
Molnárinasból színészlegenda
„Ő nem olyan valaki volt, akit meg lehettet ismerni, nem engedett közel magához senkit, nem árult el magából semmit, csak a színészetét. Ő csak a színházban volt otthon. A színpadon, a szerepeiben”- nyilatkozta róla Mensáros László.
Karakter
2022.06.10 | olvasási idő: kb. 4 perc
Bevallása szerint mióta az eszét tudja, csak a színészet érdekelte. Ez meg is látszott a tanulmányain, hiszen sosem érettségizett le, a nyolc osztályt is nagy szenvedések árán, többszöri iskolaváltás után végezte el. Idejének legnagyobb részét az iskolapad helyett a moziban töltötte. Hétéves korától állandó vendége volt a filmszínházaknak, egy filmet akár hússzor is megnézett, de olyan áhítattal, mintha először látná.
Édesanyja támogatta színészi ambíciójában, édesapja viszont hallani sem akart „ripacskodásról”. Szülei válása után Szegedre költözött apjához, ahol magánszínjátszásra járt Lehotay Árpádhoz. Édesapja azzal a feltétellel járult csak hozzá, hogyha közben az ő malmában molnárinasnak tanul. Márkus erre így emlékezett vissza: „Ez apám sok tévedése közül talán a legnagyobb volt. Semmit nem csináltam, folyton verseket szavaltam, a főmolnár panaszkodott is apámnak, mondván demoralizálom a segédeket. Halálra röhögték magukat rajtam, hogy színész akarok lenni, mert tök tehetségtelennek tartottak. Meggyőződésük volt, hogy Lehotay csupán a pénz miatt foglalkozik velem, és igazán ő sem tart tehetségesnek. Biztattak, hogy csak tanuljam tisztességesen a molnárságot, mert igazán az való nekem”.
A malom dolgozóinak nem lett igazuk, mert elsőre felvételt nyert a színművészetire. Olyan később sikeresen befutott osztálytársai voltak, mint Sinkovits Imre, Gyurkovics Zsuzsa vagy Körmendi János. A főiskola elvégzése után hat évet töltött el a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban, ahol – állítása szerint – isteni volt a társulat, és ez volt a színház virágkora. Az első nagy sikert a Csárdáskirálynő Bóni grófja hozta meg neki, melyet egy egészen más típusú szerep követett: Claudius megformálása a Hamletből.
A debreceni éveket követően több helyre hívták, ő végül a Madách Színház mellett döntött, ahonnan már el sem szerződött máshová. Kimagasló sikerei közé tartozik Néró szerepe, a Néró játszik című darabból, amit Hubay Miklós kimondottan az ő számára írt, színészi képességeit figyelembe véve. Molnár Ferenc darabjaiban nyújtott alakításai is emlékezetesek maradtak. Vámos László rendező így emlékszik vissza Márkus színházi jelenlétére: „Ő egy rendkívül szenzibilis lény volt, abban a pillanatban, hogy felment a függöny, nála jobban számítani senkire nem lehetett. Koncentrált, fegyelmezett és nyugodt volt, valóságos tartópillére az előadásnak. Az volt az élete, hogy játsszon”.
A színházi játék volt számára az igazi öröm, de számos filmben is szerepet vállalt. A Meztelen diplomata című film kellett ahhoz, hogy országos ismertséget szerezzen, és filmszínészként is elismerjék tehetségét. Az 1963-as film után nehéz olyan magyar vígjátékot találni, amelynek szereplői között ne találkoznánk az ő nevével is. Azt állította, hogy nem olvas kritikát, de színésztársai szerint mindent elolvasott. A jót hamarabb elfelejtette, mint a rosszat. Évek múlva is képes volt neheztelni az őt rossz fényben feltüntető kritikusra.

Édesanyjával rendkívül szoros volt a kapcsolata. Személyiségük nagyon hasonlított, ebből adóadóan gyakran kaptak össze, de ezek a konfliktusok nem voltak hosszú életűek. Erről így beszélt: „Mi anyámmal imádjuk egymást, de ötpercenként összeveszünk. Minden hülyeségen. A harag általában kettőtől öt percig tart, s csupán azért békülünk ki, hogy valamin ismét összevitatkozhassunk.” Nem nősült meg, gyermeke sem született, mindvégig édesanyja jelentette számára a családot, a nap minden percében tudtak egymásról.
Hosszú évekig betegeskedett, ám ebből semmi nem látszott a színpadon. Az 1985-ös szilveszteri műsor felvétele után az öltözőjében hunyt el 58 éves korában. Kossuth-díjjal egyszer, Jászai Mari díjjal pedig háromszor tüntették ki.
Születésének 95. évfordulója alkalmából több műsorral is megemlékezünk Márkus Lászlóról az MTVA Archívum m3.hu oldalán. A Hivatása színész volt és a Kincsestár című műsorokban a színművészt idézzük meg filmbejátszások és pályatársak segítségével, valamint láthatják őt a közönségsiker Bob herceg restaurált, csodálatos képi világú UHD-változatában, és a Közbejött apróság című tévéfilmben is. Jó szórakozást kívánunk!
Borítókép: Márkus László otthonában MTI Fotó. Készítette: Keleti Éva. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító:MTI-FOTO-F__EV19651125007
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Fillérből lesz a forint
Negyven éve vált a nagyközönség számára is kézzelfoghatóvá a műalkotás, amelyen ekkor már két éve dolgozott Vagyóczky Károly és Füle Mihály. Visszatekintés az ezerforintos bankjegy megjelenésére sok-sok érdekességgel.
Budapest leghosszabb alagútja
165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.
45 éve a képernyőn a Matula rejtélye
1978-ban éppen ezen a napon mutatták be a Szabó Magda regénye alapján készült nagy sikerű Abigél című tévésorozatot. Néhány érdekességet gyűjtöttünk az évfordulóra emlékezve.
7 érdekesség a 70 éve önálló magyar szinkronról
Hetedik hó első napján hetven éve vált önállóvá a magyar szinkronfilmgyártás. A görög szün (együtt) és kronosz (idő) szóból álló kifejezést színészlegendák emelték filmes fogalommá. Tudják-e, ki volt az egyik első gyermek szinkronhang, hogyan készülnek a zörejek, és mit ásott ki a Szinkron névre hallgató kutya?