Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek

Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.

Karakter

2020.09.30 | olvasási idő: kb. 5 perc


Kállait 1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára. Még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, ám Bárdos Artúr – még azon a napon, dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította át. 1946-ban hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett, több mint fél évszázadon át tartozott ennek társulatához, 1989-től örökös tagként.
Bánk bánként Lukács Margittal (Gertrudis) Katona József színművében a Nemzeti Színházban (1962) (MTI Foto: Keleti Éva)
Minden műfajban emlékezeteset alkotott. A klasszikus és kortárs drámairodalom számtalan főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel. Feledhetetlen alakítást nyújtott Shakespeare színműveiben – a Hamletben Poloniusként, a Lear királyban Gloster grófjaként, a IV. Henrikben Sir John Falstaffként –, Molière darabjaiban – a Tartuffe-ben Orgonként, Az úrhatnám polgárban Jourdain úrként –, továbbá Büchner (Danton halála), Gogol (A revizor), Gorkij (Éjjeli menedékhely), Pirandello (Ahogy szeretsz) és mások drámáiban.
Arthur Miller Az ügynök halála című színművében (Happy szerepében) Kálmán Györggyel (Biff) és Tímár Józseffel (Willy) a Nemzeti Színházban (1959) (MTI Foto: Keleti Éva)
Fél évszázados pályafutása során a legkiválóbb magyar színpadi művek – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Kalmár), Katona József: Bánk bán (Ottó és Petúr bán), Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheö Csuli) stb. – alakjait formálta meg. Németh László Villámfénynél című darabjában nemcsak játszott, hanem 1996-ban maga is színpadra is állította a Várszínházban. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia.
Móricz Zsigmond Úri murijában Szakhmáry Zoltánt alakította a Nemzeti Színházban(1965) (MTI Foto: Keleti Éva)
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, az Ezek a fiatalok, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban. Rádiójátékokban és a rádiókabaréban is gyakran szerepelt, hangját több lemez őrzi. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1977–1990),
Bara Margittal a Katonazene című film forgatásán (1961) (MTI Foto: Bojár Sándor)
Művészi tevékenységét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1956 és 1958), Kossuth-díj (1973), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995 és 2002). A Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett 2002-ben. A színművész idén ünnepelné 95. születésnapját. Ez alkalomból az m3.hu szórakoztató válogatással kedveskedik a nézőknek. A waterlooi csata üdító bohózat, amely az amerikai álom és a könnyű pénz igézetében élőknek tart görbe tükröt. Egy jóravaló amerikai úriember (Kállai Ferenc) a gyors meggazdagodás reményében vág a filmgyártásba. Hogy sikerül-e két hét alatt a vágyott világban sikeresnek lennie? A bohózatból kiderül. A Míg új a szerelem című filmben Kállai szobrászművészt alakít a gyönyörű Sunyovszky Szilvia partnereként. A film egy idősödő férfi és a fiatal nő házasságát boncolgatja: ki mit vár, és mit nyújthat a másiknak? Sikerülhet-e boldoggá tennie egymást két ennyire különböző embernek? A komoly párkapcsolati kérdések után a felhőtlen kacagásról Trunkó Barnabás Hotel Trófea című jelenete gondoskodik. Kállai Ferenc partnerei többek között olyan művészek, mint Hámori Ildikó, Sinkó László vagy Sztankay István. Kattintsanak az m3.hu-ra, tartsanak velünk ezen a héten is!
További cikkek:

A magyar kultúra napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Arra a kérdésre, hogy mi a magyar kultúra, nehéz egyértelmű választ adni, de egyvalami biztos: rengeteg mindenre lehetünk büszkék. Hungarikumokra, tudósokra és találmányokra, művek sorára, amelyeket mi adtunk a világnak – kvízünkkel pedig próbára teheti magát, mennyire ismeri ezeket!

„Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – így hangzik Kondor Béla keserű ars poeticája.

Kondor Béla kétszeres Munkácsy Mihály-díjas, posztumusz Kossuth- és Magyar Örökség-díjas festő, grafikus, költő 1931. február 17-én született.

Magyarország első kormányzója

575 éve, 1446. június 5-én választották meg a magyar rendek Hunyadi Jánost a Magyar Királyság kormányzójává.

Kő és lélek – megkövült történelmünk

Melocco Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje 1935. április 3-án született Rómában.