Január 12. – a magyar musical napja

A XIX–XX. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkelendőbb exportcikkének az operett számított. Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei még a Broadwayn is sikert arattak. Az Amerikából érkező jazz és musical viszont az óhazában termékenyítette meg a zenés színpadi műfajt, s így Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál és Eisemann Mihály művei után bemutathatták végre az első magyar musicalt.

Margitai Ági, Náday Pál és Bodrogi Gyula Szinetár Miklós rendezőt hallgatja az Egy szerelem három éjszakája című zenés mű ősbemutatójának próbáján (MTI Fotó: Keleti Éva)

A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta január 12. a magyar musical napja. A budapesti Petőfi Színház (ma: Thália Színház) közönsége 1961-ben ezen a napon láthatta először Hubay Miklós szövegével, Vas István dalszövegeivel és Ránki György zenéjével az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot. A fő szerepeket Margitai Ági, Bodrogi Gyula, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta egy kezdő rendező, Szinetár Miklós irányításával. A musicalből 1967-ben film is készült. Két fiatal szerelmébe beleszól a történelem, a könyörtelen világ nem hagy teret a boldogságnak.

Horváth Tivadar Viktor szerepében az Egy szerelem három éjszakája próbáján a Petőfi Színházban (MTI Fotó: Keleti Éva)

Az első magyar musical nem műfajsértő: sötéten könnyed és szórakoztatóan szívbemarkoló. Rémképek slágererekbe csomagolt dallamai, a Planta-dal, „Isten veled, Budapest, te édes”! Az Etikett-dal morbid akasztófahumora: „Az etikett, az etikett, Mire tanít az etikett? Hát arra, hogy bármi is adódik, A halat késsel sose edd. De arról megfeledkezett, Az etikett, az etikett, Mi illendőbb az emberöléshez: Ágyú, gáz, vagy bajonett? Ó, ó, etikett, Csak a halottak tudnak illemet.” A negyvenes évek sötét kulisszái Magyarországon. A Radnóti Miklós sorsa ihlette mű, máig élő, eleven.

Jelenet Presser Gábor–Adamis Anna Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljének vígszínházi előadásából (MTI Fotó: Keleti Éva)

A következő sikeres hazai musicalre, A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházi bemutatójára 1973-ig várni kellett. A Déry Tibor kisregényéből született darab középpontjában egy emigráns magyar házaspár áll, a zenét Presser Gábor szerezte, a dalok szövegét Adamis Anna írta. A modern popzene a főiskolásokkal erősített, fiatal színészek alakításával vonult be a kőszínházi falak közé. A ragyogó dalokat – „Menni kéne”, „Valaki mondja meg”, „Arra születtem” vagy a „Ringasd el magad” – mindenki megszerette, az is, aki nem váltott jegyet az előadásra.

Juhász Jácint Sebestyén pap, Sára Bernadett Gizella, Victor Máté Asztrik püspök és Pelsőczy László István szerepében Szörényi Levente és Bródy János István a király című rockoperájának városligeti bemutatóján (MTI Fotó: E. Várkonyi Péter)

A műfaj újabb hazai robbanására az 1980-as évekig kellett várni. 1981-ben dübörgött föl az első hazai rockopera, a Sztárcsinálók – Várkonyi Mátyás zenéjével és Miklós Tibor szövegével – a győri ősbemutatón. Majd 1982–83-ban a Kőműves Kelemen rockballada és az István, a király rockopera is megtalálta közönségét a Pesti Színházban, illetve a városligeti Királydombon, melyet addig főként szánkózásra használtak. Szörényi Levente és Bródy János művének népszerűsége máig töretlen. Koppány és István történelmi küzdelme és kérdése mindig időszerű: „Te ki választanál?”

Borítókép: Budapest, 1966. október 5. Tordy Géza Menyhért, Cs. Németh Lajos Gáspár és Huszti Péter Boldizsár szerepében Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiájának próbáján a Madách Színházban. MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19661005005

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.