Gépíróból világhírű bábtervező

96 esztendős korában eltávozott Bródy Vera báb-és díszlettervező, mindannyiunk kedvencei: Mazsola, Tádé, Manócska, Gombóc Tündér, Misi Mókus alkotója. A városligeti vurstli és Angolpark volt a később Munkácsy- és Jászai-díjas művész valódi iskolája, ahová imádott Sándor bácsikája, a Ferencváros válogatott focistája és edzője vitte gyermekkorában szórakozni. Édesanyja hegedűművésznek szánta, ő a színészettel is kacérkodott; mégis örökké hálás volt Várkonyi Zoltánnak, amiért egy szerep meg nem tanulása miatt kipenderítette a Művész Színház társulatából, hisz így talált rá élethivatására.

2021.01.11 | olvasási idő: kb. 6 perc


Hogyan született Mazsola?

Már Kosztolányi Dezső is elpanaszolta 1935-ben a Pesti Hírlapban, hogy dajkája a „Meséljek a zöld disznóról?” kezdetű gyermekbolondító csalimesével áltatta, és a kíváncsiságot felkeltő kérdésre sosem következett folytatás. Bródy Vera is így járt, és visszavágásként 1959-ben megalkotta a posztómalacot, méghozzá zöld színben, ami Ács Kató: Petruska vasárnapja című bábjelenetének fekete-fehér tévéfelvételéhez technikailag is elfogadott színnek bizonyult. Mazsola csak azután kapott sapkát, hogy Bálint Ágnes író meglátta a másik műsorhoz egymondatos szereplőként készített röfit a bábraktárban, és történetet kerekítve köré, egy egész mesesorozat főszereplőjévé emelte. Hatalmas rajongótáborra tett szert és bábfilmsorozatok sorát hozta divatba. 

Gombóc Tündér, a Cicavízió egyik közkedvelt bábfigurája és alkotója 1964-ben. MTI Fotó: Keleti Éva

A felvételek gyakran szinte hahotába fulladtak, mert a Gombóc tündér kesztyűs bábját az asztal alá bújva megelevenítő Havas Gertrúd orvul nevettette a tervezőt, aki ezekben a műsorokban barkácsolás közben improvizált történetet is mesélt a gyerekeknek. A tündér marionett-változatát az a (Manócskát is mozgató) Bölöni Kiss István keltette életre, akit Bródy Vera minden idők legjobb, bábot legszebben mozgató, művészének tartott.

A legelső televíziós bábut, Csupaszem doktorbácsit Szőnyi Kató rendezővel álmodták meg, de szívesen és sokat dolgozott Kende Mártával, a népművészeti ágakat felelevenítő Tükrös-sorozatban is.

Bartók Béla A fából faragott királyfi című műve, Bródy Vera és Koós Iván közös tervezése a Bábszínház műsorán, 1967-ben. MTI Fotó: Keleti Éva

Szergej Obrazcov vendégjátéka fordította érdeklődését a bábművészet felé, és – miután elolvasta Bod László bábjáték könyvét, az abban szereplő három megvarrt harisnyabábbal - jelentkezett a Bábszínházba, de csak gépírónak tudták felvenni 1952-ben. Ám hamar beszökött a műhelybe, és a gépíróinál kevesebb fizetésért ugyan, de átvették bábkészítőnek a tehetséges lányt, aki a különleges hangulatú, kiváló művészcsapatban gyorsan kibontakozott.

Első feladatként temperával festett reneszánsz mintákat a sosem mosolygó cárkisasszony sárga vászonszoknyájára.

 

A kezdetektől folyamatosan játszott Misi Mókus, Hamupipőke, A diótörő, Háry János, Csalavári Csalavér, Toldi, Jancsi és Juliska, Tündér Lala, és a felnőtteknek szólók közül a Szentivánéji álom, Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba és Rejtő Jenő Szőke ciklon ponyvaregény-paródiájának szereplői mind Bródy Vera munkáját dicsérik. Más habitusú, de elválaszthatatlan alkotótársával, Koós Ivánnal tökéletesen kiegészítették egymást. A világsikert hozó A fából faragott királyfi bábelőadását még a Bartók bemutatóra készülő híres operaházi balett együttes is megnézte inspirációul.

Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című műve a Bábszínház Kamaraszínpadán, 1967. MTI Fotó: Keleti Éva

Francia férjét, Armand Beyert, a Francia Intézet igazgatóját a Szentivánéji álom bábelőadáson ismerte meg és 1967-es esküvőjüket követően Párizsba költöztek. A színház nem akart megválni tőle, így akkoriban egyedülálló módon konzuli útlevelet kapott, mellyel rendszeresen ingázni tudott Párizs és Budapest között.

A francia főváros befogadta az ottani kultúrához stílusában és finomságában is igen vonzódó művészt, aki kurzusokat indított, rendezett, a ’80-as évek közepéig tanítványokat vállalt és generációkat nevelt a bábozás szeretetére. Életművét Sztravinszkij Tűzmadarának színpadra állításával tetőzte be.

 

Az 1964-es Cicavízió kulisszái mögött a Kiss István – Havas Gertrúd házaspár kelti életre Manócskát és Mazsolát. MTI Fotó: Keleti Éva

Imádta az átváltozás csodáját és a bábtervezésben rejlő háromfázisú emberábrázolást, ahogyan a kétdimenziós terv karakterének kialakítása után anyagot ölt a szereplő figura, amit a színész tölt meg lélekkel és személyiséggel. Szívesen kísérletezett az anyagokkal, mindig megtartva egy előadáson belül a stílus egységét, és már a tervezésnél és anyagválasztásnál figyelembe véve a karakter majdani mozgását. Nagyon izgatták a zenés művek bábos megoldásai, és az ezredfordulót követően sem szűnt meg kapcsolata a Budapest Bábszínház társulatával, tanácsaival segítséget, inspirációt nyújtott számukra hazalátogatásai alkalmával.

Jelenet A pagodák hercege című Britten báboperából, 1970. MTI Fotó: Keleti Éva

90 éves kora felett is fürgén használta a számítógépet, számtalan új kézműves technikát fejlesztett tökélyre, és több könyv elkészítésére is felkérést kapott francia kiadóktól.

Itthon A bábtervező mesél című önéletrajzi kötete Somorjai Olga méltó és értő szerkesztésében, a Móra Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár (melynek Színháztörténeti Tára őrzi páratlan terveit) együttműködésében látott napvilágot a tervező közel négyszáz báb- és díszlettervével.

1999-ben Kárpáthy Mariann forgatott róla portréfilmet Bábszínház az egész világ címmel, 2016-ban pedig Kende Júlia róla szóló, A bábok világa – Fejezetek egy jóboszorkány életéből című filmje készült el.

A Mi újság a Futrinka utcában című mesesorozat felvétele a Magyar Televízió stúdiójában, 1963. MTI Fotó: Patkó Klári

Humorát, elegáns iróniáját, báját, gyermeki lelkületét, figyelmességét és kíváncsiságát mindvégig megőrizte; agyában ezernyi új ötlet cikázott. Imádta az állatokat, egy kacsintással is szót értett minden párizsi kutyával. Vallotta, hogy az igazán jó bábelőadás mindenkinek szól!

Tervezett figuráit egyformán szerette, de nem mindegyik lett egyformán ismert.

„Bezzeg az a zöld disznó!”

 

Borítókép: Budapest, 1961. február15.Bródy Vera Munkácsy-díjas bábtervező figurái nagy sikerrel szerepelnek az Állami Bábszínházban. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-822338

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Bozsik József, az első igazi középpályás

Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.

Hallja? Nem hallja?!

Zajongani fogunk. És hogy érdekesebb legyen, olvasóinkat is játékra hívjuk.

2020 - Áldott karácsonyt!

Négy hét várakozás, egy titokzatos éj, majd a szeretet örömünnepének napjai.

Kis magyar postatörténet

Az üzenetek továbbításának igénye a kezdetektől jellemzi az emberiséget, módszerei az írásbeliséggel, majd a technikai fejlődéssel párhuzamosan bővültek és modernizálódtak. Hogyan jutottunk a jelzőtüzektől a magyar postaautóig? Megmutatjuk.