A spanyolnátha királyi áldozata

Alig két évig ült a magyar trónon az utolsó uralkodó. Egy évszázada IV. Károly kétszer, sikertelenül kísérelte meg a visszatérést. Száműzötten, betegen Madeira szigetéig jutott.

Karakter

2021.10.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


A legrosszabbkor, a vesztésre álló első világháború derekán lépett trónra. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását nem tudta megakadályozni, sem a veszteségeket mérsékelni. Visszatértét szinte senki se kívánta. Tömegek és hatalmi erők nem álltak mögötte. IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták meg a budapesti Mátyás-templomban. A királydombon Szent István kardjával négy kardvágást tett az ország négy égtája felé, jelezve, hogy megvédi azt a külső támadásoktól. 1918 novemberében tett nyilatkozatában visszavonult uralkodói jogainak gyakorlásától. Ám nem mondott le a magyar trónról. A győztes antant nem akarta a bukott Habsburgokat újra hatalmon látni. 

IV. Károly a Szent György térre épített királydombon, melyet a koronázás alkalmával a vármegyékből összehordott földből emeltek. (MTI Fotó: Reprodukció)

A magyar arisztokrácia körében viszont sokan a monarchia visszaállítását kívánták. A Svájcban élő IV. Károly hívei biztatására először 1921 tavaszán tért vissza Magyarországra. hogy ismét elfoglalja a trónt. Érkezéséről még magyarországi híveit sem értesítette. A kormányzó le tudta beszélni tervéről. Antant őrizetben kísérték vissza Svájcba. Másodszor 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirák-Dénesfára. Királyhű politikusokból álló ellenkormányt alakított. A környező államok bejelentették, amennyiben Magyarország nem tudja meggátolni a király visszatérését, csapataik megteszik azt.

IV. Károly, az utolsó magyar király teljes díszben, lóháton. (MTI Fotó: Reprodukció)

A fővárosban mozgósított egyetemi zászlóaljak segítségével a kormánycsapatok október 23-án Budaörsnél rövid tűzpárbaj után körülzárták a király egységét. Az antant elvárása nyomán a Nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Sajátos módon a felkent király kormányzója hirdette ki a törvényt. 

Az autóban álló trónörökös, Habsburg Károly erdélyi látogatáson. (MTI Fotó)

Károly tartózkodási helyéül a Portugáliához tartozó Madeira szigetét jelölték ki. A királyt Tihanyból feleségével brit hadihajókon, a Dunán és a Földközi-tengeren át ide szállította. Az emigrációba kényszerített IV. Károly nem sokkal ezt követően, 1922. április elsején családja körében spanyolnátha-fertőzésben meghalt.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1916. december 30. IV. Károly, az új magyar király, felesége, Zita királyné, valamint elsőszülött fiuk, Habsburg Ottó a koronázás után a királyi palotában. IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. MTI Fotó: Reprodukció. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-750783

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 307 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Keleti Ágnes 100 éves!

„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

Balról jobbra át!

1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.