Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.

2020.03.23 | olvasási idő: kb. 5 perc


Édesapja csőd közelébe került kőedénygyárát 1863-ban vette át egyik testvérével, de egy év múlva már egyedül igazgatta az üzemet. Olcsó nyersanyag után kutatott, felvásárolta a Pécs környékén található agyaglelőhelyeket. Az üzemben kiégetett agyagból (terrakotta) készítettek dísztárgyakat és edényeket.

A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra épületei, 19. századi grafika

A pécsi gyár Zsolnay Vilmos vezetése alatt vált világhírűvé. Ő találta fel a porcelánfajanszot és az épületdíszítésre használt fagyálló pirogránitot, amely többek között a budapesti Országháznak, a Mátyás-templomnak, a kőbányai Szent László-templomnak, a Magyar Nemzeti Banknak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Nagyvásárcsarnoknak, az Állatkertnek és a Szent Gellért fürdőnek is jellegzetes, semmi mással össze nem téveszthető ékessége.

Zsolnay Vilmos portréja

Minden idejét a gyártásra fordította, kémiai kísérleteket folytatott, tervezőként neves képzőművészeket foglalkoztatott. A bécsi világkiállításon (1873) érte el első sikereit, a király Ferenc József-renddel tüntette ki. Az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be az elefántcsont színű fajanszot. Művei elnyerték a Grand Prix-t, a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Világszerte megnövekedett a kereslet a Zsolnay-termékek iránt. A gyár 1884-től nagy mennyiségben készített épületdíszítő kerámiát és mázakkal színezett, fagyálló pirogránitot.

A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Zsolnay-kerámiákkal fedett tetőzete a fiatoronnyal

A gyár 1893-tól elsőként alkalmazta az eozinnak nevezett mázt. A fémes fényű, színjátszó vagy matt kerámiamáz elnevezése a görög mitológia hajnal-istennője, Éósz nevéből ered. A technika arab közvetítéssel a középkorban jutott el Európába, de idővel elfelejtődött. Zsolnay Vilmos – Petrik Lajos és Wartha Vince segítségével – találta meg a régi eljárás nyitját, és a korban diadalútját járó szecessziós stílusban készített termékei világhírűvé tették. Az 1896-os millenniumi kiállításon az uralkodó a Ferenc József-rend II. fokozatával tüntette ki, Pécs pedig díszpolgárává választotta.

Eozin szökőkút a Tettyén

Makacs betegség tört rá, orvosai pihenést javasoltak, de a közelgő 1900. évi párizsi világkiállítás miatt folytatta a megfeszített munkát. Meghűlt, tüdőgyulladást kapott, meghalt. Hamvai a gyára szomszédságában épített mauzóleumban nyugszanak.

Zsolnay Vilmos síremléke a pécsi Zsolnay-mauzóleumban

Halála után hét évvel Pécs városa emlékművet állíttatott neki, amelyet 2007-ben újraavattak. 2012-ben a Zsolnay család és a porcelánmanufaktúra történetét bemutató kiállítás nyílt a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. A Zsolnay-porcelán és -kerámia 2014-ben bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Borítókép: Pécs, 1978. augusztus 29. Az irgalmasrendi templom előtt álló Zsolnay-kút a Széchenyi téren. A háttérben Gázi Kászim pasa dzsámija. MTI Fotó: Branstetter Sándor, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-1888012


További cikkek:

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Óbudai Danubia Zenekar online műsorai

Az MTVA és a Óbudai Danubia Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Óbudai Danubia Zenekar felvételei.

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.