Háry János

Az 1920-as években ismét megélénkült az érdeklődés a népszínművek iránt. Szabados Béla „Bolond Istók” című népies daljátéka 1922-ben kirobbanó sikert aratott. A Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján, 1923-ban tartott rendezvények sora csak felerősítette az érdeklődést. Kodály Zoltán nem a paraszti életet sokszor cifra, hamis romantikával megragadó népszínművet tekintette mintának, hanem egy reformkori költő, Garay János (1812–1853) „Az obsitos” című elbeszélő költeményét.

Háry János tőrőlmetszett népi hős. Sohasem fogy ki a szóból, a hősködő füllentésből, de mókás nagyotmondása nem hazugság, hanem a paraszti lélek vágyainak kivetítése. A librettót Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta, Garay gyakorlatilag egyszereplős művét többszereplős történetté bontva ki. Feltűnik a színen Örzse, Háry jegyese, Marci bácsi, a kocsis, Ebelasztin lovag, a cselszövő és Napóleon felesége, Mária-Lujza.

Kodály Zoltán daljátékának teljes címe: „Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burg váráig.” A négy kalandban, elő- és utójátékkal előadott mű jelentőségét a zeneszerző abban látta, hogy „a dalok egytől egyig a néphagyományokból valók. Gyöngyszemek, csak a foglalatuk egyéni.”

Kodály a bemutató után egy évvel, 1927-ben egy hattételes zenekari szvitet állított össze a daljáték legjellegzetesebb dallamaiból. A szvit ősbemutatója New Yorkban volt, és a zeneszerzőt egy csapásra világhírűvé tette. A daljátékot azóta hiába is keresnénk a külföldi operaházak műsorfüzetében, de a belőle készült szvitet ma is gyakran játsszák a világ nagy hangversenytermeiben. A későbbiekben a szerző elhagyta a világvége-jelenetet meg a balettzenét, és önálló színházi nyitányt írt művéhez.

Háry János alakja a filmrendezőket is megihlette, Bán Frigyes (1941), Horváth Ádám (1962) és Szinetár Miklós (1965) is filmre vitte, Richly Zsolt és Jankovics Marcell (1983) pedig animációs filmet készített a történetből. A nagyotmondó obsitost a bábművészet is a magáénak vallja.

Borítókép: Budapest, 1957. december 15. Kodály Zoltán, Palló Imre operaénekes és Ferencsik János karmester a zeneszerző hetvenötödik születésnapja tiszteletére bemutatott „Háry János” előadást követően. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bartal Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-799185.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.