Krencsey Marianne - az ötvenes-hatvanas évek ragyogó csillaga

Nem a párt éppen illetékes elvtársának kénye-kedve, hanem a közönség szeretete emelte a magasba.

Karakter

2021.07.09 | olvasási idő: kb. 3 perc


Krencsey Marianne 1931. július 9-én született Rákoscsabán. Kislányként sem akart színésznő lenni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán folytatta tanulmányait. A főiskolás hallgatóra Mészöly Dezső, a Liliomfi (1954) dramaturgja hívta fel Makk Károly rendező figyelmét, aki nyomban szerződtette Mariska szerepére Darvas Iván és Dajka Magit mellé.

Krencsey Marianne és Darvas Iván színművész, Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr a Liliomfi forgatásán (MTI Fotó: Gink Károly)

A mesteri módon megalkotott vígjáték óriási sikert aratott. A szerelmesek bohóságai, a felhőtlen vidámság, a háttérben akkor még valóban biedermeiernek látszó balatoni táj csaknem két órára feledtette a diktatúra sivár és félelemmel teli mindennapjait. Krencsey Marianne mintegy harminc filmben szerepelt, többségüket még ma is sugározzák a televíziós csatornák: Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, Gábor diák, Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival.

Darvas Ivánnal a Liliomfi forgatásán (MTI Fotó: Gink Károly)

A II. világháború utáni időszak első igazi csillaga volt, szinte minden nagy nemzetközi filmfesztiválra meghívták. A Magyar Televízió nagy sikerű sorozatában, A Tenkes kapitányában a nyafka Amália grófnét alakította. A rendezői oklevelet is megszerezte, 1956-ban a budapesti József Attila Színházban Prosper Mérimée A művésznő hintaja című egyfelvonásosát állította színpadra.

Bitskey Tiborral William Shakespeare A makrancos hölgy című vígjátékának próbáján (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Színpadi pályája a Vígszínházban indult, Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, majd 1963-tól 1966-ig a József Attila Színház tagja volt. Sikert sikerre halmozott, 1966-ban mégis kénytelen volt elhagyni az országot. Harmadik, orvos férjével nehezen hozták meg a döntést, de feljelentették és besúgásra akarták kényszeríteni őket.

Szereptanulás főzőcskézés közben (MTI Fotó: Tormai Andor)

Távollétükben két-két év letöltendő börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket. New Yorkban telepedtek le. „Amikor az ember kiszakad a világból, olyan, mintha felnőtt korában újszülötté válna” – fogalmazott 2007-ben, egyik hazalátogatása alkalmából. Egy percig sem gondolt arra, hogy Amerikában színésznőként keresse a kenyerét.

Mensáros Lászlóval filmforgatás közben (MTI Fotó: Zinner Erzsébet)

Irodalmi esteket szervezett, tevékeny szerepet vállalt újdonsült barátnője, Karády Katalin tengerentúli megismertetésében. Az 1970-ben létrehozott New York-i Fészek Klub egyik alapítója volt, és 1993-ban az ő vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2016 márciusában hunyt el New Yorkban, a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.

Borítókép: 1964. május 15. Krencsey Marianne színésznő. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-847088

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

„Nem tudnék létezni, ha nem játszhatnék”

Ma is rengetegen rajonganak a kellemes orgánumú, sármos, 75. születésnapját ünneplő Lukács Sándorért, akit az m3.hu műsorválogatással is köszönt.

Tél és tavasz küzdelme

A farsang hagyományokban gazdag ünnepségsorozat, amely vízkereszt napjától húshagyókeddig, azaz a húsvétot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart.

Kossuth híd – átkelő tíz évre

A II. világháborúban a németek felrobbantották a budapesti Duna-hidakat, az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth és a Batthyány teret kötötte össze. 1946-tól 1956-ig működött, 1960-ban lebontották.

Repülés határok között

Jó fél évszázada ért véget a hazai menetrend szerinti belföldi légi járatok kora. Egykor gyorsan és megfizethető áron lehetett velük eljutni az ország egyik részéből a másikba.