A halhatatlan bariton

100 éve született a magyar opera egyik legkiválóbb baritonja, Melis György, akinek nemcsak énektudása, de színészi képességei is kiemelkedők voltak.

Karakter

2023.07.02 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas operaénekes 1923. július 2-án született egy Szarvashoz tartozó tanyán. A szlovák szülők gyermeke csak ötévesen kezdte tanulni a magyar nyelvet. A tehetséges ifjút édesapja eredetileg nem szerette volna taníttatni, de tanítója és későbbi tanárai meggyőzték a szülőket. Melis György énektehetségét a Szarvasi Evangélikus Újtemplom plébánosa fedezte fel. A későbbi operaénekes eredetileg építészként kezdte meg tanulmányait Budapesten, de az egyetem mellett hangját is képezte, így egy évvel később, 1944-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára. Egyik vizsgaelőadásán nyújtott teljesítménye 1949-ben azonnali szerződést hozott a Magyar Állami Operaházzal, ahol már egy évvel később Donizetti Don Pasqualéja főszerepét (Malatesta doktor) énekelhette, pedig énekesi oklevelét csak 1951-ben vehette át. 

Malatesta doktorként a Don Pasqualéban 1950-ben (MTI Fotó: Várkonyi László)

Melis György karrierje és népszerűsége hamar felívelt, gyakran hívták külföldi vendégszereplésekre, és a világ legnagyobb operaszínpadait mind meg is hódította. Leghíresebb alakításai Verdi Falstaffjának, Puccini Gianni Schicchijének, Csajkovszkij Jevgenyij Anyeginjének, valamint Kodály Zoltán Háry Jánosának címszerepei voltak. Nézők, kritikusok és partnerei is gyakran dicsérték színészi munkáját és kimunkált, mindig jól érthető énekét. Ez utóbbi elismeréseként 1974-ben azóta is egyedüli operaénekesként Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1988-ban saját díjat alapított, a Melis György-emlékplakettet, melyet azóta évenként a legtisztább magyar kiejtésű énekesek kapnak meg. Összetéveszthetetlen hangját számos operakiadvány, színészi munkáját operaközvetítések és operafilmek mellett olyan filmek is őrzik, mint a Hány az óra, Vekker úr? vagy a Banánhéjkeringő. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 2009. novemberében hunyt el, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Sir John Falstaff szerepében (MTI Fotó: Keleti Éva)

Petrovics Emil zenszerző a művész 75. születésnapja alkalmából írott köszöntőjében az alábbiak szerint összegezte Melis kiválóságának receptjét: „Azt hiszem, minden szerepében láttam, gyönyörködtem szövegmondásának, játékának legnagyobb prózai színészeinket megszégyenítő tökéletességében, zenélésének csak a hangszeres előadóművészek, a Richterek, Fischer Annie-k, a Pablo Casalsok teljesítményeihez mérhető csodájában. „Mondo ladro" – sóhajtja keserű humorral Falstaff, miután kimászott abból a koszos vízből, amelybe ez a rabló világ belökte. De a gáláns kaland csúfos kudarca nem veheti el Sir John – Melis lovag – életkedvét és szárnyaló képzelőerejét. Ő indítja az operát – és Verdi életét is – lezáró híres fúgát, amely féktelen jókedvvel ünnepli az emberi élet és sors bolondos, kiszámíthatatlan, szépséges és fájdalmas kacskaringóit. Ebben a szerepben tette rám a legnagyobb hatást. Verdi és Melis megmutatta, elém tárta, mihez is tartsam magam. Bármilyen keserű is az élet, bármennyire is kiszámíthatatlan, mégis: gyönyörű, gyönyörű! Ki tehet ennél többet embertársaiért?”

A kiváló operaénekesre születésnapján az MTVA Archívum online csatornáján az m3.hu-n ma A Zenés TV Színházban Melis György című műsor első és második részével, valamint az Egy nyári délután Melis Györgynél című, bejátszásokkal tarkított portréval emlékezünk. Tartsanak velünk!

Borítókép: Melis György operaénekes MTI Fotó, Készítette: Benkő Imre Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum: MTI-FOTO-883611

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 326 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Öt dolog, amit most hallhatsz először a Casablancában

Aki számít Casablancában, az mind megfordul Rick kávéházában: a háború dúlta Európából Amerika felé menekülők, a rajtuk élősködő szerencsevadászok, megszállók és megalkuvók, rendíthetetlen hősök és megtört szívű szerelmesek. Most tisztább hanggal és az eredeti zenével hallhatjuk a magyar változatot.

A magyar humor mint életelixír

„Humorban nem ismerek tréfát”- szól a legendás humanista humorista-író, Karinthy Frigyes alapvetése. Nem véletlenül az ő születésnapját, június 25-ét választották a magyar humor napjának.

Verkli – amit „szívvel kell tekerni”

Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.

Erkel és a magyar opera ünnepe

A magyar nemzeti opera megteremtője és Himnuszunk szerzője 1810. november 7-én jött világra Gyulán, ez 2013 óta a magyar opera napja is. Ezen a napon nyílt újra felújítását követően a Magyar Állami Operaháznak a karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is működő zeneszerző nevét viselő Erkel Színháza, Közép-Európa legnagyobb ültetett nézőtérű teátruma, ahol generációk szerethették meg az operák sokszínű világát.