Makovecz Imre, a magyar organikus építészeti iskola megteremtője

Minden alkotásával arról vallott, hogy az épületek különös lények. Házainak arca, szeme van. „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt” – mondta el egy alkalommal.

2020.11.20 | olvasási idő: kb. 5 perc


Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Gyerekként apja szülőfalujában, a Zala megyei Nagykapornakon ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd az Iparművészeti Főiskolán 1962-ben építőművészi diplomát szerzett. Néhány társával kulturális egyesületeket szervezett a sorvadásra ítélt falvakban, számos közösségi épületet sikerült megmenteniük.

A sárospataki művelődési ház (MTI Fotó: Farkas Tamás)

Sárospataki művelődési házát az építészek nemzetközi szövetsége a tíz legérdekesebb alkotás közé sorolta. Állását mégis el kellett hagynia, önkéntes száműzetésbe vonult: 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként tevékenykedett. Minden műve jellemző példája stílusának: a siófoki evangélikus templom emberi arcra emlékeztető kapuját angyalszárnyak őrzik, a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere emberi mellkasra emlékeztet.

A sárospataki művelődési ház belső tere (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A paksi Szentlélek templom hozta meg számára az országos, majd világhírnevet: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület 34 méteres tornyán kereszt látható, a tőszomszédságában emelkedő két kisebb tornyon pedig az aranylóan csillogó Nap és az ezüstösen fénylő Hold. A bejárat két oldalán a sötétség és a világosság angyala áll.

A paksi Szentlélek templom (MTI Foto: Jászai Csaba)

Legismertebb műve, az 1992. évi sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon héttornyos épülete bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszerével különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, gyökereit is láttató, csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot akkor 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg.

A Makovecz Imre tervezte magyar pavilon Sevillában

Száznál több épületet alkotott. Jellegzetes stílusjegyeit hordozza többek között a makói Hagymaház, az egri uszoda, a csíksomlyói nyeregben lévő Hármashalom oltár. A rendszerváltás után a piliscsabai orosz katonai bázis területén az ő tervei alapján épült meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő épületegyüttese is.

A piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete (MTI Foto: Jászai Csaba

Munkásságát Ybl-díjjal (1969), Kossuth-díjjal (1990), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (1992), Magyar Örökség-díjjal (1996) ismerték el. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2002-ben a Szabadság-díjat, 2003-ban a Prima Primissima díjat, 2011-ben a Szent István-díjat. Makovecz Imre 2011. szeptember 27-én hunyt el.

A Makovecz Imre Archívum és Emlékközpont (MTI Foto: Nagy Zoltán)

2013-ban kormányhatározat született életművének gondozásáról, emlékére évente Héttorony Fesztivált rendeznek. 2017-ben adták át a Makovecz Imre Emlékközpontot és Archívumot Budapest XII. kerületében, 2018-ban pedig a XX. kerületi Mátyás téren letették az első általa tervezett fővárosi templom alapkövét.

Borítókép: Budapest, 1990. december 5. Makovecz Imre a dolgozóasztalánál. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Balaton József. Azonosító: MTI-FOTO-915927.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.


További cikkek:

Lechner Ödön – a magyar építészeti szecesszió megteremtője

Sajátos nemzeti stílus kialakításán fáradozott, a magyar mellett keleti, főleg indiai népművészeti motívumokat alkalmazott, a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője volt.

Versenyek a javából!

Versenyezni izgalmas. S bár fölkapjuk a fejünket a finnek feleségcipelő versenyére vagy egyéb extrém ötletekre, térben nem, csupán időben kell egy kicsit távolabb keresgélnünk ahhoz, hogy mai szemmel nézve érdekes dolgokra bukkanjunk ebben a műfajban.

Karantén a Royal Szállóban

Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.