Január 12. – a magyar musical napja

A XIX–XX. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legkelendőbb exportcikkének az operett számított. Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei még a Broadwayn is sikert arattak. Az Amerikából érkező jazz és musical viszont az óhazában termékenyítette meg a zenés színpadi műfajt, s így Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál és Eisemann Mihály művei után bemutathatták végre az első magyar musicalt. A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta január 12. a magyar musical napja. A budapesti Petőfi Színház (ma: Thália Színház) közönsége 1961-ben ezen a napon láthatta először Hubay Miklós szövegével, Vas István dalszövegeivel és Ránki György zenéjével az Egy szerelem három éjszakája című zenés darabot. A fő szerepeket Margitai Ági, Bodrogi Gyula, Sennyei Vera, Agárdy Gábor, Miklósy György és Horváth Tivadar játszotta egy kezdő rendező, Szinetár Miklós irányításával. A musicalből 1967-ben film is készült. Két fiatal szerelmébe beleszól a történelem, a könyörtelen világ nem hagy teret a boldogságnak. Az első magyar musical nem műfajsértő: sötéten könnyed és szórakoztatóan szívbemarkoló. Rémképek slágererekbe csomagolt dallamai, a Planta-dal, „Isten veled, Budapest, te édes”! Az Etikett-dal morbid akasztófahumora: „Az etikett, az etikett, Mire tanít az etikett? Hát arra, hogy bármi is adódik, A halat késsel sose edd. De arról megfeledkezett, Az etikett, az etikett, Mi illendőbb az emberöléshez: Ágyú, gáz, vagy bajonett? Ó, ó, etikett, Csak a halottak tudnak illemet.” A negyvenes évek sötét kulisszái Magyarországon. A Radnóti Miklós sorsa ihlette mű, máig élő, eleven. A következő sikeres hazai musicalre, A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról vígszínházi bemutatójára 1973-ig várni kellett. A Déry Tibor kisregényéből született darab középpontjában egy emigráns magyar házaspár áll, a zenét Presser Gábor szerezte, a dalok szövegét Adamis Anna írta. A modern popzene a főiskolásokkal erősített, fiatal színészek alakításával vonult be a kőszínházi falak közé. A ragyogó dalokat – „Menni kéne”, „Valaki mondja meg”, „Arra születtem” vagy a „Ringasd el magad” – mindenki megszerette, az is, aki nem váltott jegyet az előadásra. A műfaj újabb hazai robbanására az 1980-as évekig kellett várni. 1981-ben dübörgött föl az első hazai rockopera, a Sztárcsinálók – Várkonyi Mátyás zenéjével és Miklós Tibor szövegével – a győri ősbemutatón. Majd 1982–83-ban a Kőműves Kelemen rockballada és az István, a király rockopera is megtalálta közönségét a Pesti Színházban, illetve a városligeti Királydombon, melyet addig főként szánkózásra használtak. Szörényi Levente és Bródy János művének népszerűsége máig töretlen. Koppány és István történelmi küzdelme és kérdése mindig időszerű: „Te ki választanál?” Borítókép: Budapest, 1966. október 5. Tordy Géza Menyhért, Cs. Németh Lajos Gáspár és Huszti Péter Boldizsár szerepében Hubay Miklós Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédiájának próbáján a Madách Színházban. MTI Fotó: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-C__EV19661005005 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.