Keleti Ágnes 100 éves!

„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.

2021.01.09 | olvasási idő: kb. 4 perc


Klein Ágnes néven 1921. január 9-én született Budapesten. Később ő maga magyarosította Keletire nevét. Kislányként az volt az álma, hogy csellista legyen, a sport és a mozgás szeretete miatt végül mégis a tornát választotta.

Keleti Ágnes tornász szabadidejében szívesen csellózik otthonában (MTI Fotó: Szécsényi József)

Már 1938-ban meghívták a válogatott keretbe és 1940-ben megnyerte első bajnoki címét, ám a történelem kettétörte karrierjét. Származása miatt eltiltották a versenyektől, a német megszállás idején csak hamis papírok mentették meg életét. A sportot a második világháború után, huszonnégy évesen kezdhette újra, mikor mások már abbahagyják, de ő soha nem adta fel.

Keleti Ágnes női tornász, olimpikon edz a gerendán, 1952-ben (MTI Fotó: Szécsényi József)

1947 és 1956 között különböző szereken negyvenhatszoros magyar bajnok lett, ebből tízszer egyéni összetett, hétszer csapatbajnok. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot azóta sem Magyarországon. 1948-ban a londoni olimpiára utazó válogatott tagja volt, ám a verseny előtti edzésen, a lengőgyűrűről való leugrásnál megsérült, így nem versenyezhetett. A lelátón ülve nézte végig társai küzdelmét, ahol végül a magyar női tornászcsapat második helyen végzett. Újabb négy évet kellett várnia.

Helsinki, 1952. augusztus 3. Keleti Ágnes bemutatja talajtorna gyakorlatát (MTI Fotó)

Tehetségének, szorgalmának, kitartásának és akaraterejének köszönhetően a XV. nyári olimpián, Helsinkiben végre megmutathatta, mire képes a nemzetközi mezőnyben. Az olimpiák történetében itt rendeztek nők részére először egyéni olimpiai versenyt, így műszabadgyakorlatával (talaj) olimpiai bajnok lett, s felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. Összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet is szerzett. A kéziszer a mai ritmikus sportgimnasztika elődje, akkor még a szertorna keretein belül szervezett versenyen, csak később vált önálló olimpiai szakággá.

Helsinki, a XV. nyári olimpiai játékok aranyérme (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Helsinki bajnoka, a világon mindenütt ismert és elismert sportolónő a Testnevelési Főiskola tanára lett, igaz államvizsgát később, 1954 végén tett. Ezek voltak életének legszebb évei. A tanítás mellett az olimpiára készülve kemény edzésekkel teltek mindennapjai.

Keleti Ágnes, a XVI. nyári olimpiára készülve szabad ülőtartást mutat be a felemáskorláton (MTI Fotó: Komlós Tibor)

1956-ban a XVI. nyári olimpián, Melbourne-ben, 35 évesen jutott fel a csúcsra. A közönség lelkes éljenzése közepette diadalmaskodott, s lett bajnok a kéziszercsapat. Ezenfelül még három egyéni aranyat nyert felemáskorláton, gerendán és kedvenc szerén, a talajon. Egyéni összetettben és csapatban további két ezüstérmet szerzett. Ezzel ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki valaha aranyérmet szerzett. Eredményeivel a sportág és a magyar sport halhatatlanjai közé emelkedett. A melbourne-i olimpiáról több más magyar olimpikonnal együtt már nem tért haza. Végül Izraelben telepedett le, férjhez ment (két fia született), s ott kapcsolódott be tanárként, edzőként, szövetségi kapitányként a tornasportba. A rendszerváltás után tért haza. Rendkívüli teljesítményéért, kimagasló szakmai munkájáért számos magas nemzetközi és hazai kitüntetésben részesült.

Borítókép: Helsinki, 1952. augusztus 3. Az olimpiai bajnok Keleti Ágnes (k), a második helyezett Maria Gorohovszkaja (b) és a harmadik helyezett Korondi Margit tornászok állnak a dobogón a műszabadgyakorlat összetett számának eredményhirdetésén a XV. nyári olimpián. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: MTI Fotó/Magyar Fotó. Azonosító: MTI-FOTO-773703

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Százötven éves a Magyar Meteorológiai Szolgálat

1870. április 8-án írta alá I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapításáról szóló rendeletet.

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.