Ördöngös dudások öröksége
A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.
Kultúrsnack
2021.02.19 | olvasási idő: kb. 2 perc
A koporsómba akartam, hogy tegyék, ha meghalok, de látom, magánál jó helye lesz – így búcsúzott a palóc Szikora János bácsi, az utolsó régi dudások egyike 1911-ben készített hangszerétől az ifjú Csoóri Sándor látogatásakor. Régen tizenkét dudás élt a kis ipolysági faluban. A hangszer, a gyönyörű kecskefejes duda jó kezekbe került. Ma a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. Az évtizedekkel ezelőtti találkozó megpecsételte a népzenész sorsát. A 65 éve született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója – az író-költő Csoóri Sándor és Marosi Julianna népdalénekes fiaként is – beteljesítette a kérést. Összeállította a dudanóták gyűjteményét. A Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja 1977-től az Óbudai népzenei majd az ürömi zeneiskolában tanít népi hegedűt, brácsát, bőgőt, tekerőlantot és magyar dudát. A Varázsjelek című könyvében a magyar zenei nyelv és ősműveltség tanításának gyakorlati megközelítéséről adott számot. 1997-től új együttesével, az Ifjú Muzsikás Együttessel játszik.
A magyar pásztor dudás ősi tudás hordozója volt. Gyógyítottak embert, állatot, hárítottak el rontást a ház körül. Ezekért a szolgálatokért éppúgy nem fogadtak el pénzt, ahogy a zenélésükért sem. A duda fontosságát tükrözi a nyelvünk által megőrzött rengeteg szólás, közmondás is. Megtanít valakit kesztyűbe dudálni. Tele van szóval, mint a duda széllel. Csak dudából hallotta, ha hazugság, mesebeszéd az állítás. Egy duda mellett sok jó táncolhat: egyetértéssel minden könnyebb. Könnyű a dudát felfújni, de nehéz billegtetni. Dudás lesz a pokolban az alacsony férfi, aki magas nőt vesz feleségül. S a talán a leggyakrabban idézett: két dudás nem fér meg egy csárdában. Sugallt értelme időnként igaz lehet, ám a tévhittel szemben a dudára, mint egymással össze nem hangolható hangszerekre ez nem igaz. Ennek legjobb példája a dudazenekar. De az is igaz, hogy egy összejövetelen, lakodalomban, fonóban egyetlen dudás is elég a muzsikához. A lakodalmi dudás is meghívott vendég volt, nem fizetett alkalmazott, a cigánybandáknál megszokott rendeléssel szemben tőlük csak kérni lehetett a nótát. A zenéjüket közösségi szolgáltatásnak tekintették, mint a tudós pásztori szolgálatokat.
Borítókép: Szátok, 1960. december 9. Lukács Péter Palócföld egyik leghíresebb dudása az északkelet-magyarországi területek hangszerével, ahol a sípszár egy fából faragott kecske- vagy kosfejbe illeszkedik. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-820970
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől
Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.
"Nyelvében él a nemzet"
Éppen 176 éve szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. Ennek emlékére a magyar országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a napot a magyar nyelv napjává, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet összetartozását anyanyelvünk fejezi ki leginkább. Nemzetünk tehát azóta is nyelvében él.
Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek
Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.
A hitben és erényben tündöklő hercegnő
Árpád-házi Szent Margit sorsa összefonódott a magyarság legnagyobb Árpád-kori traumájával, a tatárjárással. Az ország megóvásának reményében a királyi pár Istennek ajánlotta születendő gyermekét, aki a fegyelem és az önmegtartóztatás mintaképe lett.