„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”
70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.
Karakter
Dr. Góg Laura | 2020.11.02 | olvasási idő: kb. 6 perc
Zenei és irodalmi ismeretei mellett ifjúkorában a történelemtől a természettudományig minden érdekelte, utcai szónoklással szoktatta magát a nyilvános szerepléshez, szenvedélyesen érdekelte a nyelvtan és a fonetika; és bokszbajnoknak is készült. Sokáig csak zenei és színházi újságíróként volt ismert. Feltűnést keltettek Ibsenről vagy Wagnerről írt elgondolkodtató, ugyanakkor szellemes tanulmányai. Hamar rájött, hogy regényíróként nem tud megélni, a drámaírást mégis csak negyvenéves kora körül kezdte, viszont 80-90 évesen is folyamatosan dolgozott.
Sokszor könnyű darabjai is találó kritikát rejtenek, és míg az általa kedvelt Ibsen tragikus hangvétellel, ő maga a komikum erejével világít rá a valóság olykor fájó, máskor ironikus aspektusaira. Korai művei (például a Warrenné mestersége) nem arattak sikert. Később a Caesar és Kleopátrával, a Tanner John házasságával és a „My fair lady” alapjául szolgáló Pygmalionnal világsikert ért el. A film is felfedezte, 1939-ben a Pygmalion forgatókönyve Oscar-díjat nyert.
Shawnak sikerült rábeszélnie Stella Campbellt, a híres angol színpadi színésznőt, hogy eljátssza Eliza szerepét a Pygmalionban, ennek kapcsán 1912-ben izgalmas levelezés és közös munka vette kezdetét közöttük. Tolnay Klári és Mensáros László, a két elválaszthatatlan barát az életben is tüneményes humorral és fűszeres iróniával fordult egymás felé, színpadon pedig sokszor voltak partnerek, számos Shaw darabban is. Hogy ki játssza G. B. Shaw és színésznő szerelme szerepét a „két királyi oroszlán ártatlan hancúrozásáról” szóló fergeteges Kilty darabban, nem lehetett kérdés...
A különc író, aki mindig a maga útját járta, 94 évesen halálában is különleges maradt: egyes források szerint nem betegségben, hanem metszés közben egy almafáról esett le. Egyik utolsó írása pedig Newtonról szólt… Shaw az 1960-as, ’70-es évek Madách Színházában szinte „házi szerző” volt és olyan emlékezetes darabjai kerültek bemutatásra, mint a „Sosem lehet tudni”. A Tolnay Klári, Schütz Ila, Tímár Béla, Piros Ildikó, Huszti Péter, Mensáros László, Lőte Attila, Basilides Zoltán, Némethy Ferenc, Kádár Flóra által játszott előadás televíziós változata 2020. november 2-án este 20 óra 10 perckor látható az MTVA Archívum m3.hu oldalán, az (Ádám Ottó rendező szavaival) „öreg humánus prédikátor” emlékére.
A fekete lakkcipők tovább táncolnak
„A zene nem változtatott meg, olyan korán kezdtem, hogy már nem is emlékszem, hogy a zene előtt milyen voltam.” – vallotta egyszer a rock and roll magyar királya, Komár László, aki ma tíz éve hagyta hátra rajongóit.
Császár Angelát köszöntjük!
Születésnapján köszöntjük a Jászai Mari-díjas Érdemes és Kiváló Művészt, akinek színpadon, filmen, rádióban és a pódiumon is emlékezetes élményeket köszönhetünk. Szakmai és emberi történetek sokasága fűzi a Nemzeti Színházhoz, melynek évtizedekig tagja volt; a Budapest Orfeum című sikerszériás produkció pedig ma már fogalom.
Játsszanak velünk a magyar nyelv napján!
A magyar nyelv napját 2011. óta november 13-án ünnepeljük. A cél: ráirányítani a figyelmet egyik legfontosabb szellemi-kulturális örökségünkre, amit ezúttal egy szórakoztató kvíz formájában teszünk. Tartsanak velünk!
Aranyvonat
1946. augusztus 6-án érkezett meg Budapestre az „aranyvonat”, amely az Magyar Nemzeti Bank elhurcolt aranykészletét szállította vissza az országba.