Erkel és a magyar opera ünnepe
A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.
2020.11.06 | olvasási idő: kb. 4 perc
Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária (1840) volt az első európai színvonalú magyar opera, melyet az elsöprő sikerű Hunyadi László (1844) követett. 1961-es Bánk bánja életműve csúcsát jelenti, a zeneszerző magyar operaszínpadon addig ismeretlen hangszereket – cimbalmot, angolkürtöt, viola d’amore-t – használt, hozzáértő muzsikus híján saját 15 éves fiát állította be a cimbalom mellé a zenekarban a mű ősbemutatóján. Vígoperában (Sarolta) és zenedrámai stílusú művekben (Dózsa György, Brankovics György) is kiteljesedett. Késői operái a Névtelen hősök és az István király; utóbbi az egyetlen Erkel-opera, amelyet már az 1884-ben megnyílt Operaházban mutattak be. A zeneszerzőben a Filmharmóniai Társaság alapítóját, a Zeneakadémia első igazgatóját és az Operaház első főzeneigazgatóját is tisztelhetjük. Kevesen tudják, hogy kiváló sakkozó és a Pesti Sakk-Kör alapítója is volt.
Világhíres magyar operáról Goldmark Károly és Bartók Béla kapcsán beszélhetünk. Míg Goldmark nagyszabású keleti operája, a Sába királynője (1875) jutott el először a tengerentúlra, Bartók egyetlen, 1911-ben komponált, operája, A kékszakállú herceg vára máig töretlen népszerűségnek örvend.
Sikeres magyar operákat köszönhetünk Hubay Jenőnek, Poldini Edének és Kenessey Jenőnek is. A cremonai hegedűs (1884) világhírt szerzett Hubaynak; Poldini Farsangi lakodalom című operája (1926) kapcsán az európai színvonalú vígopera megszületéséről írtak; míg Kenessey Krúdy színdarabra írt Az arany meg az asszony című operájával (1943) atmoszféra-teremtő szecessziós mű született.
Operai ritkaság Liszt Ferenc egyetlen tündéroperája, a Don Sanche (1825), melynek kottája a párizsi Operaház tűzvészében porladt szét; vagy Dohnányi Ernő A tenor című műve (1929), melyet néhány éve ismét bemutattak itthon.
Kodály Zoltán változatosan válogatott és hangszerelt népies lírai daljátéka, a Háry János (1926) történelmi jelentősége, hogy az autentikus magyar népdal az Operaház színpadára került, míg a Székelyfonó (1932) egyetlen nagy lélegzetű különleges népdalfüzér.
Mesteri vígoperaszerző volt Farkas Ferenc és Ránki György is. Előbbi az Ezeregyéjszaka-történetét feldolgozó A bűvös szekrény című operája (1942); utóbbi a szellemesen karakteres Pomádé király új ruhája című gyermekoperája (1953) által írta be magát a magyar operatörténetbe.
Nagy ívű operaszerzőnk Szokolay Sándor, akinek már Vérnász című első operája (1964) átütő sikert hozott, és Bartók Kékszakállúja után a nemzetközileg leggyakrabban játszott magyar operává vált.
Huszadik századi avantgarde operaszerzőink Petrovics Emiltől (C’est la guerre, Lüszisztraté, Bűn és bűnhődés), a formabontó Ligeti Györgyön (Le grand macabre), Vajda János szürreális valóságábrázolásán (Mario és a varázsló) át Eötvös Péterig (Három nővér) gyarapították a magyar operakincset, mely a gyulai tanító fiának átütő fellépésétől kapott szárnyra.
Az 1993-as margitszigeti centenáriumi Erkel-gálaest részleteit felvonultató televíziós összeállítás 2020. november 7-én este 19 óra 5 perckor látható az m3.hu oldalán a magyar opera napja alkalmából.
Borítókép: A Bánk bán 1969. május 6-ai főpróbája után Melis György, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola és Simándy József, középen Ferencsik János karmesterrel. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-862187
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Farsang farka és torkos csütörtök
Mindenki hallotta már ezeket a kifejezéseket, de a pontos jelentésükkel sokan nincsenek tisztában. A Fotótár hangulatos képeinek nézegetése közben ezen is segítünk, és kicsit közelebb hozzuk a hagyományokat.
A nándorfehérvári diadal emléknapja
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik
A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.
Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője
Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.