Az örökifjú komponista, akinek zenéje máig velünk van

Napjainkban sincs színházi évad legalább egy-két Fényes-operett nélkül. Minden idők legnépszerűbb magyar könnyűzenei komponistája majdnem a világhírnévig jutott, 45 színpadi művet, 131 filmzenét, és több mint 700 dalt hagyott az utókorra. Ma lenne 110 éves.

Karakter

2022.04.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Fényes Szabolcs 1912. április 30-án látta meg a napvilágot Nagyváradon, polgári családban. A kivételes tehetségű fiú egészen korán, 12 évesen eldöntötte, hogy zeneszerző lesz. Ezt a törekvését szerencsére édesapja is támogatta, aki maga is írt nótákat. Családja később Magyarországra települt át, így Fényes középiskolásként már hetente többször Budapestre járt, hogy Siklós Albertnél zeneszerzést tanuljon.

Karády Katalin és Básti Lajos jelenete a Maya című operettben. (MTI Fotó/MAFIRT)

A még csak 18 éves ifjú tehetségre a kor legnépszerűbb librettistája, Harmath Imre is felfigyelt, aki épp komponista nélkül maradt, így próbaképpen Fényesnek adta a Maya szövegkönyvét. A zeneszerző két hét alatt megírta hozzá a zenét, ami hatalmas sikernek bizonyult, és ez elindította virágzó karrierjén. Operettek és musicalek mellett filmzenéket is írt, olyan kultikus alkotások fémjelzik a nevét, mint a Tolnay Klári-Bilicsi Tivadar főszereplésével készült Katyi, a magyar filmtörténet első krimije, az 5 óra 40, a rendkívül közkedvelt Egy szoknya, egy nadrág c. vígjáték, Keleti Márton Tanulmány a nőkről c. filmje, vagy a Makk Károly rendezte Fűre lépni szabad és Megszállottak.

Fényes Szabolcs átveszi az Erkel Ferenc-díjat. (MTI Fotó: Keleti Éva)

A korszak olyan kiváló művészeivel dolgozott együtt, mint a Latabár fivérek, Honthy Hanna, Karády Katalin, Jávor Pál, Tolnay Klári, Bilicsi Tivadar, Turay Ida és Latinovits Zoltán, de még a komikus Kabos Gyulát is dalra fakasztotta (1935, Címzett ismeretlen). 1942-ben a majdnem csődbe jutó Budapesti Operettszínház igazgatójának választották, mely tisztséget annak államosításáig, 1949-ig töltötte be. Ezután a Vidám Színpad zenei vezetését látta el, majd 1957-60-ig ismét az Operettszínházat igazgatta. Érdekesség, hogy zongora mellett nem szeretett komponálni, alkotói szabadsága korlátozásának érezte, így inkább csak önmaga ellenőrzésére használta a hangszert.

Optimista dal Fényes Szabolcs előadásában

Fényes Szabolcs alkotói élete során a könnyűzene jelentős változásokon ment át. Nincs még egy zeneszerzőnk, aki a keringőtől a beatzenéig ilyen remekül követte volna szerzeményeivel a kor zenei ízlését, és akinek munkássága a különböző zenei korszakokon átívelve is örökérvényű tudott maradni. A Luxusvonattól a Táskarádióig több száz olyan sláger mutatja életpályájának sikerességét, amelyeken generációk nőttek fel, és amelyeket fülbemászó dallamuk miatt az egész ország dúdolt. Szenes Ivánnal alkotott legendás szerzőpárosuk pedig évtizedekre garantálta ezeket a slágereket.

Bár a korszak háborús és egyéb nehézségei nem kedveztek a világhírnévre irányuló törekvéseinek, Fényes Szabolcs mégis egy optimista, jókedélyű, pályatársait mindig szívesen segítő alak volt a magyar művészeti életben, aki ugyanakkor szerette a viccet és értette a tréfát. Számos kedves anekdota kering róla, az egyiket Rátonyi Róbert eleveníti fel.

Rátonyi Róbert mesél Fényes Szabolcsról

A kor viszontagságait figyelembe véve szinte hihetetlen, hogyan tudott Fényes lélekben örökké fiatal és derűs maradni. 1986-ban bekövetkezett haláláig kitartóan komponált, és ha a világhírnevet nem is hozták meg számára, az általa szerzett melódiák máig élnek az emberek szívében. 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban Kiváló Művész címmel tüntették ki, halála után pedig díjat neveztek el róla. Feleségével, Csikós Rózsi színművésznővel a Farkasréti temetőben nyugszanak.

Borítókép: Fényes Szabolcs Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.  (MTI Fotó: Keleti Éva)

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Fotók Tél apóról

Európában igen régi hagyományokra vezethetők vissza a téli ajándékozó lények. Ismerjék meg röviden Odin legendáját, szent Miklós püspök csodatételeit vagy az aranyvirgács szokásának eredetét.

A TV Maci egyik alkotója ma lenne 95 éves

Foky Ottó rajztanárként kezdett dolgozni, de amikor először látott színes bábfilmet, az annyira elbűvölte, hogy a bábkészítő, rendező foglalkozás felé fordult. Olyan mesék köthetőek a nevéhez, mint a Mirr-Murr, a Misi Mókus vagy A legkisebb Ugrifüles.

Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén

A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”

Karády Katalin, a végzet asszonya

A harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb filmszínésznője és énekesnője egyik napról a másikra változtatta meg az eszményi nőről alkotott képet.