
Kállai Ferenc, avagy Bánk bán, Falstaff, Pelikán elvtárs és a többiek
Kállai Ferenc Kossuth-, Prima Primissima díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze 1925. október 4-én született Gyomán, és kisgyermek kora óta 2010-ben bekövetkezett haláláig mást sem csinált, csak színházasdit játszott.
Karakter
2020.09.30 | olvasási idő: kb. 5 perc
Kállait 1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára. Még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, ám Bárdos Artúr – még azon a napon, dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította át. 1946-ban hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében. Két év múlva a Nemzeti Színház tagja lett, több mint fél évszázadon át tartozott ennek társulatához, 1989-től örökös tagként.
Minden műfajban emlékezeteset alkotott. A klasszikus és kortárs drámairodalom számtalan főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel. Feledhetetlen alakítást nyújtott Shakespeare színműveiben – a Hamletben Poloniusként, a Lear királyban Gloster grófjaként, a IV. Henrikben Sir John Falstaffként –, Molière darabjaiban – a Tartuffe-ben Orgonként, Az úrhatnám polgárban Jourdain úrként –, továbbá Büchner (Danton halála), Gogol (A revizor), Gorkij (Éjjeli menedékhely), Pirandello (Ahogy szeretsz) és mások drámáiban.
Fél évszázados pályafutása során a legkiválóbb magyar színpadi művek – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Kalmár), Katona József: Bánk bán (Ottó és Petúr bán), Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheö Csuli) stb. – alakjait formálta meg. Németh László Villámfénynél című darabjában nemcsak játszott, hanem 1996-ban maga is színpadra is állította a Várszínházban. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia.
Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2x2 néha 5, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, az Ezek a fiatalok, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben. Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban. Rádiójátékokban és a rádiókabaréban is gyakran szerepelt, hangját több lemez őrzi. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1977–1990),
Művészi tevékenységét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1956 és 1958), Kossuth-díj (1973), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995 és 2002). A Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett 2002-ben.
A színművész idén ünnepelné 95. születésnapját. Ez alkalomból az m3.hu szórakoztató válogatással kedveskedik a nézőknek. A waterlooi csata üdító bohózat, amely az amerikai álom és a könnyű pénz igézetében élőknek tart görbe tükröt. Egy jóravaló amerikai úriember (Kállai Ferenc) a gyors meggazdagodás reményében vág a filmgyártásba. Hogy sikerül-e két hét alatt a vágyott világban sikeresnek lennie? A bohózatból kiderül. A Míg új a szerelem című filmben Kállai szobrászművészt alakít a gyönyörű Sunyovszky Szilvia partnereként. A film egy idősödő férfi és a fiatal nő házasságát boncolgatja: ki mit vár, és mit nyújthat a másiknak? Sikerülhet-e boldoggá tennie egymást két ennyire különböző embernek? A komoly párkapcsolati kérdések után a felhőtlen kacagásról Trunkó Barnabás Hotel Trófea című jelenete gondoskodik. Kállai Ferenc partnerei többek között olyan művészek, mint Hámori Ildikó, Sinkó László vagy Sztankay István. Kattintsanak az m3.hu-ra, tartsanak velünk ezen a héten is!

Bánk bánként Lukács Margittal (Gertrudis) Katona József színművében a Nemzeti Színházban (1962) (MTI Foto: Keleti Éva)

Arthur Miller Az ügynök halála című színművében (Happy szerepében) Kálmán Györggyel (Biff) és Tímár Józseffel (Willy) a Nemzeti Színházban (1959) (MTI Foto: Keleti Éva)

Móricz Zsigmond Úri murijában Szakhmáry Zoltánt alakította a Nemzeti Színházban(1965) (MTI Foto: Keleti Éva)
További cikkek:
Luca napján dobja félre a munkát!
Hogy miért? December 13-án több mindenre - erre is - fény derül.
Tragédia a színpadon
Szellemet látott, tévedésből megölte apósát és őrületbe kergette szerelmét a magyar színész.
„Szerelmet vallok a magyar nyelvnek”
Az irodalmi magyar nyelv képviselője lelkekig ható öblös hangjával és egész színpadot betöltő egyéniségével sokakat elbűvölt. Mádi Szabó Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk.
Tél és tavasz küzdelme
A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.