Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.

Ünnepek és hétköznapok

2020.11.06 | olvasási idő: kb. 4 perc


Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária (1840) volt az első európai színvonalú magyar opera, melyet az elsöprő sikerű Hunyadi László (1844) követett. 1961-es Bánk bánja életműve csúcsát jelenti, a zeneszerző magyar operaszínpadon addig ismeretlen hangszereket – cimbalmot, angolkürtöt, viola d’amore-t – használt, hozzáértő muzsikus híján saját 15 éves fiát állította be a cimbalom mellé a zenekarban a mű ősbemutatóján. Vígoperában (Sarolta) és zenedrámai stílusú művekben (Dózsa György, Brankovics György) is kiteljesedett. Késői operái a Névtelen hősök és az István király; utóbbi az egyetlen Erkel-opera, amelyet már az 1884-ben megnyílt Operaházban mutattak be. A zeneszerzőben a Filmharmóniai Társaság alapítóját, a Zeneakadémia első igazgatóját és az Operaház első főzeneigazgatóját is tisztelhetjük. Kevesen tudják, hogy kiváló sakkozó és a Pesti Sakk-Kör alapítója is volt.
Takács Paula (mint Szilágyi Erzsébet) a Hunyadi László 1954-es Erkel színházi előadásában (MTI Foto: Várkonyi LÁszló)
Világhíres magyar operáról Goldmark Károly és Bartók Béla kapcsán beszélhetünk. Míg Goldmark nagyszabású keleti operája, a Sába királynője (1875) jutott el először a tengerentúlra, Bartók egyetlen, 1911-ben komponált, operája, A kékszakállú herceg vára máig töretlen népszerűségnek örvend.
A kékszakállú herceg vára legendás színpadképe, Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán díszleteivel (MTI Foto: Várkonyi LÁszló)
Sikeres magyar operákat köszönhetünk Hubay Jenőnek, Poldini Edének és Kenessey Jenőnek is. A cremonai hegedűs (1884) világhírt szerzett Hubaynak; Poldini Farsangi lakodalom című operája (1926) kapcsán az európai színvonalú vígopera megszületéséről írtak; míg Kenessey Krúdy színdarabra írt Az arany meg az asszony című operájával (1943) atmoszféra-teremtő szecessziós mű született.
Az arany meg az asszony 1957-es előadásán Losonczy György Osváth Júliával, aki az ősbemutató címszereplője is volt (MTI Foto: Horváth Tamás)
Operai ritkaság Liszt Ferenc egyetlen tündéroperája, a Don Sanche (1825), melynek kottája a párizsi Operaház tűzvészében porladt szét; vagy Dohnányi Ernő A tenor című műve (1929), melyet néhány éve ismét bemutattak itthon.
Kodály Zoltán változatosan válogatott és hangszerelt népies lírai daljátéka, a Háry János (1926) történelmi jelentősége, hogy az autentikus magyar népdal az Operaház színpadára került, míg a Székelyfonó (1932) egyetlen nagy lélegzetű különleges népdalfüzér. Mesteri vígoperaszerző volt Farkas Ferenc és Ránki György is. Előbbi az Ezeregyéjszaka-történetét feldolgozó A bűvös szekrény című operája (1942); utóbbi a szellemesen karakteres Pomádé király új ruhája című gyermekoperája (1953) által írta be magát a magyar operatörténetbe.
Nagy ívű operaszerzőnk Szokolay Sándor, akinek már Vérnász című első operája (1964) átütő sikert hozott, és Bartók Kékszakállúja után a nemzetközileg leggyakrabban játszott magyar operává vált.
Huszadik századi avantgarde operaszerzőink Petrovics Emiltől (C’est la guerre, Lüszisztraté, Bűn és bűnhődés), a formabontó Ligeti Györgyön (Le grand macabre), Vajda János szürreális valóságábrázolásán (Mario és a varázsló) át Eötvös Péterig (Három nővér) gyarapították a magyar operakincset, mely a gyulai tanító fiának átütő fellépésétől kapott szárnyra.
Az 1993-as margitszigeti centenáriumi Erkel-gálaest részleteit felvonultató televíziós összeállítás 2020. november 7-én este 19 óra 5 perckor látható az m3.hu oldalán a magyar opera napja alkalmából.
Házy Erzsébet a Lorca drámán alapuló Szokolay operában 1964-ben (MTI Foto: Keleti Éva)
Borítókép: A Bánk bán 1969. május 6-ai főpróbája után Melis György, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola és Simándy József, középen Ferencsik János karmesterrel. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-862187 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt

A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.

A légpasszok új otthona

45 éve nyitotta meg kapuit a Komjádi uszoda, melynek történetét és névadójának pályáját idézzük föl.

Az első magyar olimpiai arany

1896. április 11-én Hajós Alfréd, a „Delfin” az athéni olimpián megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, és megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet.

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...