Híd az országok között

1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat. Az Árpád-korban a királyi székhelyet rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették.

Városi séták

2020.09.25 | olvasási idő: kb. 5 perc


Később pontonhíd létesült, amely az 1683-as párkányi csatában elpusztult. 1762-ben állították forgalomba a ladikokra épült repülőhidat, amelyet a folyó sodra hajtott át a két part között, majd 1842-ben az esztergomi érsekség létesített itt hajóhidat. Ám ez az élénkülő hajóforgalom miatt egyre rövidebb ideig volt nyitva, végül az érsekség lemondott vámszedési jogáról, így lehetővé vált az állami híd építése. Az építési munkák 1893 végén kezdődtek meg Feketeházy János tervei alapján.
A Mária Valéria híd az 1900-es évek elején (MTI Foto)
A 490 méter hosszú, ötnyílású híd építési költségei 1,36 millió koronát tettek ki, a munkálatokkal másfél év alatt végeztek. A hidat, amely Mária Valériának, az uralkodó Budán született lányának nevét kapta, 1895. szeptember 28-án avatták fel. Negyed század múlva, 1919. július 22-én a párkányi oldal szélső nyílása a folyóba zuhant, mert a csehszlovák légionáriusok felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást.
Magyar katonák őrzik a hidat a felvidéki bevonuláskor (1938. november 5.) (MTI Foto)
A németek 1944 végén a híd három középső ívét felrobbantották. Ezután több mint fél évszázadon át a két város között komp közlekedett. Az újjáépítésről – amelyhez az Európai Unió PHARE-programja 5 millió ECU támogatást biztosított – 1995 óta tárgyalt Magyarország és Szlovákia, de a hajózási vízszint és a híd magassága kérdésében (a bős–nagymarosi vízlépcső miatt) sokáig nem tudtak megegyezni. Végül 1999. szeptember 16-án Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök kormányközi egyezményt írt alá az újjáépítésről.
Kilátás az esztergomi Várhegyről, a római katolikus Szent Ignác-plébániatemplom mögött a csonka Mária Valéria-híddal (1966) (MTI Foto)
Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót emésztett fel, a többit a felhajtók, illetve az épületek elkészítésére költötték. A két parti nyílást felújították, a másik hármat újragyártották, az acélszerkezeteket a parton szerelték össze, és uszályokról úszódaruval emelték helyükre. A hídon elhelyezték a régi magyar középcímert is, Szent István koronájával.
A Mária Valéria híd 2001 óta ismét összeköti Esztergomot Párkánnyal (Štúrovo) (MTI Foto: Lehotka LÁszló)
Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel. A hídon gyalogosok, személygépkocsik, buszok és 3,5 tonna összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. A két ország schengeni övezethez csatlakozása óta az utasokat már nem ellenőrzik.
Esztergom belvárosa, a székesegyház, a Mária Valéria híd és Párkány (Štúrovo) 500 méter magasból (2020).
Borítókép: Párkány, 1900 körül. Esztergomi látkép a Bazilikával és a Duna-híddal. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749059. Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 285 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló

A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.

Kosarat kaptunk

Ma már annyira természetes, hogy bele sem gondolunk: nem volt mindig így. A hazai önkiszolgáló boltok térhódítása az 1950-es évek második felére tehető. Az élelmiszert és napi cikkeket forgalmazó boltok nyitották a sort.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

Kármán Tódor, az aerodinamika és a rakétatechnika világhírű kutatója 140 éve született

Matematikai csodagyerekként indult Budapesten, megkapta a legmagasabb amerikai állami kitüntetéseket, Németországban hunyt el, földi maradványait az amerikai légierő szállította végső nyughelyére.