Liliomfi, aki Kolozsvárról érkezett Badacsonyba

Makk Károly 1954 augusztusában forgatta Szigligeti Ede vígjátékából a Liliomfit, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia tagjai 2012-ben a legjobb 53 magyar film közé válogattak. Gink Károly fotóművész ott járt a forgatáson, és kiváló felvételeket készített.

Karakter

2020.08.13 | olvasási idő: kb. 4 perc


Szigiligeti Ede több mint száz színjátékot írt, sokban színpadra is lépett, sokat meg is rendezett. Első darabját húszévesen, 1834-ben írta, az utolsót pedig a halála előtt két esztendővel, 1876-ban. Könnyű kiszámolni, hogy évente több darabot írt. Legtöbbet játszott vígjátékát, a háromfelvonásos Liliomfit két délután vetette papírra. A darab ősbemutatója 1849. december 21-én volt. A bohózat középpontjában szerelmi bonyodalmak állnak. A fiatalok szerelmének beteljesülését azonban csak késleltetni lehet, megakadályozni nem.
A filmbeli szerelmesek: Krencsey Marianne és Darvas Iván a forgatáson (MTI Foto: Gink Károly)
Makk Károly a történetet Kolozsvárról a Balaton mellé, Füredre és Badacsonyba helyezte át. Még a kisebb szerepeket is színészóriásokra osztotta: Dajka Margit, Garas Dezső, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre, Tompa Sándor. Liliomfi szerepét az akkor már ismert Darvas Ivánra bízta, Mariskát Krencsey Marianne alakította, aki rendezőnek készült, színészként ez volt a bemutatkozása, de azon nyomban az ország kedvence lett.
Krencsey Marianne (MTI Foto: Gink Károly)
A mesteri módon megalkotott vígjáték óriási sikert aratott. A szerelmesek bohóságai, a felhőtlen vidámság, a háttérben akkor még valóban biedermeiernek látszó balatoni táj 109 percre feledtette a diktatúra sivár és félelemmel teli mindennapjait. Akkoriban a magyar történelmi tematika is szokatlan volt, és ami a lényeg: ez a film végre nem az ötéves terv túlteljesítéséről, a brigádmozgalom kimagasló eredményeiről, az erőmű építését meghiúsítani igyekvő osztályellenség leleplezéséről szólt. A Liliomfi 1955-ben Cannes-ba is kijutott, bár díjat nem nyert.
A szerelmesek a Badacsony oldalában (MTI Foto: Gink Károly)
A történet váza dióhéjban: a megözvegyült Szilvai professzor gyámsága alá tartozó unokaöccséhez szeretné feleségül adni titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. Az unokaöcs azonban a professzor tudta nélkül vándorszínésznek áll Liliomfi néven, és meghódítja Mariska szívét. A professzor ellene van a házasságnak, s így éppen attól félti a lányt, akihez feleségül szeretné adni. A legvégén persze minden megoldódik. „Igen, Liliomfi én vagyok, s ha gyámatyus Mariskát nekem adja, ismét Szilvai Gyula leszek.” Mire a professzor sem mondhat mást: „Karjaimba, te rossz fiú! Vegyétek áldásomat!”
Pihenő a forgatás szünetében (MTI Foto: Gink Károly)
Borítókép: Badacsony, 1954. augusztus 11. Krencsey Marianne és Darvas Iván színművész, Makk Károly rendező és Pásztor István operatőr a Liliomfi című film forgatásán. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Gink Károly. Azonosító: MTI-FOTO-781009 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 284 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további témában találhat érdekes felvételeket.
További cikkek:

"Zenebohóc szerettem volna lenni..."

...de színésznek született. Bársonyosan zengő mély hangjával, csodálatos színészi átváltozásaival, feledhetetlen humorával írta be magát a magyar színháztörténetbe. 85 éves lenne Sztankay István színművész, a Nemzet Színésze, akire gyermekei segítségével - sosem hallott sztorikkal - emlékezünk.

Huszka Jenő, aki megdöntötte a bécsi operett kizárólagos uralmát

Száznegyvenöt esztendeje, 1875. április 24-én született Szegeden Huszka Jenő zeneszerző, aki világhírűvé tette a magyar operettet. Neki köszönhető, hogy a rajongók Bécs mellett Budapestet emlegetik leggyakrabban a műfajjal kapcsolatban.

"Én több vagyok, mint az apám, és kevesebb, mint a fiam..."

Három generációt kapcsol össze, a játék mindháromban rendkívül fontos volt. Benedek Miklós, aki a (szín)játékot is komolyan veszi, ma 75 éves.

A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.