Locsolkodás, hímes tojás - húsvéti népszokások képekben

Közeledik a húsvét hétfő. Régi képek segítségével idézzük föl a húsvéti hagyomány legfontosabb, napjainkra kihalófélben lévő elemeit.

2019.04.17


Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvét hétfőn - vízhányó vagy vízbevető hétfőn - a legények megöntözik a lányokat. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A XX. század utolsó évtizedeiben egyre inkább a kölni került használatba, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan választják inkább az utazást, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.


1959. április 2. Kalocsai népviseletbe öltözött fiatal lányok beszélgetnek és nézegetik a festett húsvéti tojásokat egy település utcáján.

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni-közeli baráti körben ma is előfordul.  A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számunkra a szép ruha és a kedves  locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.


Miske, 1955. április 10. Kiss János, az első locsoló kölnis üvegből meglocsolja Király Ilonkát húsvéthétfőn Királyék otthonában. Király Péterné hímes tojással és süteménnyel kínálja a legényt. 

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojáfestés. Manapság ez sok helyen csokitojás átadására egyszerűsödött, régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti "gyártásból" a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre  is szállították, annyira népszerűek voltak.


Mezőkövesd, 1966. márciusában a Mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet tagjai húsvéti tojást festenek. A szövetkezet évek óta jelentős külföldi megrendeléseket kap húsvéti tojás festésre, főképp Franciaországba és Hollandiába szállítanak a matyómintás tojásokból. 

Egyes vidékeken szokás volt a húsvét hétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útak, hogy megöntözzék a legényeket.


Őrhalom, 1961. március 31. Egy legényt fog le két lány húsvét keddjén Őrhalmon, miközben társuk a település hagyományait követve meglocsolja egy vödör kútvízzel. 

 

 

További cikkek:

Megfiatalítjuk az archívumot!

Persze csak formailag, hiszen büszkék vagyunk a sok-sok régi tartalomra. A technológiai fejlődés azonban új szemléletet kíván. Most bemutatjuk azt, aki az új lendületet hozza: Répászky Lipót, az Archívumi osztály vezetője.

MÜSZI, ÁPISZ, ÁFÉSZ, IBUSZ és a többiek

Csak néhány azok közül a mozaikszók közül, amelyeket pár évtizede mindenki használt, de pontos jelentésükkel nem mindenki volt vagy van tisztában. A teljesség igénye nélkül ezekből hoztunk rövid válogatást, a kattintható fotók a hozzájuk tartozó információkkal pedig segítenek még pontosabban felidézni a korszak hangulatát.