Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig

A farsang vízkeresztkor kezdődik, és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 17-re esik.

2021.01.06 | olvasási idő: kb. 3 perc


Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, az elnevezés az ilyenkor végzett vízszentelésből ered Az Úr megjelenése néven is ismert nap arra emlékeztet, hogy Isten Jézus Krisztusban emberi alakot öltött, eljött közénk. A három napkeleti bölcs – a háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a betlehemi csillagot követve ekkor jelent meg Jézus jászolánál, és uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt.

Imádkozók a betlehemi jászol előtt a Szent István-bazilikában (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tél és a tavasz, a sötétség és a világosság, a jó és a rossz jelképes küzdelmének megjelenítése sokszor jelmezes alakoskodással. A tél elűzéséhez kapcsolódik a kiszehajtás szokása. A többnyire leányt ábrázoló kiszebábut gyerekek készítik szalmából, majd télűző rigmusokat kiabálva végigvonulnak vele a falun. A bábut végül elégetik vagy vízbe vetik, hogy így pusztítsák el a telet, a sötétséget, a betegségeket.

Kiszebábut vivő fiatalok Szandaváralján (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

A bőséges evéssel-ivással a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni, mert úgy vélekedtek, hogy a hasonló hasonlót szül. A farsang jellegzetes étele a fánk, melynek mágikus hatást tulajdonítottak. Farsangi étel még a káposzta és a disznóhús. Hamvazószerdán a pap az előző évi barka megszentelt hamujával keresztet rajzol a hívők homlokára, arra emlékeztetve, hogy porból lettünk, és porrá leszünk. A következő nap a böjtöt felfüggesztik, hogy a maradék ne vesszen kárba, úgyhogy ez a nap a torkos csütörtök nevet kapta.

Kislányok lesik el, hogyan készül a fánk (MTI Fotó: Bereth Ferenc)

Húshagyókeddhez kapcsolódó népszokás a néhol még mindig élő tikverőzés. A maskarás kéregetők tojást gyűjtenek az esti vigassághoz. Lármájukkal elűzik a telet és a betegséget, de egyben a farsangi vidámságoktól is búcsút vesznek a böjti időszak kezdete előtt.

Tikverőzés Mohán (MTI Fotó: Kabáczy Szilárd)

A farsangi időszakban a fiúk és a legények beöltöztek, álarcot, maszkot öltöttek, hogy így ijesztgessék a lányokat. Táncmulatságokat rendeztek, sorra járták a lányos házakat, és adományokat gyűjtöttek a muzsikusok fizetségére. Régebben a lakodalmakat is ekkor ülték meg. A legények és a lányok hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek, a házasemberek batyus bált tartottak.

Farsangi juhászbál Érsekhalmán (MTI Fotó: Bajkor József)

Borítókép: Moha (Fejér megye), 1977. február 22. Tikverőzés a falu egyik udvarán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jászai Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-877716

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.

A hitben és erényben tündöklő hercegnő

Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.

Böbe, az iskolateremtő csimpánz

A hatvanas években Böbe elvarázsolta a Veszprémi Állatkert gondozóit és látogatóit képességeivel. Rajzolt, festett és gyurmázott, takarított, szörpöt kavart, kávét főzött, kanállal evett tányérból. A finom falatok megkaparintásáért kulccsal nyitott lakatot és zárat.