A forradalom budapesti nyomai

Az 1848. március 15-i események helyszíneit járjuk be rövid összefoglalónkkal és a még fellelhető épületek és helyszínek fotóival. Tartsanak velünk!

Ünnepek és hétköznapok

2023.03.15 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Pilvax kávéház 1948-ban (MTI Fotó: Rózsa László)

Március 14-én a radikális ifjak találkahelye, a mai Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található Pilvax kávéház felbolydult a bécsi forradalom hírére, és az összegyűltek mielőbbi cselekvést sürgettek. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula politikai kiáltvánnyá dolgozta át a 12 pontot, melyet felolvastak a kávéházban gyülekezőknek, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írt versét, a Nemzeti dalt. Ezután elindultak, hogy az egyetemek hallgatóit is megnyerjék ügyüknek, többek között a jogi karra a mai Egyetem téren állt pálos kolostor épületéhez vonultak, ahol - mint minden helyszínen - elhangzott a 12 pont, és Petőfi is elszavalta költeményét. 

A pálos kolostor helyén álló ELTE épülete az Egyetem téren (MTI Fotó: Nagy Zoltán)

A diákokkal és az utcáról csatlakozott emberekkel kibővült tömeg az Egri úton (ma Kossuth Lajos utca) vonult Landerer és Heckenast nyomdájáig, ahol kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A forradalmi tömeg délután háromkor a Nemzeti Múzeum előtti téren népgyűlést tartott. A márciusi ifjak a kiáltvány és a Nemzeti dal nyomtatott példányait osztogatták, míg Petőfi, Vasvári Pál és Irinyi József beszéddel lelkesítette az egybegyűlteket. 

A Nemzeti Múzeum 1900 körül (MTI Fotó)

A nép a Városházához indult, hogy a 12 pont elismerését követeljék a városi tanácstól. A tanácsot Rottenbiller Lipót alpolgármester győzte meg arról, hogy fogadják el a proklamációt. A tömeg ezután Budára az Úri utcába indult, hogy a Helytartótanácsnak is átadja követeléseit. 

Az Úri utca látképe (MTI Fotó: Róka László)

Az ekkor még csak épülő Lánchíd helyett a pesti Redout-nál (ma Vigadó) található hajóhídon keltek át a folyón. A Helytartótanács elfogadta a tömeg követeléseit, köztük a cenzúra eltörlését és Táncsics Mihály szabadon bocsátását is, aki a közeli József kaszárnyában raboskodott, mert röplapokban követelte a jobbágyság felszabadítását.

Az egykori József kaszárnya épülete (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A Március 15-i események a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán álló Nemzeti Színházban értek véget. Az esti Bánk bán előadást félbeszakították, elhangzott a Nemzeti dal és elénekelték a Szózatot, valamint a Himnuszt. Jókai Mór beszédet intézett a hallgatósághoz, mellkasára későbbi felesége, Laborfalvi Róza tűzött nemzeti színű kokárdát. Mivel ezen a napon hirdették ki elsőként a polgári sajtószabadságot és nyomtatták az első szabad dokumentumokat, azaz a 12 pontot és a Nemzeti dalt, így emlékezésül március 15. a magyar sajtó napja is. 

Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra a mai napon az MTVA Archívum online csatornáján, az m3-hu-n a Cimbora című magazin ünnepi epizódjával, a „Fényesebb a láncnál a kard…”, valamint a Mit kíván a magyar nemzet című műsorokkal emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Ünnepi montázs MTVA/Bizományosi: Faludi Imre, Azonosító: MTI-FOTO-462960

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 324 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az élet szerelmese

Születésének 75. évfordulóján emlékezünk a Jászai Mari- és Kossuth-díjas színművészre, Oszter Sándorra, akit betyárként ismert meg az ország, de volt gyártulajdonos és autóversenyző is.

Kő Pál – aki még nevének is művészete anyagát választotta

Talán leghíresebb alkotása Szent István király szobra, amelyet 2001 pünkösdjén szenteltek fel a Gellért-hegyi Sziklakápolna előtt.

Egy pohár pezsgő Cilu művésznő emlékére!

Cilu. Mindenki így hívta Kállay Ilonát, aki eredetileg jelmeztervezőnek készült. Ehelyett remek színésznővé vált csodás orgánummal, érzéki kisugárzással, humorral és gyakran iróniával átitatott jellemábrázoló képességgel. Minden napját úszással kezdte a Lukács fürdőben, amikor pedig színészi hullámvölgye volt, fogta magát és megtanult franciául. Férjével, a szintén színész Kautzky Józseffel több, mint 50 évig éltek legendásan boldog házasságban; és ha tehették, minden este pezsgőt bontottak.

Budapest leghosszabb alagútja

165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.