Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek

Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.

2020.09.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Kállait 1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára. Még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, ám Bárdos Artúr – még azon a napon, dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította át. 1946-ban hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett, több mint fél évszázadon át tartozott ennek társulatához, 1989-től örökös tagként.

Bánk bánként Lukács Margittal (Gertrudis) Katona József színművében a Nemzeti Színházban (1962)

Minden műfajban emlékezeteset alkotott. A klasszikus és kortárs drámairodalom számtalan főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel. Feledhetetlen alakítást nyújtott Shakespeare színműveiben – a Hamletben Poloniusként, a Lear királyban Gloster grófjaként, a IV. Henrikben Sir John Falstaffként –, Molière darabjaiban – a Tartuffe-ben Orgonként, Az úrhatnám polgárban Jourdain úrként –, továbbá Büchner (Danton halála), Gogol (A revizor), Gorkij (Éjjeli menedékhely), Pirandello (Ahogy szeretsz) és mások drámáiban.

Arthur Miller Az ügynök halála című színművében (Happy szerepében) Kálmán Györggyel (Biff) és Tímár Józseffel (Willy) a Nemzeti Színházban (1959)

Fél évszázados pályafutása során a legkiválóbb magyar színpadi művek – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Kalmár), Katona József: Bánk bán (Ottó és Petúr bán), Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheö Csuli) stb. – alakjait formálta meg. Németh László Villámfénynél című darabjában nemcsak játszott, hanem 1996-ban maga is színpadra is állította a Várszínházban. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia.

Móricz Zsigmond Úri murijában Szakhmáry Zoltánt alakította a Nemzeti Színházban(1965)

Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, az Ezek a fiatalok, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban. Rádiójátékokban és a rádiókabaréban is gyakran szerepelt, hangját több lemez őrzi. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1977–1990),

Bara Margittal a Katonazene című film forgatásán (1961)

Művészi tevékenységét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1956 és 1958), Kossuth-díj (1973), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995 és 2002). A Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett 2002-ben.

A színművész idén ünnepelné 95. születésnapját. Ez alkalomból az m3.hu szórakoztató válogatással kedveskedik a nézőknek. A waterlooi csata üdító bohózat, amely az amerikai álom és a könnyű pénz igézetében élőknek tart görbe tükröt. Egy jóravaló amerikai úriember (Kállai Ferenc) a gyors meggazdagodás reményében vág a filmgyártásba. Hogy sikerül-e két hét alatt a vágyott világban sikeresnek lennie? A bohózatból kiderül. A Míg új a szerelem című filmben Kállai szobrászművészt alakít a gyönyörű Sunyovszky Szilvia partnereként. A film egy idősödő férfi és a fiatal nő házasságát boncolgatja: ki mit vár, és mit nyújthat a másiknak? Sikerülhet-e boldoggá tennie egymást két ennyire különböző embernek? A komoly párkapcsolati kérdések után a felhőtlen kacagásról Trunkó Barnabás Hotel Trófea című jelenete gondoskodik. Kállai Ferenc partnerei többek között olyan művészek, mint Hámori Ildikó, Sinkó László vagy Sztankay István. Kattintsanak az m3.hu-ra, tartsanak velünk ezen a héten is!


További cikkek:

Eger hősei és krónikása

Minden évben október 17-én a győzelem napjára, az 1552-es ostrom hősi várvédőire, és a történetüket megörökítő íróra, Gárdonyi Gézára emlékezünk.

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

Bástya bámészkodóknak

1905. október 9-én adták át a budai Várban Schulek Frigyes építőművész főművét, a Halászbástyát.

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.