Ikarus - szárnyalás földi utakon

1951. február 24-én állt forgalomba az első Ikarus autóbusz Budapesten. Egyes típusait nevezték „nejlonnak” és „farosnak”, sőt, még Ikarus babakocsi is készült. A Budapest–Bamako jótékonysági rallyn „aszfalt hernyóval”, csuklós Ikarusszal szelték át a Szaharát.

Városi séták

2021.02.24 | olvasási idő: kb. 5 perc


A márka a magyar járműgyártás világszerte ismert „zászlóshajója" lett. Az 1950-es évek kezdete óta nemzedékek nőttek fel vele és rajta. 

Az utolsó simításokat végzik az Ikarus 30-as exportbuszokon (MTI Fotó: Sziklai Dezső)

Miért Ikarus? Honnan ered a jármű neve és szárnyas emblémája? Az Ikarus karosszéria és Járműgyár három elődvállalat korántsem önkéntes egybeolvadásából jött létre 1949-ben. Az Uhri testvérek Autókarosszéria és Járműgyára, a Repülőgépgyár Rt. és az Ikarus Gép és Fémáru Rt. egyesült a korszerű mátyásföldi gyártóbázison. A jogelőd Ikarus Automobil és Repülőgép Alkatrészgyár Rt. nevében az 1916-os alapítás óta szerepelt az első repülő ember mitológiai alakjának, a nagyratörő és találékony Ikarosznak a neve.

A Finta László formatervező által megálmodott Ikarus 303-as az első magyar légrugós autóbusz, egyedülálló héjszerkezetű karosszériával (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

Az Ikarus embléma az 55 férőhelyes MÁVAG Tr 5-ön jelent meg először. 1951-ben mutatták be az Ikarus 30-ast, az első „igazi” Ikarust, melynek végsebessége elérte a szédítő 78 km/h-t. Az utasoktól a „nejlon” nevet kapta, mert a tetőhajlatba épített ablaksor miatt az utastér nyáron olyan izzasztó volt, mint az akkoriban divatos nejloningek. Hiába volt műszakilag megbízható, az utazóközönség a szoros helykihasználásra és a magas lépcsőre panaszkodott.

Babakocsi is készült az Ikarus gyárban, a háttérben „faros” karosszériák (Magyar Fotó: Vadas Ernő)

Az „aszfalt hernyó”, a csuklós busz nem magyar találmány. A 30-as modell sokoldalú, nagyobb testvére, az Ikarus 60-as is 1951-re készült el. Altípusai között található az ITC 600 modell, az első magyar csuklós autóbusz, amelyet világviszonylatban is magas darabszámban gyártottak. Az „ízelt buszokat” még a Fővárosi Autóbuszüzem építette Ikarus-egységekből. A hatvanas évek elejének fejlesztése az Ikarus 180-as, a gyár első saját gyártású csuklós busza. Beszereztek egy nyugatnémet (Henschel HS 160 USL) csuklóst, s ennek „alapos vizsgálata” után készítették el a magyar változatot. Hazánkhoz köthető a legnagyobb példányszámú csuklósbusz-típus: az 1970-ben bemutatott Ikarus 280-asból több mint hetvenezer készült.

A Fővárosi Autóbuszüzemben konstruált csuklós autóbusz 200 személyes, hossza 16,5 méter. A jármű két Ikarus 620-as kocsiból készült, négy hátsó kereke kormányozható (MTI Fotó: Marosi László)

A gyár farmotoros formaterve, az Ikarus 55-ös, illetve testvérmodellje, a városi kivitelű Ikarus 66-os példátlan siker volt. Hazai népszerűségét a „faros” és „Bözsi” becenevek is mutatják. 1952 és 1973 között három földrészen csaknem 17 ezer darabot adtak el belőlük. Az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek végéig a magyar városok utcaképét Finta László ipari formatervező, illetve az általa megálmodott, szögletesebb formavilágú Ikarus 200-as modellcsalád tagjai határozták meg. Az első Ikarus 250-est az 1967-es BNV-n mutatták be. Sokoldalú városi, elővárosi és távolsági feladatra készültek, a tágasabb belső tér, a jobb kilátás és az utasok kényelme érdekében szögletesebb kialakítással.

Az IKARUS-Csepel 692 típusú repülőtéri autóbusz prototípusa a beszálló híddal a vállalat mátyásföldi telepén 1983-ban (MTI Fotó: Diósi Imre)

1971-ben Monacóban egy tárgyalóbusz kivitelű Ikarus 250 SL elnyerte III. Rainier herceg fődíját. Az Ikarus 260-as szóló változat is a világ legnagyobb példányszámban eladott autóbuszai között szerepel, 75,5 ezer darabbal. Az Ikarus termelési csúcspontját 1984-ben érte el: több mint 13 ezer járművet gyártottak, Európa legnagyobb, a világ akkori negyedik legnagyobb buszgyáraként. A Föld csaknem 60 országában futottak Ikarusok, eljutottak Afrikától, a Közel-Kelettől Skandináviáig, az Egyesült Királyságtól az Egyesült Államokig, Kanadától Kínáig. Az Ikarus gyáregységet hozott létre Székesfehérváron, motorgyártás indult Győrben. Összeszerelő üzemeket létesített Irakban, Kubában, Kínában, Líbiában, Tunéziában, Egyiptomban és Madagaszkáron.

 

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1960. szeptember 16. Egy Malév feliratú Ikarus 55 autóbusz a légitársaság IL-18-as repülőgépe mellett a Ferihegyi repülőtéren. MTI Fotó: Sziklai Dezső. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-C_SZI19600916006
 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 293 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Államalapítás és új kenyér

Tudjanak meg többet az ünnep történetéről és nézzék meg lapozható képgalériánkat!

Budapest leghosszabb alagútja

165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.

KVÍZ - Fábri Zoltán rendező

Fábri Zoltánt az egyik legnagyobb magyar rendezőnek tartjuk, az ő munkássága előtt tisztelegve januárban a Duna műsorra tűzi egy-egy alkotását, vasárnap esténként. Ennek apropóján játékra hívjuk Önöket, az alábbi kvízzel tesztelhetik tudásukat a rendező munkássága kapcsán. Tegyék próbára magukat, mit tudnak Fábri Zoltánról, és tudjanak meg még több érdekességet!

Made in Hungaria

Tudják, hol és hogyan került kapcsolatba a rock and rollal? És hogy mi köze a futballhoz? Születésnapján köszöntjük Fenyő Miklóst, egyúttal néhány érdekességet is megosztunk róla.