„Minden úgy történt, ahogy szerettem volna…”

Megingathatatlanul hitt benne, hogy operaénekesnő lesz. A világ számos operaszínpadán énekelt főszerepet a születésnapját ünneplő Kossuth-díjas művész, Kincses Veronika.

Karakter

2023.09.08 | olvasási idő: kb. 3 perc


Gyermekkorában unalmában kezdett játszani nagyszülei zongoráján, családja ekkor jött rá, hogy jó hallása van, érdemes zeneiskolába íratni. Tízévesen felvették a Magyar Rádió Gyermekkórusába, melyet nagyon szeretett. Két gyerekoperában is szólószerepet kapott, ekkor határozta el, hogy felnőttkorában ez lesz a hivatása. Elvégezte a Konzervatóriumot, és 1968-ban indult a Ki mit tud?-on – amit meg is nyert –, majd felvették a Zeneakadémiára. Leginkább édesapja biztatta, annyiszor mondta neki, hogy énekeljen, mert tehetséges, hogy végül Veronika is hinni kezdett magában.

Cso-cso-szán, a gésa szerepében A Pillangókisasszonyban 1983-ban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

1973-tól a Magyar Állami Operaház magánénekese lett, ahol csakhamar vezető lírai szopránná vált. Kiemelkedő sikereket Verdi- és Puccini-hősnők megformálásával ért el, leghíresebb szerepei: Mimi (Puccini: Bohémélet), Cso-cso szan (Puccini: Pillangókisasszony), Zerlina és Donna Elvira (Mozart: Don Giovanni). Számos teljes operát rögzítő lemezen énekelt főszerepet mind magyar, mind külföldi hanglemezcégek felkérésére. Az operán túl még sokféle műfajt kipróbált: énekelt Presser-dalt, operettet és olasz világslágert is.

Melis Györggyel és Takács Klárával az Operaház színpadán (MTI Fotó: Wéber Lajos)

Kincses Veronika számára azonban magánélete mindig előrébb való volt hivatásánál. Férje, Vajda József fagottművész volt, fia Vajda Gergely karmester. Egy alkalomtól eltekintve – amikor 8 hónapig Rómában tanult, itthon hagyva kisfiát ­– nem kerülhetett családja elé a munkája: 

„Amikor bekerültem az operaházba, rögtön láttam egy-két kolléganőt, akik nagy sztárok voltak, csak a színháznak éltek, mindenük volt az opera, az éneklés. Aztán elkezdtek kifelé menni a pályáról, borzalmasan viselték és tulajdonképpen mindegyik fájdalommal ment el. Akkor elhatároztam, nem akarok így járni, nem akarom az egész életemet csak ennek a pályának szentelni.” 

1980-ban Kossuth-díjat kapott, 1997-ben pedig a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjául választották a művésznőt. A csodálatos hangú énekes 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézete ének tanszékének alapító professzora volt, 2009 óta pedig a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja.

1980-ban Kossuth-díjas lett (MTI Fotó: Urbán Nándor)

„Végülis az életem szép és kerek, mert minden úgy történt, ahogy szerettem volna. Ami még történhetett volna az biztos azért nem úgy történt, mert nem úgy volt megírva. Én ettől a pályától nagyon sok örömet kaptam, főleg azt, hogy a közönség szeret. Tudom ezek közhelyek, de tényleg szeret, mert egyszerűen érzem a sugárzást és ez borzasztó erőt ad. Szóval nem hiába dolgoztam.”

Kincses Veronikát az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n az Örökös tagság című riportfilmsorozatban, az Zenés TV Színház: Angelica nővér operafilmben, illetve szeptember 10-én a Zenés TV Színház: Féltékenység – balgaság című műsorban láthatják. Tartsanak velünk!

Borítókép: Kincses Veronika MTI Fotó, Készítette: Horváth Éva Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-881269

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 327 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Aki több mint ötven éve nekünk írja a dalt

Születésnapján köszöntjük a Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zenészt-zeneszerzőt, Presser Gábort!

A tánc és az autók szerelmese

A magyar revütánc koronázatlan királynőjét, Medveczky Ilonát köszöntjük!

„A legfeketébb hangú fehér énekes”

Bill kapitány 1948. november 8-án Deák Gyulaként látta meg a napvilágot Budapesten. Isten éltesse a bluesénekest!

How do you do-do… Magának dúdolom…

Hétévesen fejből zongorázta Bach műveit, a muzsikus zseni a megélhetésért mégis banktisztviselőként volt kénytelen dolgozni, míg be nem futott a zenei pályán, ahol nem volt megállás: forradalmasította az operettet a 130 éve született Ábrahám Pál zeneszerző és karmester.