Keleti Ágnes 100 éves!

„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.

Karakter

2021.01.09 | olvasási idő: kb. 4 perc


Klein Ágnes néven 1921. január 9-én született Budapesten. Később ő maga magyarosította Keletire nevét. Kislányként az volt az álma, hogy csellista legyen, a sport és a mozgás szeretete miatt végül mégis a tornát választotta.
Keleti Ágnes tornász szabadidejében szívesen csellózik otthonában (MTI Fotó: Szécsényi József)
Már 1938-ban meghívták a válogatott keretbe és 1940-ben megnyerte első bajnoki címét, ám a történelem kettétörte karrierjét. Származása miatt eltiltották a versenyektől, a német megszállás idején csak hamis papírok mentették meg életét. A sportot a második világháború után, huszonnégy évesen kezdhette újra, mikor mások már abbahagyják, de ő soha nem adta fel.
Keleti Ágnes női tornász, olimpikon edz a gerendán, 1952-ben (MTI Fotó: Szécsényi József)
1947 és 1956 között különböző szereken negyvenhatszoros magyar bajnok lett, ebből tízszer egyéni összetett, hétszer csapatbajnok. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot azóta sem Magyarországon. 1948-ban a londoni olimpiára utazó válogatott tagja volt, ám a verseny előtti edzésen, a lengőgyűrűről való leugrásnál megsérült, így nem versenyezhetett. A lelátón ülve nézte végig társai küzdelmét, ahol végül a magyar női tornászcsapat második helyen végzett. Újabb négy évet kellett várnia.
Helsinki, 1952. augusztus 3. Keleti Ágnes bemutatja talajtorna gyakorlatát (MTI Fotó)
Tehetségének, szorgalmának, kitartásának és akaraterejének köszönhetően a XV. nyári olimpián, Helsinkiben végre megmutathatta, mire képes a nemzetközi mezőnyben. Az olimpiák történetében itt rendeztek nők részére először egyéni olimpiai versenyt, így műszabadgyakorlatával (talaj) olimpiai bajnok lett, s felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. Összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet is szerzett. A kéziszer a mai ritmikus sportgimnasztika elődje, akkor még a szertorna keretein belül szervezett versenyen, csak később vált önálló olimpiai szakággá.
Helsinki, a XV. nyári olimpiai játékok aranyérme (MTI Fotó: Bojár Sándor)
Helsinki bajnoka, a világon mindenütt ismert és elismert sportolónő a Testnevelési Főiskola tanára lett, igaz államvizsgát később, 1954 végén tett. Ezek voltak életének legszebb évei. A tanítás mellett az olimpiára készülve kemény edzésekkel teltek mindennapjai.
Keleti Ágnes, a XVI. nyári olimpiára készülve szabad ülőtartást mutat be a felemáskorláton (MTI Fotó: Komlós Tibor)
1956-ban a XVI. nyári olimpián, Melbourne-ben, 35 évesen jutott fel a csúcsra. A közönség lelkes éljenzése közepette diadalmaskodott, s lett bajnok a kéziszercsapat. Ezenfelül még három egyéni aranyat nyert felemáskorláton, gerendán és kedvenc szerén, a talajon. Egyéni összetettben és csapatban további két ezüstérmet szerzett. Ezzel ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki valaha aranyérmet szerzett. Eredményeivel a sportág és a magyar sport halhatatlanjai közé emelkedett. A melbourne-i olimpiáról több más magyar olimpikonnal együtt már nem tért haza. Végül Izraelben telepedett le, férjhez ment (két fia született), s ott kapcsolódott be tanárként, edzőként, szövetségi kapitányként a tornasportba. A rendszerváltás után tért haza. Rendkívüli teljesítményéért, kimagasló szakmai munkájáért számos magas nemzetközi és hazai kitüntetésben részesült. Borítókép: Helsinki, 1952. augusztus 3. Az olimpiai bajnok Keleti Ágnes (k), a második helyezett Maria Gorohovszkaja (b) és a harmadik helyezett Korondi Margit tornászok állnak a dobogón a műszabadgyakorlat összetett számának eredményhirdetésén a XV. nyári olimpián. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: MTI Fotó/Magyar Fotó. Azonosító: MTI-FOTO-773703 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Darvas Iván 95!

Csehszlovákiában született orosz anyától, és a magyar szíveket hódította meg. 1943-ban kezdte a színi akadémiát, melynek első évfolyamát háromszor is kijárta. Másodéves sosem lett, kezdetben lustasága, majd életének fordulatai miatt. Sokat kapott Várkonyi Zoltántól: az első lehetőségeket - ő hívta a Művész Színházhoz - és új keresztnevét (hogy Darvas Szilárdtól megkülönböztethető legyen). Így indult útjára 1946-ban a 2007-ben elhunyt színészlegenda, Darvas Iván.

Beomló alagút, eltűnt szerelvények

Omlások nehezítették az 1976. december 31-én átadott észak–déli metrószakasz építését a Nagyvárad és a Deák tér között. Ezen a vonalon fel- és eltűntek egyéb dolgok is.

Búcsúzzunk vidáman 2019-től!

És persze kezdjük ugyanilyen derűsen az új esztendőt. Mutatjuk, mivel készültünk, hogy jó hangulatban teljen az év vége, és ugyanígy közeledjen az újév. Humort minden mennyiségben, és egyéb ikonikus klasszikusokat hozunk, amelyeket mindig szívesen újranézünk, így garantált a kikapcsolódás.

Jankovics Marcellre emlékezünk

Jelekben alkotott – és jelet hagyott. Bebizonyította, hogy a rajzfilm több a gyermeki szórakoztatás műfajánál. Animációjának forrása az álom, a népmesék és az ősi bölcsesség volt.