábfilmsorozat Mazsola és Tádé címen több mint száz epizódot ért meg. A kezdetekkor, 1961-ben havonta fél órában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című történet. A bábok zömét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját pedig Bródy Vera. Később legendás együttműködést alakított ki az író Csukás Istvánnal, s ennek eredményeként született meg A kiscsacsi kalandjai, a Mirr-Murr, a kandúr, A legkisebb ugrifüles, a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász.

A nagy ho-ho-ho-horgász figuráját festi a Pannónia Rajz- és Animációs Stúdió munkatársa (1984) (MTI Foto: Pintér Márta)

Az ő ötlete alapján tervezték meg a Cicavízió egyedi monoszkópját, és ő a TV Maci „anyukája” is. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket bábjelenetekkel váltotta fel. A TV Maci először 1963. április 15-én az Esti mese szignálfilmjében tűnt fel a képernyőn. A Maci hivatalos születésnapja azonban október 23-a, Bálint Ágnes születésnapja.

A TV-maci, az esti mese új főszereplője (1977) (MTI Foto: Balaton József)

A bábfilmek után emlékezetes rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok következtek, mint a Kukori és Kotkoda, a Frakk, a macskák réme és a Vízipók-csodapók. Utóbbiban az élővilág kevésbé közkedvelt egyedei, rovarok és pókok a főszereplők. 1968-ban indította útjára a Kuckót, az első ifjúsági környezetvédő műsort.

Irma néni, Szerénke, Lukrécia, Károly bácsi és Frakk (1980) (MTI Foto)

Szerkesztő-dramaturgként az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése. Meséket és mesejátékokat írt a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának: innen indult el a Szeleburdi család is. Számtalan meseregény szerzője, 1962-től jelentek meg könyvei: a Mi újság a Futrinka utcában?, a Mazsola- és Frakk-könyvek. A Szeleburdi családból és a Hajónaplóból Palásthy György rendezett ifjúsági filmet.

Kiss Mari a gyerekekkel a Szeleburdi vakáció (rendező: Palásthy György; operatőr Illés György) című vígjátékban (1987) (MTI Foto)

Könyveit és mesesorozatait több nyelvre lefordították. Ő ültette át magyarra a Babar-könyveket, és számos külföldi filmsorozat – például a Rumcájsz vagy a Garfield epizódjai – magyar szövege is neki köszönhető. 1994 és 1998 között készült a Kék egér című rajzfilmsorozata. Utolsó meseregénye, a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg. 2006-ban írói életművéért, az önéletrajzi ihletésű Lepke az írógépen újabb kiadásakor az Év Gyermekkönyve díjat nyerte el. Bálint Ágnes 2008. október 24-én hunyt el.

Borítókép: Budapest, 1966.május 9. Bálint Ágnes mesél és bábozik Mazsolával a budapesti Arany János Általános Iskola IV. osztályos tanulóinak. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Patkó Klári. Azonosító: MTI-FOTO-852060.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

Kapcsolódó cikkek:

Ki tud többet az ország kedvenc vizslájáról?

A Frakk, a macskák réme című sorozat kiállta az idők próbáját: évtizedek óta gyermekek és gyermeklelkű felnőttek generációit szögezi a képernyők elé. Ennek örömére a (Magyar Posta az MTVA-val együttműködve ünnepi bélyegsorozattal örvendezteti meg a rajongókat.)[https://mtva.hu/2020/11/04/belyegen-a-frakk-a-macskak-reme/] De ki állathatja magáról, hogy igazán ismeri Károly bácsi kutyusát? A kvíz kitöltése után kiderül! Kezdhetjük?





További cikkek:

Szent Jobb – nemzeti ereklyénk kalandos története

1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre a Szent Jobbot, államalapító Szent István királyunk épen maradt jobb kezét.

Múlt századi divat. Emlékeznek?

A divat állítólag ismétli magát. Valóban vannak visszatérő elemek, anyagok, szabásvonalak, amelyek időről időre fölbukkannak. Heti összeállításunkkal több évtizedet ölelünk föl kedvezve azoknak a hölgyeknek és uraknak, akik szívesen idéznék föl, milyen volt a divat a XX. században.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

Az első magyar holdrakéta

Hazánk igen hamar bekapcsolódott a Hold meghódításáért folyó űrversenybe – a gyerekek szívén keresztül.