
Január 12. – a magyar musical napja
2012 óta ez a nap a magyar musical napja: 1961-ben ezen a napon mutatták be az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot.
2021.01.12 | olvasási idő: kb. 5 perc
A XIX–XX. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkelendőbb exportcikkének az operett számított. Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei még a Broadwayn is sikert arattak. Az Amerikából érkező jazz és musical viszont az óhazában termékenyítette meg a zenés színpadi műfajt, s így Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál és Eisemann Mihály művei után bemutathatták végre az első magyar musicalt.

A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta január 12. a magyar musical napja. A budapesti Petőfi Színház (ma: Thália Színház) közönsége 1961-ben ezen a napon láthatta először Hubay Miklós szövegével, Vas István dalszövegeivel és Ránki György zenéjével az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot. A fő szerepeket Margitai Ági, Bodrogi Gyula, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta egy kezdő rendező, Szinetár Miklós irányításával. A musicalből 1967-ben film is készült. Két fiatal szerelmébe beleszól a történelem, a könyörtelen világ nem hagy teret a boldogságnak.

Az első magyar musical nem műfajsértő: sötéten könnyed és szórakoztatóan szívbemarkoló. Rémképek slágererekbe csomagolt dallamai, a Planta-dal, „Isten veled, Budapest, te édes”! Az Etikett-dal morbid akasztófahumora: „Az etikett, az etikett, Mire tanít az etikett? Hát arra, hogy bármi is adódik, A halat késsel sose edd. De arról megfeledkezett, Az etikett, az etikett, Mi illendőbb az emberöléshez: Ágyú, gáz, vagy bajonett? Ó, ó, etikett, Csak a halottak tudnak illemet.” A negyvenes évek sötét kulisszái Magyarországon. A Radnóti Miklós sorsa ihlette mű, máig élő, eleven.

A következő sikeres hazai musicalre, A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházi bemutatójára 1973-ig várni kellett. A Déry Tibor kisregényéből született darab középpontjában egy emigráns magyar házaspár áll, a zenét Presser Gábor szerezte, a dalok szövegét Adamis Anna írta. A modern popzene a főiskolásokkal erősített, fiatal színészek alakításával vonult be a kőszínházi falak közé. A ragyogó dalokat – „Menni kéne”, „Valaki mondja meg”, „Arra születtem” vagy a „Ringasd el magad” – mindenki megszerette, az is, aki nem váltott jegyet az előadásra.

A műfaj újabb hazai robbanására az 1980-as évekig kellett várni. 1981-ben dübörgött föl az első hazai rockopera, a Sztárcsinálók – Várkonyi Mátyás zenéjével és Miklós Tibor szövegével – a győri ősbemutatón. Majd 1982–83-ban a Kőműves Kelemen rockballada és az István, a király rockopera is megtalálta közönségét a Pesti Színházban, illetve a városligeti Királydombon, melyet addig főként szánkózásra használtak. Szörényi Levente és Bródy János művének népszerűsége máig töretlen. Koppány és István történelmi küzdelme és kérdése mindig időszerű: „Te ki választanál?”
Borítókép: Budapest, 1966. október 5. Tordy Géza Menyhért, Cs. Németh Lajos Gáspár és Huszti Péter Boldizsár szerepében Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiájának próbáján a Madách Színházban. MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19661005005
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
A színész, akinek mindenki felismeri a hangját
Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze 1936. január 10-én született Budapesten.
Híd az országok között
1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat. Az Árpád-korban a királyi székhelyet rév kötötte össze a folyó túloldalával. Az első állandó, cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették.
Akiben a Kaláka és a Beatles együtt él: Mikó István, az örökifjú komédiás
A Jászai Mari-díjas színész, zenész, rendező, volt színházigazgató immáron hetvenéves, de ma is játszik, bolondozik, énekel és rendez. (Videóval!)
„Halló, halló, itt rádió Budapest”
1925. december elsején hangzott el az ünnepi bejelentés, amely a magyar rádiózás immár 95 esztendős történetének nyitányát jelezte.