Párizs jelképe – a szélhámosság csúcsa
Párizsban 135 éve, 1887. január 26-án kezdték el és 1889. március 31-ére fejezték be az Eiffel-torony építését.
Városi séták
2022.01.26 | olvasási idő: kb. 2 perc
A monumentális építmény a francia forradalom centenáriumának tiszteletére rendezett 1889. évi párizsi világkiállítás szenzációja volt, a nagyközönség előtt 1889. május 15-én nyitották meg. Az Eiffel-tornyot eleinte nem kísérte egyértelmű elismerés, a később a város jelképévé vált vasalkotmánytól nem voltak elragadtatva a helybeliek sem, a sajtó is inkább elborzadva beszélt a párizsi horizontot uraló „szörnyszülöttről”. .
Az Eiffel-torony nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az építmény magassága az adótoronnyal együtt 324 méter, a harmadik kilátószintről 276 méter magasan lehet letekinteni a városra. Eredetileg a barcelonai világkiállításra szánták, csak B-tervként került a képbe Párizs. Mivel Eiffel megelőlegezte a 8,5 millió aranyfrankra becsült költségek 80%-át, cserébe húsz évre megkapta a torony hasznosítási jogát, amely utána Párizs városához került. A torony építése ellen hevesen tiltakozott többek közt az Ifj. Alexandre Dumas és Guy de Maupassant is.
A méreteiben, magasságában sokáig kontinentális csúcstartónak számító torony más téren is vonzotta a csúcsokat: a történelem egyik legnagyobb és legarcátlanabb csalása is hozzá kötődik. Az ideiglenesnek szánt, „Öreg Hölgy”-nek is nevezett tornyot a múlt század elején már többször le akarták bontani. Nem csoda, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, a Victor Lustigként is ismert csaló 1925-ben ócskavasként többször eladta helyi fémkereskedőknek. Nagy szerencséjére csak a második üzleténél bukott le, első alkalommal a becsapott kereskedő szégyenében még nem fordult a hatósághoz. Hasonlóan járt az Eiffel-iroda által tervezett másik vasszerkezet is, a budapesti Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét az évezred végén adta el egy magyar szélhámos német ócskavas-kereskedőnek.
BORÍTÓKÉP: Párizs, 1965. július 12. Kilátás a francia fővárosra a Notre-Dame (Mi Asszonyunk) székesegyház tetejéről. Előtérben a Szajna folyó, a háttérben az 1889. évi világkiállításra készült, és az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontásra ítélt 300 méter magas Eiffel-torony. MTI Fotó. Készítette: Molnár Edit. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-F__ME19650712148
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 311 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Törőcsik Mari 85!
Törőcsik Mari idén novemberben ünnepli 85. születésnapját. Pályafutása során megszámlálhatatlanul sok díjat és elismerést kapott, a legfontosabbak a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze titulusok, továbbá háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla díj büszke tulajdonosa. Nem utolsó sorban pedig érdemes és kiváló művész, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Színészek és kutyák - kvíz
A színészek között is szép számmal akadnak kutyabarátok. Ez alkalommal kedvenceik szemszögéből láttatjuk őket.
Szabad egy táncra, Psota Irén?
Róna Viktor tizenévesen az Operaház balettkarának tagja lett, később világkarriert futott be. A párizsi Opera és a milánói Scala mestere volt, rajzolt neki Picasso, barátkozott vele Nurejev. Erzsébet királynő és Kennedy előtt is fellépett a 85 éve született Kossuth- és Liszt-díjas érdemes és kiváló művész.
Ön mennyit tud Gesztesi Károlyról?
Gesztesi Károly viccesen „száztíz kiló színhúsként” jellemezte magát. Számos érdekesség kiderül a kiváló humorú és utánozhatatlan orgánumú színészről, ha velünk tartanak és kitöltik szórakoztató kvízünket születésének 60. évfordulója alkalmából.