Egy titkokat hordozó arc

Az 1943-ban Gávavencsellőn született, de a közeli Rózsástanyán nevelkedett művész maga sem tudta megfogalmazni, miért éppen a színészetet választotta. Végzős gimnazistaként csak egy érzés formálódott benne, hogy sikerülhet. Első alkalommal késve adta be jelentkezését a Színművészeti Főiskolára, így egy évig mezőgazdasági munkát végzett. Ha a felvételije másodszorra nem lett volna sikeres, valószínűleg saját ösztönszerű földszeretetét és ősei nyomát követve a mezőgazdaságban dolgozott volna. A főiskolai évek azonban új távlatokat nyitottak az ifjú színész szakmai és magánéletében is. Ez idő tájt indult be filmes karrierje, és összekötötték életüket Drahota Andrea színművésszel is, akivel társak voltak a művész 2005-ben bekövetkezett haláláig. A pár Gaál István nemzetközi elismeréseket is begyűjtött filmje, a Sodrásban forgatásán ismerkedett meg egymással 1964-ben. 

Kozák András színházi pályája mindvégig feleségéével párhuzamosan haladva Szolnokon indult, ezután 25 évig a Thália Színház tagja volt. Ezt követte a Nemzeti és végül a székesfehérvári Vörösmarty Színház, ahol művészeti vezetőként a rendezésbe is belekóstolva az operettől az orosz drámákon át Shakespeare komédiáiig számos műfajban kipróbálhatta magát. Kiemelkedő színpadi alakításai voltak többek között: Balázs Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélküljében, a Mester Bulgakov A Mester és Margaritájában, Claudius Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztetőben, Kopjáss István a Rokonokban, Lőrinc barát a Rómeó és Júliában, Albert herceg A hattyú című Molnár Ferenc-darabban és Fejedelem a Csongor és Tündében. 

Kozák András számára a szerepformálás több volt, mint játék, amelyről így nyilatkozott egyszer: „A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kell tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma.”

Tordy Géza szerint „külön kincs volt az arca, az ember úgy érezte, titkokat hordoz...”. Ugyanakkor a korábbi teatralitást mellőzve egy új játékmódot képviselt, halk, visszafogott, elmélyültséget sejtető beszédstílussal és kevés gesztussal dolgozva. Kisugárzása és nyilvánvaló tehetsége mellett ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy mind a vásznon, mind televíziós produkciókban gyakran foglalkoztatott színész lett. Első főszerepe Jancsó Miklós Így jöttem című filmjében volt, amit számos Jancsó-produkció követett még, mint például a Szegénylegények vagy a Fényes szelek. A televízió pedig sok egyéb mellett olyan nagysikerű irodalmi adaptációkban foglalkoztatta, mint Móricz Zsigmond Pillangója, Jókai És mégis mozog a Föld című regényfeldolgozása és az Eötvös József műve nyomán készült A falu jegyzője. Kozák András népszerű sorozatokban is felbukkant, mint a Linda és a Kisváros. 

A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas művész 60. születésnapján így nyilatkozott pályájáról: “Boldog vagyok, és hálát adok az Istennek, hogy olyan korban dolgozhattam és lettem színész, amikor nagyon jó volt a magyar színház, és akkor voltam filmszínész, úgymond, amikor európai hírű volt a magyar filmgyártás”.

Kozák Andrásra az MTVA Archívum online csatornáján, az m3.hu-n a Pillangó című UHD-restaurált filmmel, a Mestersége színész neki szentelt epizódjával, valamint 2023. február 24-én a Mario és a varázsló című színházi felvétellel emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Kozák András és Balogh Erika MTI Fotó, Készítette: Benkő Imre Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-891792

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.