Ördöngös dudások öröksége

A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.

Kultúrsnack

2021.02.19 | olvasási idő: kb. 2 perc


A koporsómba akartam, hogy tegyék, ha meghalok, de látom, magánál jó helye lesz – így búcsúzott a palóc Szikora János bácsi, az utolsó régi dudások egyike 1911-ben készített hangszerétől az ifjú Csoóri Sándor látogatásakor. Régen tizenkét dudás élt a kis ipolysági faluban. A hangszer, a gyönyörű kecskefejes duda jó kezekbe került. Ma a Néprajzi Múzeum gyűjteményében található. Az évtizedekkel ezelőtti találkozó megpecsételte a népzenész sorsát. A 65 éve született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója – az író-költő Csoóri Sándor és Marosi Julianna népdalénekes fiaként is – beteljesítette a kérést. Összeállította a dudanóták gyűjteményét. A Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja 1977-től az Óbudai népzenei majd az ürömi zeneiskolában tanít népi hegedűt, brácsát, bőgőt, tekerőlantot és magyar dudát. A Varázsjelek című könyvében a magyar zenei nyelv és ősműveltség tanításának gyakorlati megközelítéséről adott számot. 1997-től új együttesével, az Ifjú Muzsikás Együttessel játszik.

Ifjabb Csoóri Sándor népzenész hagyományos magyar dudán játszik a budapesti dolgozók majálisán a Városligetben. (MTI Fotó: Földi Imre)

A magyar pásztor dudás ősi tudás hordozója volt. Gyógyítottak embert, állatot, hárítottak el rontást a ház körül. Ezekért a szolgálatokért éppúgy nem fogadtak el pénzt, ahogy a zenélésükért sem. A duda fontosságát tükrözi a nyelvünk által megőrzött rengeteg szólás, közmondás is. Megtanít valakit kesztyűbe dudálni. Tele van szóval, mint a duda széllel. Csak dudából hallotta, ha hazugság, mesebeszéd az állítás. Egy duda mellett sok jó táncolhat: egyetértéssel minden könnyebb. Könnyű a dudát felfújni, de nehéz billegtetni. Dudás lesz a pokolban az alacsony férfi, aki magas nőt vesz feleségül. S a talán a leggyakrabban idézett: két dudás nem fér meg egy csárdában. Sugallt értelme időnként igaz lehet, ám a tévhittel szemben a dudára, mint egymással össze nem hangolható hangszerekre ez nem igaz. Ennek legjobb példája a dudazenekar. De az is igaz, hogy egy összejövetelen, lakodalomban, fonóban egyetlen dudás is elég a muzsikához. A lakodalmi dudás is meghívott vendég volt, nem fizetett alkalmazott, a cigánybandáknál megszokott rendeléssel szemben tőlük csak kérni lehetett a nótát. A zenéjüket közösségi szolgáltatásnak tekintették, mint a tudós pásztori szolgálatokat.

Borítókép: Szátok, 1960. december 9. Lukács Péter Palócföld egyik leghíresebb dudása az északkelet-magyarországi területek hangszerével, ahol a sípszár egy fából faragott kecske- vagy kosfejbe illeszkedik. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-820970

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Az ember, aki nemcsak beszélni, hanem viselkedni is tanította az országot

Magyarországon négy, Angliában egy általános iskola viseli a nevét, amely összeforrt a beszédpedagógia és beszédtechnika fogalmával. Elképesztő népszerűségét mindig kifogástalan emberi és szakmai példamutatásának, alázatának köszönhette. Július 29-én ünnepelné 85. születésnapját Montágh Imre.

A Hídember hűsége

Ízig vérig modern emberként – kétségei és hangulati ingadozásai ellenére - , két kézzel szórta jótéteményeit nemzetére a gróf. Széchenyi István a tettek embere volt, s a háttérben egy okos és szép nő szerelme is ösztönözte a „legnagyobb magyart”.

Tengerre, magyar!

Számos hajójával a 80-as évek végéig szelte a tengereket a magyar kereskedelmi flotta. A Duna-tengerjárók új osztálya a Hazámmal indult útjára.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.