Millenáris – a magyar versenysport bölcsője

Millenáris…, Pesten? A Thököly útnál? Csaknem mindenki értetlenkedik, a budai Millenárisra gondol. Pedig az első, a régi Millenáris ma is megvan még. Igaz, alig lehet észrevenni, de nem messze tőle ott hömpölyög a nagyvárosi forgalom.

Városi séták

2021.05.14 | olvasási idő: kb. 3 perc


A Millenáris sportpályát 1896. május 14-én nyitották meg az akkori Csömöri úton (ma a Thököly út egyik mellékutcájában, a Szabó József utcában van). Eredeti formájában a millenniumi ünnepségsorozatra épült Bláthy Ottó villamosmérnök tervei alapján. Egy év múlva, 1897. május 9-én itt rendezték meg az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést. Mindkét csapat a BTC (Budapesti Torna Club) sportolóiból állt, csatárként az úszásban kétszeres athéni olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is pályára lépett.

A Millenáris pályán rendezett labdarúgó-mérkőzés egy sportünnepélyen 1945-ben (MAFIRT-felvétel)

Az első két magyar bajnokságot is a BTC nyerte, 1901-ben és 1902-ben. A Millenáris nemzetközi mérkőzéseknek is otthont adott. 1901-ben az angol Richmond AFC 4:0 arányban győzte le a magyar válogatottat. Az utolsó itt rendezett válogatott mérkőzésen, 1911. október 29-én viszont a magyar válogatott aratott gólzáporos győzelmet, 9:0-ra verte Svájc legjobbjait.

Az Országos kerékpáros pályabajnokság 1959-ben (MTI Fotó: Petrovits László)

A sporttelep 1928-ban nyerte el mai formáját, Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei szerint a 31. kerékpáros világbajnokságra építették át. A kanyarokban bedöntött pályát, úgynevezett velodromot alakítottak ki. A 415 méter hosszú pályát 36 fokban döntötték meg. 1949-ben és 1954-ben főiskolai kerékpár-világbajnokságot és számos egyéb hazai és nemzetközi kerékpárversenyt rendeztek itt.

Asbóth József és Ádám András a Davis-Kupa elődöntőjébe kerülésért küzdöttek a Millenárison 1949-ben (Magyar Fotó)

A sporttelep 1949-ben a tenisz Davis-kupa elődöntő színhelye volt. Télen jégpályaként működött (1956 és 1986 között, majd 2009-től), az ország második műjégpályája volt. Számos más sportágnak is otthont adott, rendeztek itt tornabemutatókat és futóversenyeket is. Az épülethez egy medence is tartozott (az 1928. évi átalakítás során a pályán kívülre került), a II. világháború előtt versenyeket is tartottak benne. A jobb sorsra érdemes Millenáris pálya joggal tekinthető a magyar versenysport bölcsőjének.

Jégkorongozók edzése a Millenáris műjégpályán (MTI Fotó: Kulka Ernő)

Borítókép: Budapest, 1961. július 7. Magyar-lengyel kerékpárverseny a Millenáris sportpályán. Készítette: Petrovits László. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825876

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

A rádió magyar hangja

Egyedi hangja egybeforrt a Delta című műsorral és a Magyar Rádióval. Ma lenne 90 éves Bőzsöny Ferenc rádióbemondó.

Borsos Miklós – aki úgy volt modern, hogy esze ágában sem volt szakítani a hagyománnyal

Kitanulta az aranyművességet, a vésnöki munkát, majd festeni tanult, és csak harminc felé közeledve kötött ki a szobrászatnál.

Ligeti Miklós – akinek hasonló sors jutott osztályrészül, mint akiről híres szobrát mintázta

Legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.