Ördöngös dudások öröksége

A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.

Kultúrsnack

2021.02.19 | olvasási idő: kb. 2 perc


A koporsómba akartam, hogy tegyék, ha meghalok, de látom, magánál jó helye lesz – így búcsúzott a palóc Szikora János bácsi, az utolsó régi dudások egyike 1911-ben készített hangszerétől az ifjú Csoóri Sándor látogatásakor. Régen tizenkét dudás élt a kis ipolysági faluban. A hangszer, a gyönyörű kecskefejes duda jó kezekbe került. Ma a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. Az évtizedekkel ezelőtti találkozó megpecsételte a népzenész sorsát. A 65 éve született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója – az író-költő Csoóri Sándor és Marosi Julianna népdalénekes fiaként is – beteljesítette a kérést. Összeállította a dudanóták gyűjteményét. A Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja 1977-től az Óbudai népzenei majd az ürömi zeneiskolában tanít népi hegedűt, brácsát, bőgőt, tekerőlantot és magyar dudát. A Varázsjelek című könyvében a magyar zenei nyelv és ősműveltség tanításának gyakorlati megközelítéséről adott számot. 1997-től új együttesével, az Ifjú Muzsikás Együttessel játszik.

Ifjabb Csoóri Sándor népzenész hagyományos magyar dudán játszik a budapesti dolgozók majálisán a Városligetben. (MTI Fotó: Földi Imre)

A magyar pásztor dudás ősi tudás hordozója volt. Gyógyítottak embert, állatot, hárítottak el rontást a ház körül. Ezekért a szolgálatokért éppúgy nem fogadtak el pénzt, ahogy a zenélésükért sem. A duda fontosságát tükrözi a nyelvünk által megőrzött rengeteg szólás, közmondás is. Megtanít valakit kesztyűbe dudálni. Tele van szóval, mint a duda széllel. Csak dudából hallotta, ha hazugság, mesebeszéd az állítás. Egy duda mellett sok jó táncolhat: egyetértéssel minden könnyebb. Könnyű a dudát felfújni, de nehéz billegtetni. Dudás lesz a pokolban az alacsony férfi, aki magas nőt vesz feleségül. S a talán a leggyakrabban idézett: két dudás nem fér meg egy csárdában. Sugallt értelme időnként igaz lehet, ám a tévhittel szemben a dudára, mint egymással össze nem hangolható hangszerekre ez nem igaz. Ennek legjobb példája a dudazenekar. De az is igaz, hogy egy összejövetelen, lakodalomban, fonóban egyetlen dudás is elég a muzsikához. A lakodalmi dudás is meghívott vendég volt, nem fizetett alkalmazott, a cigánybandáknál megszokott rendeléssel szemben tőlük csak kérni lehetett a nótát. A zenéjüket közösségi szolgáltatásnak tekintették, mint a tudós pásztori szolgálatokat.

Borítókép: Szátok, 1960. december 9. Lukács Péter Palócföld egyik leghíresebb dudása az északkelet-magyarországi területek hangszerével, ahol a sípszár egy fából faragott kecske- vagy kosfejbe illeszkedik. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-820970

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Ferrari Violetta üstökösszerű pályafutása

Kilencven esztendeje született Ferrari Violetta Jászai Mari-díjas színésznő, akinek tíz éve volt arra, hogy örökre belopja magát a magyar férfiszívekbe.

Tíz dolog, amit nem tudott kedvenc magyar meséiről

A magyar animációk, bábfilmek és mesefilmek közmondásosan jók. Első Oscar-díjunkat például Rofusz Ferenc A légy című rajzfilmje hódította el animációs rövidfilm kategóriában, de nem kell ilyen magasra tennünk a lécet ahhoz, hogy jól szórakozzunk. Néhány érdekességgel készültünk, amiket valószínűleg csak kevesen tudnak a legnagyobb magyar kedvencekről vagy alkotóikról.

Háry, a XXI. századi hős

Hogy kicsoda Háry János? A nagyot mondó bakát nem kell különösebben bemutatni. Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán egy csapásra ismertté és népszerűvé tette alakját, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves részévé vált.

Kétszázötven éve tippelünk és reménykedünk

Mária Terézia császárnő és királynő 1762. március 26-án császári pátensben engedélyezte a genovai lottót, Budán 1770. szeptember 2-án rendezték meg az első lottósorsolást.