Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.

2020.08.27 | olvasási idő: kb. 7 perc


Jómódú pesti polgárcsaládban született 1845. augusztus 27-én. Ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerkedett az építőanyagokkal. 1865-től a József Ipartanodában (a későbbi Műegyetemen) Skalnitzky Antal tanítványa volt, majd a berlini építészeti akadémián képezte magát. A klasszicizmus híveként került közelebbi kapcsolatba Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal. 1868-ban társult Pártossal, akivel 1897-ig dolgoztak együtt.

Lechner Ödön portréja

1875 és 1878 között Clément Parent párizsi irodájának munkatársaként reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott. Hazatérése után Pártossal több pályázaton nyertek, ők tervezték 1883-ban a szegedi Városházát, 1886-ban a budapesti Drexler-palotát, a MÁV Nyugdíjintézet székházát (később Állami Balett Intézet), több eklektikus stílusú pesti bérházat, például a Váci utca 11/a alatti Thonet-palotát.

A szegedi városháza konflisokkal

Lechner 1889-ben Angliában tett tanulmányutat Zsolnay Vilmossal, a pécsi porcelángyár vezetőjével, barátságuk és ottani tapasztalatai – a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, vidéki kastélyok bejárása, a koloniális stílus megismerése – gyökeresen átalakították egyéni kifejezésmódját. Huszka József néprajzkutató hatására az indiai és perzsa díszítőművészetet is tanulmányozta, és lépésről lépésre kifejlesztette jellegzetesen magyar stílusát. Keleties, színes ornamentikájú, mégis fegyelmezett szerkezetű épületeket álmodott meg.

A kecskeméti városháza díszes homlokzata a harangjátékkal

A „szecesszió” elszakadást, a múlttal való szakítást jelent. Az építészet is elfordult a múlt külsőségekre építő másolásától. Lechner Ödön művészete többet nyújt a kor átlagos alkotásainál, stílusának fő jegyei a pécsi Zsolnay gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Magyaros formavilágának jellegzetes példája az Iparművészeti Múzeum (1896, Pártossal), a kecskeméti Városháza (1897, Pártossal), a Postatakarékpénztár Hold utcai épülete (1901, Baumgarten Sándorral) és az egyedül tervezett Magyar Állami Földtani Intézet (1899) szecessziós épülettömbje a Stefánia úton.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Art Geo palotája

Épületeit csodálták is, gúnyolták is. Az Iparművészeti Múzeumot „a cigánykirály palotájának” csúfolták. A Postatakarékpénztár épülete is megosztotta a közönséget. A bírálók közé tartozott a kultuszminiszter is, aki a parlamentben is szóvá tette az „építészeti ballépésre” az ablakon kidobott pénzt. Lechner többet nem kapott állami megbízást, mesteriskoláját sem engedélyezték, követőinek alkotásai is csak módosításokkal valósulhattak meg. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadottá vált Komor Marcell, Jakab Dezső és más építészek révén.

Az egykori Postatakarékpénztár (Magyar Államkincstár) épületének kerámiákkal díszített teteje

Áttekinthető épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával, anyaghasználati és szerkezeti újításaival a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt, aki a magyar népművészet formavilágát a magas építészet szférájába emelte, és elveit írásaiban is kifejtette. A kőbányai Szent László-plébániatemplom (1899) több tervváltozaton át jutott el az első, bizáncias elképzelésektől a megépült keresztházas, egy fő- és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló változatig.

Az 1900-ban felszentelt kőbányai Szent László-templom

Utolsó megvalósult alkotása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium és a mellette álló Kék templom, Árpád-házi Szent Erzsébet emléktemploma volt (1913). 1914. június 10-én halt meg Budapesten.

A Kék templom Pozsonyban

Halálának 100. évfordulója alkalmából állították fel szobrát, Zsemlye Ildikó alkotását kőbányai temploma tőszomszédságában. A Magyar Nemzeti Bank ugyanebben az évben tízezer forint névértékű ezüst, valamint 2000 forint értékű színesfém emlékérmét bocsátott ki emlékére. „Lechner, az alkotó géniusz” címmel az Iparművészeti Múzeumban nyílt kiállítás életművéből.

Borítókép: Budapest, 2016. augusztus 11. Iparművészeti Múzeum. Készítette: Róka László. Azonosító: MTI-FOTO-645045

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 284 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos érdekes felvételt talál.


További cikkek:

Darvas Iván 95!

Csehszlovákiában született orosz anyától, és a magyar szíveket hódította meg. 1943-ban kezdte a színi akadémiát, melynek első évfolyamát háromszor is kijárta. Másodéves sosem lett, kezdetben lustasága, majd életének fordulatai miatt. Sokat kapott Várkonyi Zoltántól: az első lehetőségeket - ő hívta a Művész Színházhoz - és új keresztnevét (hogy Darvas Szilárdtól megkülönböztethető legyen). Így indult útjára 1946-ban a 2007-ben elhunyt színészlegenda, Darvas Iván.

Hosszú hétvége a magyar irodalom utolsó nagyasszonyával

Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású és máig divatos alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szavaival a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?