Kerámia és országkép

Százhúsz esztendeje, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos keramikusművész, gyáros, akinek munkássága az ország emblematikus épületeivel is szorosan összekapcsolódott, termékei hungarikummá váltak.

Karakter

2020.03.23 | olvasási idő: kb. 5 perc


Édesapja csőd közelébe került kőedénygyárát 1863-ban vette át egyik testvérével, de egy év múlva már egyedül igazgatta az üzemet. Olcsó nyersanyag után kutatott, felvásárolta a Pécs környékén található agyaglelőhelyeket. Az üzemben kiégetett agyagból (terrakotta) készítettek dísztárgyakat és edényeket.
A Zsolnay Keménycserép Manufaktúra épületei, 19. századi grafika (MTI Foto: Jászai Csaba)
A pécsi gyár Zsolnay Vilmos vezetése alatt vált világhírűvé. Ő találta fel a porcelánfajanszot és az épületdíszítésre használt fagyálló pirogránitot, amely többek között a budapesti Országháznak, a Mátyás-templomnak, a kőbányai Szent László-templomnak, a Magyar Nemzeti Banknak, az Iparművészeti Múzeumnak, a Nagyvásárcsarnoknak, az Állatkertnek és a Szent Gellért fürdőnek is jellegzetes, semmi mással össze nem téveszthető ékessége.
Zsolnay Vilmos portréja (MTI Foto: Ráffael Csaba)
Minden idejét a gyártásra fordította, kémiai kísérleteket folytatott, tervezőként neves képzőművészeket foglalkoztatott. A bécsi világkiállításon (1873) érte el első sikereit, a király Ferenc József-renddel tüntette ki. Az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be az elefántcsont színű fajanszot. Művei elnyerték a Grand Prix-t, a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. Világszerte megnövekedett a kereslet a Zsolnay-termékek iránt. A gyár 1884-től nagy mennyiségben készített épületdíszítő kerámiát és mázakkal színezett, fagyálló pirogránitot.
A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Zsolnay-kerámiákkal fedett tetőzete a fiatoronnyal (MTI Foto: Lajos György)
A gyár 1893-tól elsőként alkalmazta az eozinnak nevezett mázt. A fémes fényű, színjátszó vagy matt kerámiamáz elnevezése a görög mitológia hajnal-istennője, Éósz nevéből ered. A technika arab közvetítéssel a középkorban jutott el Európába, de idővel elfelejtődött. Zsolnay Vilmos – Petrik Lajos és Wartha Vince segítségével – találta meg a régi eljárás nyitját, és a korban diadalútját járó szecessziós stílusban készített termékei világhírűvé tették. Az 1896-os millenniumi kiállításon az uralkodó a Ferenc József-rend II. fokozatával tüntette ki, Pécs pedig díszpolgárává választotta.
Eozin szökőkút a Tettyén (MTI Foto: Bodnár László)
Makacs betegség tört rá, orvosai pihenést javasoltak, de a közelgő 1900. évi párizsi világkiállítás miatt folytatta a megfeszített munkát. Meghűlt, tüdőgyulladást kapott, meghalt. Hamvai a gyára szomszédságában épített mauzóleumban nyugszanak.
Zsolnay Vilmos síremléke a pécsi Zsolnay-mauzóleumban (MTI Foto: Kálmándy Ferenc)
Halála után hét évvel Pécs városa emlékművet állíttatott neki, amelyet 2007-ben újraavattak. 2012-ben a Zsolnay család és a porcelánmanufaktúra történetét bemutató kiállítás nyílt a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. A Zsolnay-porcelán és -kerámia 2014-ben bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. Borítókép: Pécs, 1978. augusztus 29. Az irgalmasrendi templom előtt álló Zsolnay-kút a Széchenyi téren. A háttérben Gázi Kászim pasa dzsámija. MTI Fotó: Branstetter Sándor, tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-1888012
További cikkek:

Sopron – a leghűségesebb város

Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.

Bajor Gizi rejtélyes halála

A legendás színésznő halálát máig titkok övezik. Egy elborult elméjű férj, öngyilkosság vagy összeesküvés állt a háttérben?

Hobbyjuk a csillagos ég

A XX. század hatvanas évei az űrkutatás egyik aranykorát jelentették. De vajon mit jelentett ez az akkori Magyarországon a hétköznapokban, a vasfüggöny mögött, a hiánygazdaság kellős közepén? Ezt a világot mutatja be a fél évszázaddal ezelőtt készült Hobbym: a csillagos ég című dokumentumfilm.

Koponyák és bordák a Rádióarchívumban

Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!