Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig

A farsang vízkeresztkor kezdődik, és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 17-re esik.

Ünnepek és hétköznapok

2021.01.06 | olvasási idő: kb. 3 perc


Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, az elnevezés az ilyenkor végzett vízszentelésből ered Az Úr megjelenése néven is ismert nap arra emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztusban emberi alakot öltött, eljött közénk. A három napkeleti bölcs – a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillagot követve ekkor jelent meg Jézus jászolánál, és uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt.
Imádkozók a betlehemi jászol előtt a Szent István-bazilikában (MTI Fotó: Fényes Tamás)
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél és a tavasz, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz jelképes küzdelmének megjelenítése sokszor jelmezes alakoskodással. A tél elűzéséhez kapcsolódik a kiszehajtás szokása. A többnyire leányt ábrázoló kiszebábut gyerekek készítik szalmából, majd télűző rigmusokat kiabálva végigvonulnak vele a falun. A bábut végül elégetik vagy vízbe vetik, hogy így pusztítsák el a telet, a sötétséget, a betegségeket.
Kiszebábut vivő fiatalok Szandaváralján (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
A bőséges evéssel-ivással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni, mert úgy vélekedtek, hogy a hasonló hasonlót szül. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus hatást tulajdonítottak. Farsangi étel még a káposzta és a disznóhús. Hamvazószerdán a pap az előző évi barka megszentelt hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, arra emlékeztetve, hogy porból lettünk, és porrá leszünk. A következő nap a böjtöt felfüggesztik, hogy a maradék ne vesszen kárba, úgyhogy ez a nap a torkos csütörtök nevet kapta.
Kislányok lesik el, hogyan készül a fánk (MTI Fotó: Bereth Ferenc)
Húshagyókeddhez kapcsolódó népszokás a néhol még mindig élő tikverőzés. A maskarás kéregetők tojást gyűjtenek az esti vigassághoz. Lármájukkal elűzik a telet és a betegséget, de egyben a farsangi vidámságoktól is búcsút vesznek a böjti időszak kezdete előtt.
Tikverőzés Mohán (MTI Fotó: Kabáczy Szilárd)
A farsangi időszakban a fiúk és a legények beöltöztek, álarcot, maszkot öltöttek, hogy így ijesztgessék a lányokat. Táncmulatságokat rendeztek, sorra járták a lányos házakat, és adományokat gyűjtöttek a muzsikusok fizetségére. Régebben a lakodalmakat is ekkor ülték meg. A legények és a lányok hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek, a házasemberek batyus bált tartottak.
Farsangi juhászbál Érsekhalmán (MTI Fotó: Bajkor József)
Borítókép: Moha (Fejér megye), 1977. február 22. Tikverőzés a falu egyik udvarán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jászai Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-877716 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

"A ceruza és a radír" mestere

110 éve született Macskássy Gyula, a pályafutása során nemzetközi fesztiváldíjakkal is elismert, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, akit a magyar rajzfilm atyjának is neveznek.

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Schubert Éva, aki több nyelven volt képes mindent és mindenkit eljátszani

Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, dédapjának testvére vándorszínészkedett, Petőfivel együtt lépett fel Székesfehérvárott.