Kosarat kaptunk

Ma már annyira természetes, hogy bele sem gondolunk: nem volt mindig így. A hazai önkiszolgáló boltok térhódítása az 1950-es évek második felére tehető. Az élelmiszert és napi cikkeket forgalmazó boltok nyitották a sort.

2020.10.26 | olvasási idő: kb. 3 perc


Sorban állás a pultnál, majd a cetlivel a kasszánál, aztán a blokkal vissza a kért áruért. A nagyobb üzletekben egykor így nézett ki a vásárlás. A vevő többnyire nem fért hozzá az áhított portékához – közte állt a vitrin vagy a pult, no meg egy eladó. Kérnie kellett: előbb-utóbb kiszolgálták, de valamelyest ki volt szolgáltatva az eladónak. Az önkiszolgáló üzletek hazai elterjedését az 1950-es évek második felétől a megfelelő árualap tette lehetővé.

A Divatcsarnokban a gyerekek számára is megnyílt az önkiszolgáló osztály (1956) (MTI Foto: Bara István)

A szabadpolcos rendszert a Csemege Kereskedelmi Vállalat vezette be. Az 1952-ben alapított, élelmiszert és napi cikkeket forgalmazó cég 27 fővárosi ABC- és 18 Csemege áruházával, valamint 27 vidéki városban, illetve a Balaton körül létesített üzlethálózatával a piac meghatározó hazai vállalatai közé tartozott. A rendszerváltást követő, 1991. évi privatizáció után Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. néven működött, majd beolvadt az új kereskedelmi láncokba.

Új önkiszolgáló Csemege bolt nyílt Budapesten, a Damjanich és Nefelejcs utca sarkán (1959) (MTI Foto: Bojár Sándor)

Mindent a szemnek, de a kéznek is! Az önkiszolgáló üzletek lehetőséget biztosítottak az áru alaposabb szemrevételezésére. Ezért szükségessé vált az áruk biztonságos, „fogás- és vevőálló” csomagolása és a tájékozódást segítő feliratozása. A kimért termékek mellett megjelentek az egységcsomagok, ami elősegítette a hazai csomagolástechnológia fejlődését, bár komoly hiányosságok egészen a rendszerváltásig maradtak ezen a téren. (Pl. a műanyag fóliában értékesített friss tej szivárgásmentességét évtizedek alatt sem sikerült elérni.)

A KÖZÉRT önkiszolgáló boltjának munkatársa a kirakatrácsot nyitja a XIV. kerületben (1957) (MTI Foto: Mikó LÁszló)

A hazai közellátás egyik „zászlóshajója” az 1948-ban négy társszervezetből alakult Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt., a KÖZÉRT sem akart lemaradni. Az alapításakor 358 budapesti és 31 vidéki bolttal rendelkező hálózat a fővárosban és vidéken is sorra nyitotta az önkiszolgáló egységeket. Ezekben az üzletekben vezették be az újdonságnak számító bolti kosarat, melynek létezett vesszőből fonott, bevonatos fémdrót, illetve műanyag változata is.

Vásárlók kosárral a kézben Baktalórántházán, az újonnan nyílt szövetkezeti önkiszolgáló boltban (1959) (MTI Foto: Bajkor József)

Az önkiszolgáló üzletek a főváros és a megyeszékhelyek után idővel a kisvárosokban és a községekben is megjelentek, amit az is elősegített, hogy az ötvenes évek elején a falvak ellátását a területi alapon szervezett földműves-szövetkezetek, az ÁFÉSZ-ek jogelődei látták el. 1957-ben csaknem 13 ezer bolt és telep működött ebben a formában, míg alig öt esztendő múltán már 14500 egység. 1968-ban a földműves szövetkezet elnevezés Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetre (ÁFÉSZ) változott.

Borítókép: Budapest, 1955. július 27. Egy vásárló pénzt rak a kasszába egy budapesti Csemegeboltban, ahol önkiszolgáló rendszert vezettek be. Készítette: Bartal Ferenc. Azonosító: MTI-FOTO-784794

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Tujázás, avagy a hétköznapok akrobatái

Először szurtos utcagyerekek utaztak a villamoskocsik ütközőin, később meglett emberek lógtak fürtökben a tömött szerelvényeken.

Darvas Iván 95!

Csehszlovákiában született orosz anyától, és a magyar szíveket hódította meg. 1943-ban kezdte a színi akadémiát, melynek első évfolyamát háromszor is kijárta. Másodéves sosem lett, kezdetben lustasága, majd életének fordulatai miatt. Sokat kapott Várkonyi Zoltántól: az első lehetőségeket - ő hívta a Művész Színházhoz - és új keresztnevét (hogy Darvas Szilárdtól megkülönböztethető legyen). Így indult útjára 1946-ban a 2007-ben elhunyt színészlegenda, Darvas Iván.