Gyurkovics Tibor

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója kilencven éve, 1931. december 18-án született.

Karakter

2021.12.18 | olvasási idő: kb. 3 perc


A piarista gimnáziumban tanult, első versei is itt születtek. Az ELTE pszichológia szakán szerzett pszichológusi oklevelet 1955-ben, a Gyógypedagógiai Főiskola tanársegédje lett. 1956-ban a főiskolán a Forradalmi Bizottság elnöke volt, emiatt eltávolították. Egy ideig Kőbányán tanított értelmi fogyatékosokat, majd két éven át a Központi Gyermek Ideggondozó Intézetben volt pszichológus. 1960-tól nyolc évig az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet női zárt osztályán és a férfi ambulancián dolgozott.

Színházi próbán a veszprémi Petőfi Színházban (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Szüleitől örökölte a művészetek szeretetét, fékezhetetlen humorát, kivételes életkedvét és kiapadhatatlan energiáit. 1968-tól írásaiból élt, de volt szerkesztő, színházi dramaturg, igazságügyi szakértő, 1994-ben fél évig a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa. Közéleti szerepet is vállalt: volt a Magyar Írókamara társelnöke, a Magyar Írók Egyesületének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke,1996-tól az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítvány kuratóriumának tagja, 2002-ben a „Parma fidei – a hit pajzsa” kitüntetés alapítója.

Szakonyi Károllyal egy novella- és tárcaíró-pályázat díjkiosztó ünnepségén (MTI Fotó: Pintér Márta)

Költőként indult, első versei a Népszavában, majd a Vigiliában jelentek meg. Weöres Sándort és Pilinszky Jánost tekintette mesterének, példaképének. Első verseskötetét 1961-ben adták ki Grafit címmel, későbbi versgyűjteményei között egyaránt találhatók a gyermekeknek szólók, szerelmes versek (Kettős zsoltár) és a festészet ihlette költemények is (Extázis I–II., Táj, nővel). Számos elbeszéléskötete, regénye, publicisztikai írása, színműve is napvilágot látott, sokoldalúsága miatt nevezte őt barátja, Hernádi Gyula „a magyar irodalom öttusa bajnokának”.

Találkozás az olvasó gyerekekkel Csobánkán (MTI Fotó: Molnár Edit)

Prózai munkái leginkább saját élményeiből, személyes tapasztalataiból születtek (Ne szeress, ne szeress, Pótmajom, Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma). Nagy sikerű drámáiban a mindennapokban előforduló embertípusokat ábrázolta abszurd helyzetekben (Nagyvizit, Az öreg, Császármorzsa, Szeretetotthon, Magyar menyasszony, Isten nem szerencsejátékos, Fekvőtámasz, Halálsakk). Írói munkájának fontos részei a Népszavában, majd a Magyar Nemzetben közreadott publicisztikai írásai is. Színészi tehetségét filmekben és színpadon is megcsillantotta. Állandó szereplője volt a Duna Televízió Lyukasóra című irodalmi műsorának.

A „Fekvőtámasz” című darabjának egyik szerepében Dobos Ildikóval (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Munkásságáért 1982-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1997-ben Magyar Örökség-, 2001-ben Magyar Művészetért Díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. Gyurkovics Tibor hosszú betegség után, 2008. november 16-án halt meg Budapesten.

Budai otthonában (MTI Fotó: Tóth István Csaba)

Markó Károly, Munkácsy Mihály, Paál László, Benczúr Gyula és Rippl-Rónai József alkotásait is tartalmazó hagyatéka Mosonmagyaróvárra, a Cselley-házba került, ahol az író emlékszobáját is kialakították. 2013-ban Józsefváros posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki, Mosonmagyaróváron felavatták bronzszobrát, Zsin Judit alkotását. 2018-ban budai lakóházán, a Krisztinavárosban emléktáblát avattak tiszteletére.

Borítókép: Budapest, 1986. június 5. Gyurkovics Tibor otthonában. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Molnár Edit. Azonosító: MTI-FOTO-896939

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 309 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

A Császár

Albert Flórián, a Ferencváros és a válogatott csatára, háromszoros gólkirály, a magyar futball egyetlen aranylabdása, a Nemzet Sportolója szeptember 15-én lenne nyolcvanéves.

A magyar humor mint életelixír

„Humorban nem ismerek tréfát”- szól a legendás humanista humorista-író, Karinthy Frigyes alapvetése. Nem véletlenül az ő születésnapját, június 25-ét választották a magyar humor napjának.

A nagy Caruso kis sikere Budapesten

1907. október 2-án, azaz éppen 115 évvel ezelőtt lépett fel Budapesten Enrico Caruso, az első sztártenor. Érkezése és itt-tartózkodása csaknem olyan tömeghisztériát eredményezett, mint a könnyűzenei sztárok látogatása manapság. Hogyan történhetett mégis, hogy a világszerte elismert énekes budapesti alakítása bukásként vonult be a történelembe?

A városba csempészett vidék – Ünnepel a Nagycsarnok

125 éve nyitotta meg kapuit a Központi Vásárcsarnok. Mára életérzéssé vált vásárcsarnokba járni, ám létrejöttük korántsem volt feszültségektől mentes…