Klasszikus zenész helyett életművész

Ma lenne 85 éves a vibráló egyéniségű énekes, előadóművész és humorista, Koós János, akinek sokáig az szerepelt névjegykártyáján: életművész.

Karakter

2022.11.20 | olvasási idő: kb. 3 perc


A székely származású művész Kupsa Jánosként született, és négyéves korában költözött szüleivel Gyergyószárhegyről Miskolcra. Gyermekkorától zenésznek készült, bár édesapja ezt ellenezte. Végül nem az atyai szigor térítette le a klasszikus zenészi pályáról, hanem Marton Frigyes rendező, aki nyomban felismerte az ifjú énekhangjában rejlő lehetőségeket. A Zeneművészeti Főiskola oboaszakos végzőseként ugyanis először a Főiskola gólyabálján lépett színpadra Vico Torriani svájci énekest parodizálva, és előadása nemcsak a közönséget bűvölte el, hanem a Jászai Mari-díjas rendezőt is. 

Koós János 1972-ben (MTI Fotó: Bara István)

A fiatal zenész azonban „nem akarta elhagyni Mozartot” az éneklés kedvéért, ezért először visszautasította a rendező felkérését, hogy vegyen részt a Zeneakadémia karácsonyi műsorában. A felkínált gázsi azonban túl nagy kísértést jelentett a kezdő zenész számára. Az igazi meglepetés a fellépés előtt következett, melyről a művész így mesélt egyszer: „Mikor megyek be, akkor láttam, hogy a nevem nincs kiírva, csak valami Koós Jánosé. Marton Frigyes erre mondta, hogy ez pedig én vagyok, hiszen azzal a névvel, hogy Kupsa, nem lehet senki táncdalénekes.”

Az 1968-as Táncdalfesztivál döntőjében (MTI Fotó: Keleti Éva)

1960-tól fokozatosan ívelt fel táncdalénekesi karrierje, ő azonban vissza akart térni a komolyzene világába. Főiskolai vizsgakoncertjére készülve felújíttatta hangszerét, amit a kocsijából elloptak. Talán a sors akarta, hogy Koós János klasszikus zenész helyett azzá a sokoldalú művésszé váljon, akinek ismerte és szerette a közönség. Az 1968-as és az 1969-es Táncdalfesztivál győzteseként vált széles körben híressé, emellett vállalt filmszerepeket, és később párosuk Hofi Géza humoristával legendássá lett. Kovács Katival kiegészülve hárman alkották a zenés paródia első trióját. Bár Koós János elsősorban énekes volt, humoristaként is legalább akkora sikereket ért el. Rövid ideig a Mikroszkóp Színpad társulatának is tagja volt az 1980-as évek első felében, és közeli barátságot ápolt Bajor Imrével. 

A Hogy volt?! című műsorban 2018-ban (MTI Fotó: Zih Zsolt)

Sikerei ellenére Koós János mindig új kihívásokat keresett: megpróbálkozott például a karmesterséggel, illetve 1999-től televíziós szórakoztató műsorokat vezetett. Énektehetségét számos díjjal elismerték, de talán kevéssé ismert, hogy remekül rajzolt. Egyik kedves elfoglaltsága volt a karikatúrarajzolás. A bohém örökifjú művészt, aki többek közt a balatoni vitorlázás és a futball szerelmese is volt, 2019-ben a Farkasréti Temetőben helyezték örök nyugalomra, ám hangja és örökzöld slágerei, mint a Mondjátok meg Máriának, a Nem vagyok teljesen őrült, a Sír a telefon és a Kislány a zongoránál mindig velünk maradnak. 

A Balatonon 1969-ben (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

Koós Jánosra az MTVA Archívum m3.hu online csatornáján ma a Nótás kedvű volt az apám… című műsorral emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Koós János énekes, humorista MTI Fotó, Készítette: Hámor Szabolcs Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-914382

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 321 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

„Turay Ida a bizonyosság arra, hogy a múlás nem elmúlás”

Mindenki Dusikája igazi mozisztár volt, szinte nem készült olyan magyar film a 30-as években, amiben ne szerepelt volna.

„Éjjel az omnibusz tetején…”

Először Franciaországban, majd Kratochvill János vendéglősnek köszönhetően több európai nagyváros után Pesten indult el a 8-14 személy szállítására alkalmas társaskocsi, az omnibusz.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.

Pannonhalma

Huszonöt esztendeje, 1996. december 11-én került fel az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete az UNESCO kulturális világörökségek listájára.