Latyi, a kedvenc, aki Puskással is bolondozott

Mindenki ismerte, ő pedig mindent tudott a szórakoztatásról. Táncolt, énekelt, nevettetett és meghatott, belopta magát az emberek szívébe a XX. század legnépszerűbb magyar komikusa.

Karakter

2022.11.24 | olvasási idő: kb. 4 perc


Színészdinasztiából származott, a családban tehetséges és színpadra termett szülők, nagyszülők, nagybácsik is a világot jelentő deszkákat választották, mégis az idén 120 éve, 1902-ben született Kálmán lett családja legnépszerűbb és legeredetibb művésze. Közel kétszáz évvel ezelőtt, a magyar színjátszás hőskorában dédapja, a tenor énekhangú Latabár Endre a jogi tanulmányait cserélte a színpadra, amikor beállt Kilényi Dávid társulatába, később maga is elismert színigazgató lett, társulatába tartozott Déryné is, aki naplójában elismeréssel említi a neves dinasztialapítót. Nagyapja, Latabár Kálmán Árpád a Nemzeti Színház tagja volt, apja, idősebb Latabár Árpád pedig a Király Színház kedvence. Kevesen tudják, hogy a közönség őt kezdte el először Latyinak nevezni. 

Kálmán, az ország Latyija, a széles palettájú komikus, a clown, az operettszínpadok kedvence mindig tudta, hogyan kell a közönséghez szólni. Művészetével azt képviselte és igazolta, hogy az igazi komikusnak drámai erővel is rendelkeznie kell, és a könnyű műfaj mögött kemény munka rejlik.

A két Latyi: közös szereplés az édesapával a Csárdáskirálynőben (MTI Fotó)

Latabár Kálmán és mindössze két nap híján egy esztendővel fiatalabb öccse, ifjabb Latabár Árpád szülei egykor Kövessy Albert kecskeméti székhelyű társulatába tartoztak. Édesanyja, Deutsch Honor később az Operaház szólamvezető karénekese lett, a tizenéves Kálmán és Árpád többször statisztáltak is az Operában. Nehezebb időkben a fiúk saját maguk által barkácsolt fafaragványokat is árultak a piacon keresetkiegészítésként. Akár a dinasztia csepűrágó ősei, a Latabár fivérek is sok színpadon megfordultak. Latabár Kálmán Esztergomban tanult, majd Egerben debütált színészként, táncos-komikusként a Várszínházhoz, majd az Operettszínházhoz került. A pesti Moulin Rouge revüjében óriási sikerrel léptek fel együtt a fivérek, az 1920-as, 1930-as évek fordulóján pedig évekig járták a világot fellépéseikkel, még a Bulla Elmát is felfedező, legendás Max Reinhardt színházában is felléptek, aki el volt tőlük ragadtatva. Az európai nagyvárosokon kívül dél-afrikai színpadokon is szerepeltek, gyakran Buster Keatonhoz és Charlie Chaplinhez hasonlították őket. Groteszk kettősük leginkább az amerikai vaudeville sztár Marx testvérek, főként Groucho és Chico jelenségével rokonítható. A két jellegzetes figurából álló duó jelensége a svéd Zoro és Huru és az amerikai Stan és Pan személyében is megjelent az 1920-as években, a svéd párost a Latabár fivérek is parodizálták színpadon.

Testvérével, Árpáddal a Budapest Varieté kabaréjában (MTI Fotó: Tormai Andor)

Később is gyakran előfordult, hogy világsztárokhoz mérték a remek tánctudását gyakorta kamatoztató Latabár Kálmánt, amikor a géppuskalábú magyar Fred Astaire-ként kezdték emlegetni. Ő azonban a mi magyar Latyink volt: humorával és sokoldalúságával egyedi szín színházi életünkben. Külföldi turnéik után a Latabárokat hazavonzotta az itthoni zenés színpad, és színháztörténeti csemegeként 1933-ban a Bolondóra című előadásban apjukkal együtt léphettek fel. Legendás színpadi hármasuk, melynek a mindenki által ismert rokonság adott különös bájt, az 1945-ben bemutatott Csárdáskirálynő előadásban is megismétlődött. Kálmán később apja több korábbi szerepét is eljátszotta. Karaktereit precízen, a legnagyobb részletességgel dolgozta ki és gyakorolta be, rögtönzöttnek ható előadása azonban játszi könnyedséggel jutott el a nézők szívéhez, akiknek számtalan emlékezetes szerepben bizonyított. Van, akinek Bóni grófként, másnak Mujkóként, Nyegusként, Menelaoszként, A denevér Frosch börtönőreként vagy a televíziós szenesemberként feledhetetlen a Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész. Az egyik Rátonyi Róbert mesélte anekdota szerint előfordult, hogy az aktuális zenés darab szövegkönyvében Latyi jeleneténél csupán annyi szerepelt, hogy „bejön és jókat mond”. Jelensége ötvözte a verbális humort az egyedi arcmimikával, hanghordozással és a jellegzetes, gyakran akrobatikus mozgással. Sokszor pont ezt a senkivel és semmivel össze nem hasonlítható önazonosságát rótták fel neki a kritikusok, ám szavaik sem a közönség szeretetét, sem az utókor elismerését nem befolyásolták. Komédiázása olyannak hatott, mintha a klasszikus commedia dell’arte közvetlen folytatása volna.

Németh Marikával és Bilicsi Tivadarral a Palotaszálló című operettben (MTI Fotó)

A színészdinasztia színész sarja kicsit sem meglepő módon a feleségét is a színházban ismerte meg. Ám nem úgy, ahogy gondolják. A családi hagyományoktól elérően végül nem színésznőt vett nőül, hanem a nézőtér soraiban ülő ifjú Walter Kató keltette fel a figyelmét, akit családjával együtt építész édesapja és Latabár Kálmán közös jóbarátja, Kolozsvári Andor (olyan filmek forgatókönyvírója, mint a Sportszerelem, az Egy csók és más semmi, a Katyi, később a Gerolsteini kaland vagy a tévés Csudapest) invitált az előadásra. Ha igaz a szintén filmbe illő történet, Latabár Kálmán már aznap este együtt vacsorázott a családdal, és utána azonnal megkérte a lányuk kezét. Kálmán fiuk és táncos Kati lányuk is édesapjuk hivatását követte, és így tettek az unokák közül is többen. Ahogyan az 1930-as évek elején együtt játszott a három Latabár, Latabár Kálmánnak is megadta a sors, hogy élete utolsó éveiben fiával együtt játsszon a Lili című operettben. Mindene volt a családja, ám otthon is folyton gyakorolt, a részletkidolgozásokon mesterkedett, ötleteit állítólag legszívesebben a család bejárónőjén tesztelte. Ha neki tetszett, és ült a poén, ki lehetett próbálni az előadáson, élőben is.

Honthy Hannával a Havasi kürt című operettben (MTI Fotó)

„Csiribiri, csiribiri, kék dolmány” – éneklik Pixi és Mixi gróf szerepében a Latabár fivérek Mészáros Ágival kiegészülve a Mágnás Miska 1948-as filmváltozatában. Latyi ekkorra már valódi filmcsillag is. Sztárrá válása nyomon követhető filmes pályája alakulásában. Az előző évtizedben még humoros mellékszereplők, az 1940-es években már jelentős figurák sorát kelti életre a vásznon. Kétbalkezes betörő a Szerencsés flótás című filmben, nagyságos úrral szerepet cserélő komornyik a Zenélő malom című Lili bárónő-filmváltozatban, sőt kifejezetten neki is írnak filmeket (Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál, Afrikai vőlegény), neve mágnesként vonzza a mozinézőket. Később emlékezetes alakítást nyújt a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, az Állami Áruház, a Micsoda éjszaka vagy a Nem ér a nevem című filmekben is. A Fel a fejjel! című film Peti bohócának egyszerre líraian megható és humoros karaktere is óhatatlanul eszünkbe juthat több mint négy évtizeddel később Roberto Benigni Az élet szép című olasz filmje kapcsán.

Az Egy szoknya egy nadrág című film plakátján (MTI Fotó: Pelbárt János reprodukciója)

A Mágnás Miska grófi testvérpárját bohócok képében pár évvel később Pixi és Mixi a cirkuszban címmel rövidfilmen is életre kelti Keleti Márton. Nem ez az első eset, hogy a jó szimatú rendező újra és újra fantáziát lát a Latabárokban. Még 1943-ban hatalmas sikert ért el az a Pintér Zoltán színpadi műve alapján készült széria, amely Latyi Matyi címen hódította meg a gyerekek (többek között a kis Tordy Géza) szívét. A Film Színház Irodalom című folyóirat januári száma számolt be arról, hogy az előadást még Anna főhercegnő és gyermekei is megnézték. A történetben a furfangos cukrászinas Kálmán, az öreg cukrászmester apja, idősebb Árpád volt, a cukrászinas történeteinek Békeffi István által versbe szedett további epizódjai pedig az elkövetkezendő öt esztendőben is folytatódtak. A Latyi Matyi szerep népszerűségéhez adalék, hogy Dr. Weninger Antal orvos, orvosi szakíró, az első magyar jógakönyv szerzője a lámpalázról szóló írásában is megemlíti, hogy „a színész úgy lesz úrrá elfogódottsága felett, ha tökéletesen elbújik az alakítandó egyéniségbe, megszökik önmagától és csak Hamlet vagy Latyi-Matyi, a furfangos cukrászinas.” 

Latyi és Puskás találkozása (MTI Fotó: Molnár Edit)

Latyi élő legenda volt, és akár úgy is tekinthetjük, hogy az egyik első színész, akire egy teljes, manapság igen gyakori, úgynevezett merchandising projekt, azaz olyan arculati árukapcsolási terv épült, amelynek során egy kulturális rendezvényt termékek népszerűsítésével kötöttek össze. A Latyi Matyi gyermekelőadás-sorozat kapcsán ugyanis mesekönyvek jelentek meg egészoldalas Angelo-fényképekkel és Márkus-grafikákkal, piacra dobtak társasjátékot, csokoládét, és még egy versenylovat is Latyi Matyinak neveztek el az ügetőn. 

1954 tavaszán két legenda közös bolondozását kapta lencsevégre a Szabadsághegyen Molnár Edit fotós: Latabár Kálmán Puskás Ferenccel találkozott kedélyes hangulatban. Sok ritkasághoz hasonlóan ezt az értékes képsorozatot is az MTVA Nemzeti Fotótára őrzi.

Kiss Manyival az Irány Mexikó! című tévéfilmben (MTV Fotó: Rajnógel Imre)

Születésének 120. évfordulóján az örök Latyit online premierként a Családi album című szórakoztató Latabár-esttel idézzük meg, melyben a jó barát Kiss Manyival és Ascher Oszkárral lapozgatja az ünnepelt a képzeletbeli fotóalbumot, a Legyen a vendégem sorozat adásában pedig Rátonyi Róbert faggatja közönségkedvenc kollégája fiát, aki meglepetésvendégével, Mednyánszky Ágival együtt emlékezetes szerepeket és zeneszámokat is felidéz.

Borítókép: Latabár Kálmán a zongoránál gyermekeivel, ifjabb Kálmánnal és Katival otthonukban. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Készítette: Bojár Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-814713.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 321 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Tesztelje, mennyit tud a magyar film aranykorának „nagyasszonyáról”!

A közmédia a bálványozott filmcsillag születésének 111. évfordulóján filmcsokor vetítésével ünnepli Muráti Lili halhatatlan tehetségét. A színésznő legemlékezetesebb alakításait július 23-án és 24-én a Dunán, míg 26-án az M5-ön láthatják a nézők. Válaszoljon az MTVA Archívum játékában feltett kérdésekre, hogy kiderüljön, mennyit tud a magyar film aranykorának egyik legnagyobb művészéről!

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar online műsorai

Az MTVA, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar felvételei.

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.