95 éve született a Fekete Párduc, minden idők egyik legjobb kapusa

„Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül.” Grosics Gyula

Karakter

2021.02.04 | olvasási idő: kb. 5 perc


Az Aranycsapat legendás kapusa 1926. február 4-én született Dorogon. Pályafutása is onnan indult el 1940-ben, egy kora őszi vasárnapon, amikor a mise helyet a Dorogi AC játékosai kapus híján magukkal vitték a 14 éves fiút Komáromba, egy bajnoki mérkőzésre védeni. Ekkor hangzott el a legendás mondat Pfluger Dezső középcsatár szájából: „ha Papp nincs, jó a ministráns is.” A kapust ugyanis Pappnak hívták, de a háború miatt sem őt, sem csere társát nem engedték el a szolgálati helyükről, Grosics pedig sokszor ministrált a templomban, így ismerték. Azon a reggelen kapóra jött az ifi csapatban játszó, bámészkodó kamasz. Újságpapírral tömték ki a kapuscipőt, a mez pedig a térde alá ért. A győzelem feledtette az esti atyai pofont, s édesanyja is beletörődött, hogy fiából nem pap, hanem focista lesz.

Grosics Gyula, a XV. nyári olimpiai játékokra készülő magyar labdarúgó-válogatott kapusa. MTI Fotó: Seidner Zoltán

1947-ben Budapestre, a Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetségének klubjához, a MATEOSZ-hoz került, s ebben az évben augusztus 20-án a válogatottban is debütált. 1950-ben már a Budapesti Honvédhoz igazolt, ami akkor a világ talán legjobb klubcsapata volt. 

Helsinki, 1952. A XV. nyári olimpiai játékok aranyérme. MTI Fotó: Bojár Sándor

Tagja lett annak a magyar labdarúgó-válogatottnak, mely 1952-ben, a Helsinkiben megrendezett XV. nyári olimpián aranyérmet szerzett. Játszott 1953. november 25-én az évszázad mérkőzésén a londoni Wembley Stadionban, ahol a magyar csapat az addig hazai pályán veretlen angol labdarúgó-válogatott felett aratott 6:3-as diadalt. Ő védett a visszavágó mérkőzésen is, melyre 1954. május 23-án került sor Budapesten, a Népstadionban, ahol az angolok újabb, immáron 7:1-es vereséget szenvedtek.

Azokban az években még nem volt játékoscsere. Egyedül kapuscserére volt lehetőség sérülés esetén. A magyar labdarúgó-válogatott állandó cserekapusa a Püspökladányi SC-ből az MTK-hoz igazolt Gellér Sándor volt. Grosics mindkét történelmi mérkőzésen sérülést jelzett, hogy Gellér is pályára léphessen az utolsó percekben, s barátja is részese lehessen az óriási sikernek.  

Az évszázad mérkőzése Londonban -1953 - a magyar labdarúgó-válogatott tablója. MTI Fotó: Reprodukció

Először ő játszott fekete kapus mezben. Legendás kifutásaival, szereléseivel, indításaival szinte negyedik hátvédként együtt élt a játékkal, szervezte a védelmet, forradalmasítva ezzel a kapus feladatát. Ehhez azonban nagyon jó tempó- és ütemérzék, valamint gyorsaság kellett.  A magyar válogatott egy olyan új, támadó szellemű játékot honosított meg a világ labdarúgásában, amelyre éveken át nem találtak ellenszert.

Aztán következett az 1954-es labdarúgó-világbajnokság. Az Aranycsapat toronymagas esélyesként érkezett meg Svájcba, ahol nehéz mérkőzések után, de még mindig veretlenül jutott a fináléba. A döntőre 1954. július 4-én a berni Wankdorf-stadionban került sor, ahol végül az NSZK és Magyarország nemzeti válogatottja léphetett pályára. A mérkőzésen 3:2-es német győzelem született. Az elbizakodottság, az időjárás, a nehéz pálya, a sérülések, a szabálytalanságok, a játékvezető ténykedése együtt járultak hozzá a magyarok vereségéhez. A világbajnoki aranyérem a németek második világháború miatt elveszett önbecsülését adta vissza. Az ezüstérmes magyar válogatottra pedig valóságos népharag zúdult, mely Grosicsot is utolérte.  

Aranycsapat 1954-es tablója. MTI Fotó: Galambos Sándor

Kémkedéssel és hazaárulással vádolták. Meghurcolása több mint egy évig tartott. Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették és fel is mentették, de a Budapesti Honvédhoz már nem térhetett vissza. Ettől kezdve a Tatabányai Bányász kapuját védte. Később az 1956-os forradalom leverésével nemcsak az álmok hullottak szét, de az Aranycsapat is. Többen külföldön folytatták karrierjüket, Grosics azonban maradt, nem akarta, hogy agyongyötörje a honvágy. 

Budapest, 1960. május 22. Grosics Gyula véd a Magyarország-Anglia labdarúgó mérkőzésen, a Népstadionban. A végeredmény 2:0. MTI Fotó: Pálfai Gábor

A válogatott kapusaként még szerepelhetett az 1958-as svéd, majd az 1962-es chilei labdarúgó-világbajnokságon, ahol a negyeddöntőben búcsúzott a magyar csapat. A mérkőzés utáni gyászos hangulatú, közös vacsorán kapta a hírt Grosics, hogy az OTSB (Országos Torna és Sportbizottság) vezetése nem engedélyezi a Ferencvároshoz történő átigazolását. Akkor felállt, elnézést kért, és bejelentette visszavonulását. Pedig abban az évben esélye volt az aranylabda elnyerésére is. 86-szor ölthette magára a magyar nemzeti válogatott mezét, utoljára, 1962. október 14-én, a Jugoszlávia elleni barátságos mérkőzésen.

Budapest, 1962. október 14. A magyar csapat kapuját utoljára védő Grosics Gyula középen MTI Fotó: Petrovits László

Az FTC 2008-ban, 82 éves korában szimbolikusan, de szabályosan leigazolta. A Nemzetközi Labdarúgás-történeti és statisztikai Szövetség által összeállított, a XX. század, európai kapusainak listáján Grosics Gyulát az első tíz legjobb kapus közé sorolták. Számos nemzetközi és hazai kitüntetésben részesült, számára azonban a legrangosabb a 2011-ben elnyert, a Nemzet Sportolója cím volt, melyet sportolói és edzői pályafutása megkoronázásának tekintett. 

Borítókép: Budapest, 1962. május 8. Grosics Gyula kapus a chilei labdarúgó-világbajnokságra készülő válogatott edzésén a Népstadionban. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Petrovits László. Azonosító:MTI-FOTO-833254

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 291 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál
További cikkek:

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?

125 éves a Szabadság híd

1896. október 4-én avatták fel Budapesten a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat.

Hűsítő kínálat az m3.hu-n!

A tikkasztó hőségben a legjobb frissítő egy remek film a hűvös szobában. A következő hetekben számos évtizedek óta nem látott műsorral bővítjük az m3.hu kínálatát. Mutatjuk az újdonságokat!

Minden, ami foci – ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott a Nemzeti Fotótár

Ingyenesen látogatható az MTI Nemzeti Fotótár labdarúgástörténeti kiállítása, amely a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel a legendás Aranycsapattól napjainkig. A szabadtéri kiállítás hét nagyvárosban: Esztergomban, Győrben, Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Kaposváron, Debrecenben és Budapesten tekinthető meg a labdarúgó Eb ideje alatt.