Millenáris – a magyar versenysport bölcsője
Millenáris…, Pesten? A Thököly útnál? Csaknem mindenki értetlenkedik, a budai Millenárisra gondol. Pedig az első, a régi Millenáris ma is megvan még. Igaz, alig lehet észrevenni, de nem messze tőle ott hömpölyög a nagyvárosi forgalom.
Városi séták
2021.05.14 | olvasási idő: kb. 3 perc
A Millenáris sportpályát 1896. május 14-én nyitották meg az akkori Csömöri úton (ma a Thököly út egyik mellékutcájában, a Szabó József utcában van). Eredeti formájában a millenniumi ünnepségsorozatra épült Bláthy Ottó villamosmérnök tervei alapján. Egy év múlva, 1897. május 9-én itt rendezték meg az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést. Mindkét csapat a BTC (Budapesti Torna Club) sportolóiból állt, csatárként az úszásban kétszeres athéni olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is pályára lépett.
Az első két magyar bajnokságot is a BTC nyerte, 1901-ben és 1902-ben. A Millenáris nemzetközi mérkőzéseknek is otthont adott. 1901-ben az angol Richmond AFC 4:0 arányban győzte le a magyar válogatottat. Az utolsó itt rendezett válogatott mérkőzésen, 1911. október 29-én viszont a magyar válogatott aratott gólzáporos győzelmet, 9:0-ra verte Svájc legjobbjait.
A sporttelep 1928-ban nyerte el mai formáját, Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei szerint a 31. kerékpáros világbajnokságra építették át. A kanyarokban bedöntött pályát, úgynevezett velodromot alakítottak ki. A 415 méter hosszú pályát 36 fokban döntötték meg. 1949-ben és 1954-ben főiskolai kerékpár-világbajnokságot és számos egyéb hazai és nemzetközi kerékpárversenyt rendeztek itt.
A sporttelep 1949-ben a tenisz Davis-kupa elődöntő színhelye volt. Télen jégpályaként működött (1956 és 1986 között, majd 2009-től), az ország második műjégpályája volt. Számos más sportágnak is otthont adott, rendeztek itt tornabemutatókat és futóversenyeket is. Az épülethez egy medence is tartozott (az 1928. évi átalakítás során a pályán kívülre került), a II. világháború előtt versenyeket is tartottak benne. A jobb sorsra érdemes Millenáris pálya joggal tekinthető a magyar versenysport bölcsőjének.
Borítókép: Budapest, 1961. július 7. Magyar-lengyel kerékpárverseny a Millenáris sportpályán. Készítette: Petrovits László. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825876
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
A Pesti Vigadó története dióhéjban
1980. március 12-én nyitotta meg újra kapuit a II. világháborúban szétlőtt Pesti Vigadó. A magyar romantikus stílus kiemelkedő épületét, Feszl Frigyes alkotását eredetileg 1865-ben adták át a nagyközönségnek.
"Csodaszép életem volt. Meseszép."
Száz éve született a magyar gyermekműsor-készítés meghatározó egyénisége, Bálint Ágnes meseíró, szerkesztő és dramaturg. Máig népszerű munkáiból „mazsolázva” emlékezünk a Tévé Maci kitalálójára.
Búcsúzunk a világ leghosszabb ideig regnáló királynőjétől, II. Erzsébettől
II. Erzsébet idén februárban ünnepelte platinajubileumát, hiszen 1952 óta, vagyis 70 éve uralkodott az Egyesült Királyság királynőjeként. Mindössze 25 éves volt, amikor édesapjától, VI. György brit királytól megörökölte a trónt, és így a hét nemzetközösségi ország uralkodója lett. Ő volt az azóta már 53 országot számláló Nemzetközösség feje is.
Farsang – vízkereszttől hamvazószerdáig
A farsang vízkeresztkor kezdődik, és a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, ami idén február 17-re esik.